Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szklabinyaváralja - Sklabinský PodzámokSzlovákiaFelvidékTuróc vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Szklabinya vára

A vár Turócszentmártontól 10km-re keletre a Nagy-Fátra nyugati részének lakásabb vonulatának szélén helyezkedik el. Kőből emelt várának legkorábbi magját Doncs mester, a zólyomi ispán építtette 1304 és 1309 között.

Az országútról balra letérve, a kaptató tetején először egy emeletes lakóépület romjai tűnnek a szemünkbe. A széles, lapos fennsíkon az 1610-ben emelt alsóvár épületét két sokszögű kis torony védelmezte, középen kapuval. A jobboldali torony még jó állapota adta a lehetőséget, hogy rendbe hozva fedett lehetőséget adjon a vár megmentésén fáradozó csapatnak a szerszámok tárolására.

A tágas alsóvár udvarára belépve, megtekinthetjük a hatalmas, vastag falú hatszögletű tornyot és a melléje épített palotaszárnyat. Mindezen reneszánsz stílusú helyiségek egészen 1944-ig lakhatók voltak, amikor a partizánharcokban leégett a tetőzete. Az időjárás azóta annyi pusztítást okozott a födémekben és falakban, hogy életveszélyessé vált, a bejárati ajtaját lezárták.

Az omladékos, XIV. századi felsővárba keskeny ösvény vezet fel. A DK-i sarkon egy bástya, majd egy szögletes torony magasan álló csonkja mellett lassan megkerüljük a hegytetőn magasodó romokat. É-felől újabb nagyméretű, szögletes torony fogad, ez mellett volt a várkapu. A bejáratot a napjainkra szinte teljesen elpusztult kaputorony védte. A meredek részen felkapaszkodva elénk tárul az egykori felsővár udvarát kerítő lakóépületek csekély maradványa.

A kutatók szerint a korai mag egy szabálytalan ötszögletű, 50 x 25 méteres területű vár lehetett mindössze. A felsővárban még a legjobb állapotban a Ny-i oldal kápolnája maradt, ennél több helyen is megfigyelhetők a gótikus bordák indító kövei. Az udvari ciszterna viszont teljesen betemetődött. Az egykorú írások tanúsága szerint az 1605-ös Bocskai hadjárat idején felgyújtott felsővár anyagából építette a Révay család az alsóvárat, tehát ennek köszönhető a felsővár ilyen nagyarányú pusztulása. Szklabinya vára azonban még romjaiban is a távoli történelmi idők hű tanúja, feltárása és omladozó falainak helyreállítása minél előbb esedékes lenne.

Története:

Egy 1258-ból fennmaradt oklevélben még csak „villa” {terület, föld) néven szerepelt a vidék, ami valamikor a XIII. század vége – XIV. század elején jutott királyi adományként a környék leghatalmasabb nemzetségének, a Zólyominak a birtokába. Egyes adatok szerint egy ősi földvár maradványai voltak találhatók a hegycsúcson, de ezt csak egy régészeti feltárás tudná igazolni.

A Zólyomi {akikből alakult ki később a Balassa főnemesi família} nemzetség rövidesen egy kővárat emeltetett, amely a továbbiakban, mint földesúri birtokközpont szolgált nekik, összefogva a környező jobbágyfalvakat. 1306-ban a Felvidéken korlátlan hatalommal bíró Csák Máté báró előtt kénytelen volt meghódolni Zólyomi Csorba Domokos fia Doncs mester, így többek között Szklabinya is a fennhatósága alá került. Az oligarcha ereje abban rejlett, hogy a szolgálatára kényszerített kisebb-nagyobb birtokosok fegyveres erejét újabb területek meghódítására használta fel.

A kővár első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1309-ből való, mikor Doncs mester a falai között keltezte írását, mint Csák familiáris. Máté nagyúr uralmát csak az 1321-ben bekövetkezett halála törte meg, tartományát rövidesen megszállták Anjou Károly Róbert király csapatai. Szklabinyát, mint családi várát, Doncs mester szállta meg, de nem kapta vissza örökadományként, csak, mint királyi tisztségviselő használhatta „honorként”, vagyis a hivatali ideje alatt.

A későbbi évtizedekben itt ütötte fel szállását Turóc vármegye királyi ispánja a nehezebben megközelíthető sasfészek Turóc {Znió} erődítménye helyett. 1410-ben Luxemburgi Zsigmond király egész Turóc vármegyét a főispáni tisztséggel együtt a lengyel Baliczky famíliának adta zálogul 13 ezer forintért és a Sáros vármegyei Újvár várbirtokért. A továbbiakban, az ő kezelésükben álltak a különböző jövedelmek {jobbágyfalvak adói, vámok…} egészen 1470-ig.

