Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Frics - FričovceSzlovákiaFelvidékSáros vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

A török háborúktól távol eso felvidéki Sáros vármegyében, a kisebb birtokos nemességhez tartozó Berthothy Bálint nemes úr megrendelésére, a kassai Sorger Mihály építomester készítette el Frics jobbágyfalu területén azt a reneszánsz stílusú várkastélyt, mely a következo évtizedekben a földesúri famíliának szállásul és egyben birtokközpontként szolgált. Nem ismeretes az erodített épülettel kapcsolatos katonai esemény {ostrom}, mely nagyobb, ágyúkkal rendelkezo sereggel szemben nem tudta volna megvédeni a birtokosát, de egy rablócsapattal szemben sikerrel felvehették volna a harcot a kofalak mögé húzódó szolgaszemélyzet. A várkastély épségben vészelte túl a háborús évszázadokat, míg 1834-ben egy jelentosebb átépítés során lebontották a hátsó homlokzati tornyot. 1919-ig laktak a régi falak között, majd a lassan elhanyagolt állapotú épületben iskolát rendeztek be. Egy 2003-as bejárás szerint folyik a külso homlokzat javítása, míg az egykori nemesi várkastélyban étterem muködik.

Leírása: A 30 méter hosszú és 18 méter magas, hosszúkás téglaalap alakú épület a felvidéki reneszánsz stílusban emelt várkastélyok egyik legszebb példája. Az elso emeleti nagyobb ablakok feletti szinten létesített lorések védelmül és díszítésül is szolgáltak, míg a bejáratot a két sarkon szögletes tornyok vigyázták. Az egykori középkori védomuveknek, kofalnak és vizesároknak már nyoma sem maradt, ezek meglétét csak egy régészeti feltárás tudná igazolni. A fonemesi lakot egy jelenleg is tartó {2003. év} restaurálás folyamán igyekeznek megóvni a következo évszázadok számára.

Idézet a Gerevich Tibor szerkesztésében megjelent Magyarország muvészeti emlékei sorozatban megjelent Rados Jeno: Magyar kastélyok {1939} címu könyvbol: „A felsomagyarországi pártázatos renaissance építészet egyik legértékesebb emléke, nemcsak azért, mert majdnem teljes egészében igen jó állapotban maradt fenn, de azért is, mert leghívebben szemlélteti e stílus érdekes nemzeti jellegét. Az igen szerencsés tömeghatású, mintegy 30 méter fronthosszúságú és 18 méter magas épület frízének, pártázatos attikájának és renaissance formaképzésu díszíto részleteinek népies zamata adja meg különös mutörténeti jelentoségét és mutatja, mily mély gyökereket vert e mugyakorlat a hazai talajba. A kastélyról sok adat maradt ránk. Vésett kapufelirat szól arról, hogy Berthoti Bálint építette 1630-ban. Ez valószínuleg a befejezés éve, mert a hátsó homlokzat egy ablakkeretében korábbi évekre utaló felírást találunk: G{ererosus} D{ominus} VALENT. BERTHOLTI.

E{st} AN 1623. Építésze, mint egy festett feliratból tudjuk, Sorger Mihály volt, míg a frízek sgrafittóinak mestere Vaxmann Márton. Az attika köríves záródású fülkéiben álló csaknem életnagyságú sgrafittós alakok korabeli öltözetekben ábrázolják a fejedelmeket, a görög, római, perzsa és hazai történelem hoseit, vegyesen mitológiai alakokkal és lantos deákokkal. Stílszeru karbantartásáért sokat tett tulajdonosa, báró Ghillány Imre.”

Forrás:

Legeza László Szacsvay Péter: Felvidéki utakon I. {1994} 70. kép. 

Burgen und Schlösser Slowakei {1990} német nyelvu 79. 80. old. 

Csorba Marosi Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 292. 293. old. 

Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 199. old. 

Konig Frigyes : Várak és erodítmények a Kárpátmedencében {2001} 1062. kép 

Gero László: Magyarországi várépítészet {1955} 432. old. 

Rados Jeno: Magyar kastélyok {1939} 30. old. és IV. képes tábla 

/ Szatmári Tamás / 

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók is megtekinthetőek.
GPS: É 49° 1.009 (49.016823)
K 20° 58.447 (20.974115)

Frics {Fricovce} települését a nagy forgalmú 18-as főút szeli át, amelyen Eperjes {Prešov} városa felől érkezhet ide a reneszánsz várkastély megtekinteni szándékozó utas. A műemlék a helység közepe táján emelkedik, az árnyas fákkal benőtt udvarra autóval is behajthatunk. Az épület külső homlokzatát 2003-ban renoválták, benne egy étterem működik.