Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sósújfalu - Ruská Nová VesSzlovákiaFelvidékSáros vármegye - Sóvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Sóvár {Zbojnicky hrad} egykori erősségének csak igen csekély maradványa látható még Sósújfalu {Ruská Nová Ves} településtől keleti irányban. Bár családi várukról az 1920-as években Sóvári Soós Elemér nyugalmazott honvéd ezredes rendkívül részletes képet rajzolt le, de azoknak valóságtartalma a lepusztult vármaradvány részletes régészeti feltárása nélkül nem erősíthető meg. A felszínen látható nyomok alapján a következő állapítható meg: a Tarken nevű hegyorom délkeleti oldalán kívül négyzetes, míg belső részén kerek alaprajzú torony csonkja tör az égbolt felé. Tőle kiindulva a sziklameredély szélén egy várfal alapjai kerítik a szabálytalan ellipszis alakú területet. A várudvar közepét egy valószínűleg kéthelyiséges palota romjai foglalják el. A keleti oldalon a lejtős hegyoldalt párhuzamos árkok és sáncok tagolják, egykoron ezek állták útját a támadó ellenségnek. Az északkeleti oldalon egy kerek őrtorony romjai látszanak a sűrűn burjánzó növényzetben. Egy másik, szintén kerek torony a délkeleti sarkon védelmezte a várat.

Valószínűleg itt lehetett a várkapu is, de ennek nyomait csak egy régészeti feltárás tudná napvilágra hozni, mely a 2006-os esztendőig még nem következett be.

Megközelítése:

Magyarországról a legrövidebb út a tornyosnémeti határátkelőnél vezet át Kassa {Košice} – Eperjes {Prešov} városokon keresztül. Ez utóbbiból keleti irányban vezet egy mellékút a néhány kilométerre fekvő Sósújfalu {Ruská Nová Ves} községbe, melyből a piros turistajelzést követve juthatunk el egyre meredekebb hegyi ösvényeken a várromig.

Története:

1285 jan. 8 – IV. Kun László király az egyik hívének, Baksa nembeli Simon fia Györgynek adományozta oda a Tarca folyó K-i oldalán elterülő vidéket. Az adomány jelentőségét csak növelte, hogy itt működött a Felvidék egyetlen sóbányája.

1288 – 1298 között – Simon fia György báró építette fel Sóvárat a Tarkő nevű hegyen, ami a továbbiakban földesúri birtokközpontul szolgált.

-- A középkor további évszázadaiban a tőle származó sóvári Soós nemesi família lakott benne.

1291 – III. Endre király megerősítette minden birtokában György urat, vagyis a váruradalomhoz tartozó Sóvár, Sópatak és Delna jobbágyfalvak tulajdonában.

1436 szept. 16 – Ezen a napon a Sós György és rokonai tulajdonát képező Sóvár várnagyát, Cseh Lászlót megölték.

1442 – Az egyik Sós Miklós báró itt keltezte a levelét.

-- Mivel Eperjes szabad királyi városának közelében állt Sóvár, a katonai szempontból jelentéktelen erejű, kicsiny magánvár osztozott a fontos város sorsában.

1526 – Az eperjesi polgárok megrohanták és elfoglalták az erősséget, melynek urával haragos viszonyban álltak.

1528 – Habsburg Ferdinánd király parancsára a polgárok kénytelenek voltak visszaadni jogos birtokosának, a Soós famíliának.

1528 után – A királyi kegy ellenére a nemesi család rövidesen Szapolyai János király pártjára állt át.

1532 – Az ellenségessé vált família lakhelyét Serédy Gáspár főnemes vette ostrom alá a fegyvereseivel, de nem ért el sikert.

1537 – Ebben az esztendőben a Habsburg-párti Vels generális katonasága bevette Sóvárt, valamint az É-ra fekvő Kapi és Makovica erősségeit.

1537 után – A Kamara kezelésében álló sóvári birtokot Eperjes szabad királyi városa vette zálogba 5521 forintért.

-- Néhány esztendő múlva a Habsburg pártra állt és ezért kegyelmet kapott Soós família visszakapta az ősi birtokuk tulajdonjogát, de ezt az eperjesi polgárok vonakodtak átadni.

1552 – Hosszas pereskedés után Sóvár ismét a nemesi családé lett.

1575 – Mivel a királyi Kamara is szemet vetett a sóbányászatból jelentős jövedelmet nyerő sóvári váruradalomra, utasítást adtak ki, hogy rombolják le az erősséget, és egyúttal szállják meg a birtokot. A Soós família azonban keményen ellenállt és a bécsi Udvarban is minden követ megmozgatott az igazságuk érdekében.

1592 – A végül megszületett ítélet a királyi kincstárnak adta az uradalmat, a sóbányászati joggal egyetemben.

1596 – Mivel Soós Albert báró a törökkel vívott mezőkeresztesi csatában szerzett sérülésébe Kassán belehalt, a királyi megbízottak az özvegyével egyezkedtek a sóbányászat bérletéről.

1650 körül – Korabeli források szerint a család továbbra is lakta a hegyen álló erődítményt, bár a jobbágyfaluban is építtetett egy kényelmes nemesi lakot.

1671 – Mivel sóvári Soós György báró is belekeveredett a Wesselényi-féle Habsburg ellenes összeesküvésbe, a királyi Kamara elkobozta tőle a maradék földjeit.

1711 – Nagy valószínűséggel a Rákóczi szabadságharc bukása után a bevonuló Habsburg zsoldosok felrobbantották Sóvár erősségének védőműveit. A továbbiakban egyre romosabb.

2006 – A napjainkban végzett terepbejárás szerint maradványait benőtte az erdő, a vár területén még nem végeztek régészeti kutatást.

Eperjes belvárosától K-re, 8 km-re fekszik Sósújfalu (Ruská Nová Ves) község. A falutól keletre fekvő, 625 m magas sziklás hegyen állt valaha Sóvár (Zbojnícky zámok).