Ekkor Hunyadi Mátyás király az egyik bizalmas hívét Ernuszt Jánost, egy megkeresztelkedett zsidót, a kincstartóját nevezte ki Turóc vármegye örökös {!} főispánjává. Ernuszt kincstartó majd bán az elsők között lett a Mátyás király által először bevezetett örökös főispáni hivatal viselője. Az uralkodó így akart kialakítani egy új, csak hozzá hűséges főnemesi réteget. Korabeli oklevél szerint 1471-ben Hunyadi Mátyás a Szklabinya várához közeli „Királylese” {szlovákul Králov gun} hegyormán vadászott a kíséretével.

1482-ben az uralkodó a törvénytelen fiának Corvin János liptói hercegnek adományozta oda a szklabinyai váruradalmat, azzal a céllal, hogy mint az ország legnagyobb földesurának minden esélye meg legyen a királyi trónra. 1490-ben valóban Corvin János liptói herceg az ország legnagyobb földbirtokosa, 30 vár, 17 várkastély, 47 mezőváros és kb. 1000 jobbágyfalu lakossága vallja őt urának. Terve azonban nem sikerült, a hataloméhes főnemesek nem engedték az elhunyt Mátyás törvénytelen fiát királyukká koronázni, sőt várbirtokait különböző ürügyekkel igyekeztek megszerezni.

Ebben az élenjárt a korszak legnagyobb birtokszerzői közé számító Szapolyai István nádor {1492 – 99 +}, aki János hercegnek sok váruradalmát foglalta el erőszakkal vagy jogi pereskedéssel. Ezek közé tartozott Szklabinya erőssége is, amelyet 1494-ben szerzett meg tőle.

A törökkel vívott 1526-os vesztes mohácsi csatában elpusztult II. Lajos király és seregének jelentős része. Rövidesen a köznemesség a tokaji gyűlésén Szapolyai János erdélyi vajdát választotta meg magyar királynak, míg a főnemesség szűkebb csoportja Habsburg Ferdinánd osztrák főherceget kívánta a trónon látni. A két uralkodó hívei között megkezdődött az országot romlásba döntő belháború.

Az 1527 – 1528-ban véghezvitt felvidéki hadjáratokban Habsburg Ferdinánd zsoldosseregei diadalmaskodtak. A győztes uralkodó az elkobzott Szklabinya várát és a hozzá tartozó jobbágyfalvak sorát egyik hűséges hívének Révay Ferencnek adományozta oda örökbirtokul. Ferenc úr 1540-ben ugyancsak megkapta a közeli Blatnica várát is.

A további évtizedekben a Révay famíliából kerültek ki a török hódoltságtól távoli, békés Turóc vármegye főispánjai. 1605-ben a Habsburg császári ház zsarnoksága ellen fegyvert ragadó Bocskai István erdélyi főnemes hajdúkatonái érkeztek Szklabinya várához, melyből a Révay família már elmenekült a biztonságosabb Ny-i birtokaira. A fegyveresek kirabolták és felgyújtották az erődítményt.

A Bécsi béke rendelkezései szerint, a Felvidék eme területei visszakerültek Habsburg fennhatósága alá, így a Révay família is hozzájutott az üszkös szklabinyai várromhoz. A hadas idők elteltével visszatérő Révay család azonban nem építette újjá a felégetett erődítményt, hanem annak tövében egy új, a kényelmi igényeknek, lakhatóságnak inkább megfelelő várkastélyt emeltetett, ami szervesen a felsővárhoz csatlakozott. Mivel az építőanyagot a felsővárból termelték ki, a régebbi védőművek nagy részét lebontották.

A reneszánsz építkezések végét egy címeres kőtáblán örökítették meg az épület bejárati kapuja mellett. Bár falak és tornyok övezték az újabb főnemesi szállást is, nem számított katonai szempontból fontosabb helynek, csak kisebb lovasportya rohama ellen nyújtott védelmet. Így aztán 1619-ben önként kaput nyitott Bethlen Gábor erdélyi fejedelem serege előtt. A korszak fontos tisztségviselőjének számított Révay Péter báró, turóci főispán, aki koronaőri hivatalában végig követte az uralkodói ékszer útját a pozsonyi vár Bethlen általi elfoglalásától kezdve.

A hadi krónikákban ritkán szerepelt Szklabinya várkastélya, ahová a környező jobbágyfalvak lakosai szolgáltatták be a földesúri kötelezettségeiket. 1703 novemberében a zólyomi csatában győztes gróf Bercsényi Miklós és báró Károlyi Sándor kuruc generálisok seregei szállták meg a vidéket. A közelebbről ismeretlen körülmények között elfogott Révay Ferenc turóci főispánt a felkelők a megszállt egri várba vitték, ahol a főnemes 1707-ben elhunyt.

