Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zolna - ZolnáSzlovákiaFelvidékZólyom vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Az Árpád-korban alapított Zolna település koragótikus erődített temploma a falu É-i végében, a Szebedény (Sebedín) felé vezető műút jobb oldalán emelkedő dombtetőn áll.

Történetéről az alábbiakat tudjuk:

A Kürtösi nemzetségből származó Zólyomi Tóbiás comes (1241-1283) fia, Bitó, III. Endre király egyik hadjáratában, 1294-ben Adorjánvára alatt, a Borsa-fiak lázadásakor súlyosan megsebesült. Bitó és fivére, Zobratha comes ekkor, harci érdemeik jutalmául nyerték a rokonaik birtokával szomszédos Zolnát. 1311-ben Szent István első vértanú tiszteletére esztergomi érseki engedéllyel egyházat alapítottak. Bitót 1312-ben Radványi Tamás zólyomlipcsei várnagy – a Radvánszkyak őse – meggyilkolta. Fivére, Zobratha comes is fiú-utód nélkül halt el. Zolnát unokafivérüknek, Oszlári Madách fiának, Benedeknek (1278-1328) fia, Zolnai Tamás örökölte. A templom után 1332 – 37-ben plébánosa, János, már aránylag magas összeget, négy márka pápai taksát fizetett. 1347-ben Miklós zolnai plébános a buda-felhévízi keresztesekkel íratta át a zolnai egyház alapítására vonatkozó kiváltságlevelet. Valószínű, hogy a birtok Zolnai Tamás után, 1351-ben a fiági Kürtösi atyafiaknak, nevezetesen Madách fia Pál unokáinak, az árva Jánosfiaknak – Jakab mesternek, Péternek, Kelemennek, Domonkosnak, Istvánnak – kezére jutott. Egyikük a XV.

századtól a Zolnán továbbélő Zolnai család őse. Annak ellenére, hogy Zolnán mindvégig maradtak nemesi birtokosok, s magát az egyházat is nemesi család patronálta, maga a falu – más környékbeli településekhez hasonlóan – a XIV. század végétől fogva a Nagy Lajos alapította véglesi királyi uradalomnak tartozéka lett. Zolna templomának kegyúri joga mindaddig a Zolnaiaké volt, amíg azt – ettől az 1561 előtt evangélikussá lett családtól 1709-ben – az ellenreformáció idején el nem vették a katolikusok.

A templom a második világháborút követő súlyos rongálódása után sokáig elhagyatott volt. Még zárva sem tartották; ez alatt a helybéli szlovákok sok helyütt leszedték a freskókat fedő mészrétegeket, s magukat a freskókat is megrongálták. 1971 augusztusában kezdték meg a düledező templomfalak megerősítését. Azóta folyamatosan zajlanak a feltárási és restaurálási munkálatok.

A zolnai templom egyhajós, támpilléres szentélye a nyolcszög három oldalával záródik. Nyugati tornyát kitört ablakosztójú román kori ikerablakok díszítik. A templomhajó falán XIV. századi freskók – a sírbatétel jelenet, tőle balra a keresztrefeszítés, jobbra a feltámadás jelenete – láthatók. Szerencsére megmaradt a gótikus lavabó és a szentély kő menzája. A szentély délkeleti oldalának pasztofóriuma is eredeti. A feltárás során a hajó déli oldalán egy szűk, addig elfalazott ablakkeret került elő. Azt eredeti gótikus ajtó a templom déli oldalán megsemmisült. A templombelsőben ásatás nem volt. Mivel a gótikus templom szintje a mainál mélyebb, valószínű, hogy néhány középkori sírkő itt még a felszínre kerül. Értékes emléke a templomnak egy – külön haranglábon álló – harang. Ezt latin nyelvű felirata szerint 1514-ben öntötték.

1973 nyarán – Balassa Géza régész irányításával – feltárták és helyreállították a templomot övező erődfalat; északi oldalán kis bástyát, déli oldalon a védett bejáró nyomait találták meg.

Forrás:

Zolnay László: A régi zólyomi ispánság építkezéseinek történetéhez. Ars Hungarica. 1979/1. 33-38.
/Karczag Ákos/ 

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 48° 36.122 (48.602032)
K 19° 13.494 (19.224894)
NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Új feltöltések, frissítések
12DecMagyaregregy - Márévár
10DecPécs-Jakabhegy - megerősített pálos kolostor
07DecAba - Bolondvár
06DecAba - Ebvár
Ajánlott látnivalók
templom
Cserkúttemplom
Keresési előzmények
Zolna - templom