Szklabinya vára a Habsburgok ellen vívott kuruc szabadságharcban semmilyen katonai szereppel nem bírt. 1708 augusztusában a II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem által személyesen vezetett kuruc sereg Trencsénnél vereséget szenvedett, a felkelők kiszorultak erről a vidékről is. Mivel a Révay bárói család mindvégig hűséges volt a Habsburg császárhoz, visszakapta minden birtokát, várkastélyát sem érintette felrobbantási parancs.

Bár az 1800-as évek elején a Révay főnemesi család tagjai átköltöztek a kényelmesebb lakhatást biztosító mosóci kastélyba, de a szklabinyai várkastélyt továbbra is gondozták és uradalmi ispánok, cselédek lakták. Tragédiája 1944-ben következett be, amikor a környékbeli hegyek között megbújó partizánok és a német csapatok között vívott harcokban leégett a reneszánsz várkastély.

Épületét többé nem javították ki, az eltelt évek alatt az időjárás viszontagságai alaposan megrongálták. Egy 1998-as terepbejárás tapasztalata szerint az egyik kapuvédő tornyát helybeli fiatalok csoportja felújította, nekik köszönhetően a várrom udvara is gondozott.

A vár előterében lévő korábbi gazdasági épületet az elmúlt évtizedben rendbehozták, falai között most múzeum működik és további munkálatokkal bővítik is. Sajnos a felsővár régészeti kutatásra és restaurálásra eddig még nem került sor. A vár területe gondozott, jól átlátható. 2018-as bejárásunk alkalmával ismételten megállapítást nyert, hogy nagyon időszerű lenne a még álló falak állagvédelmének a megkezdése.

Felhasznált irodalom és források:

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996}------------------------ 432.-- 433. old.

Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia a Zsigmond korban {1977}---------------- 157. old.

Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII. – XIV. századi Magyarországon {1977}------ 200. old.

Burgen und Schlösser Slowakei {1990} német nyelvű ---------------------------- 171.-- 172. old.

Legeza László – Szacsvay Péter: Felvidéki utakon II. {1995}-------------------- 101.-- 103. old.

Ludovit Janota: Slovenské hrády III. {1935, hasonmás 1996}----------------------- 18.-- 26. old.

Csorba – Marosi – Firon: Vártúrák kalauza III. {1983}---------------------------- 179.-- 180. old.

Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980}-------------------------------------------- 128. old.

Szabóky Zsolt: A Kárpát medence várai {1996}--------------------------------------------- 68. old.

Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994}------------------------------ 645.-- 646. old.

AB ART press: Hrady a známky na Slovensku {2002} --------------------------- 108.-- 110. old.

Varjú Elemér: Magyar várak {1932} ------------------------------------------------- 172.-- 175. old.

Ján Hajduch: Slovenské hrady {1972} ----------------------------------------------- 150.-- 154. old.

Száraz Miklós György: Emléklapok a régi Magyarországról – Várak {2003} --------- 219. old.

Kőnig Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében {2001}------------------- 244. kép

Csorba Csaba: Regényes váraink {2002} -------------------------------------------- 296.-- 298. old.

 

(Szatmári Tamás - Keserű László)

GPS: É 49° 3.271 (49.054520)
K 19° 1.147 (19.019110)

Szklabinya várának romjai Turócszentmártontól 10km-re keletre a Nagy-Fátra nyugati részének lakásabb vonulatának szélén helyezkednek el. Szklabinya település Szklabinyaváralja felé elhagyva, kb 6-700 métert megtéve érjük el a balkéz felé nyíló várhoz vezető földutat.

Az földút első része nem mindig alkalmas a személyautóval történő közlekedésre. Ebben az esetben a főúton tovább haladva a jobbkanyart követően az út mellett lehet parkolni. Innen is vezet egy út a föves mezőn keresztűl a várhoz. De Szklabinyaváralja településen is hagyható az autó. Bármelyik lehetőség nagyjából egy 4-600 méteres sétát jelent a várig.

Hétvégeken sok látogatója van a várnak. A vár előtti részen a kastély korábbi gazdasági épületét az elmúlt években rendbehozták és most múzeumként működik. A középkori vár és alatta a kastély szabadon látogatható, de óvatosan mozogjunk a rossz állapotban lévő falak között!

Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Új feltöltések, frissítések
12SzeptSomoskőújfalu - Somoskő
11SzeptSzombathely - Vár
10SzeptVáraszó - templom
07SzeptBabót - Feketevár
06SzeptKapuvár - Földvárdomb
Ajánlott látnivalók
Bartán vára
MonostorszegBartán vára
Keresési előzmények
Szklabinyaváralja - Vár