Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Turócjeszenő - Jasenovo, Szlovákia, Felvidék, Turóc vármegye -  Visegrád

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

Turócjeszenő (Jasenovo) községtől nyugatra, 2 km-re fekszik a turistaúton megközelíthető 829 méter magas Visegrád (Vyšehrad) nevű hegy.

Tetején már az őskorban is laktak. Ezt a feltárások is megerősítették: ebből az időből számos lelet, többek között bronztű és nyílhegy is előkerült. A várhegy tetején lévő sáncrendszert már a vaskor elején létrehozták. A Hallstatt (i. e. 900-450)- és a La Téne (i. e. 450-1) kultúra korából sok kerámiatöredéket találtak, utóbbi időszakból még ékszerlelet is előkerült. A 9. századból egy kés és egy szekerce darabja mutatja, hogy ekkor ismét éltek emberek a hegyen, akik védelmük fokozása érdekében talán az ősi sáncrendszert is felhasználták.

A középkori vár építésének pontos idejét nem ismerjük. A 12-15. századra talált leletek határolják be a vár fennállásának idejét.

A középkori várról írásos adatok is szólnak. A várat a Divék-nemzetség birtokolta a 13. században. Ez volt a nemzetség legrégibb birtoka. A várhoz tartozó terület később, a 13. század vége felé már Zólyom várához tartozott.

1279-ben csupán a környező erdőség neve „Visegrád”, egy 1290-es határjárásban pedig a „vár útja” kifejezés szerepel. Egy 1335-ös határjárásnál semmilyen, a várral közvetve kapcsolatos helynév sem szerepel. Szintén egy határjáráskor, 1413-ban csak régi toronyhelyként emlegetik az itt birtokos Bacskafalviak. A vár tehát valamikor a 13. század második felében lakatlanná vált, ám a husziták idején (valamikor 1440 körül) ismét felépült. Erről elsősorban ismét csak a leletek tájékoztatnak bennünket. A huszita háborúk során a vár másodszor is – ezúttal végleg – elpusztult.

Az É-D-i irányú hegytetőn egy nagyméretű őskori vár sáncai húzódnak végig kb. 300 m hosszan, 50-70 m szélességben. Az erősen lepusztult őskori sáncok a Ny-ról K-i irányba lejtő plató peremén a legtöbb helyen megfigyelhetők. Az őskori erődítmény DK-i végénél mesterséges árok, illetve az árok peremén emelt sánc választja le a középkorban is használt kisebb várrészt. A K-Ny-i irányú árok szélessége 10 m, mélysége 1,5 m.

A középkori vár egy ÉNy irányban 50 m hosszú, DNy-ÉK-i irányban 25 m hosszú területen helyezkedett el. A kisméretű középkori vár Ny-i, É-i, és K-i oldalain a kerítőfal terepalakulata, földdel fedett vonulata figyelhető meg. A várudvar közepén egy szinte teljesen betömődött négyszögletes ciszterna maradványa látszik. A vár DK-i végén kiemelkedő függőleges sziklatömb meredeksége a déli várrész megerődítését feleslegessé tette. A várból a felszínen falmaradvány nem maradt.

Forrás:

Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása. Máriabesnyő-Gödöllő. 2005. 40-41.

Szerémi Odescalchi Arthur – Ernyey József: A Majthényiak és a Felvidék. Bp. 1913. 55-57.

Ernyey József: A turóci várhelyek és Szklabinya. Az Országos Magyar Régészeti Társulat Évkönyve. I. évf. 

1920-1922. Bp. 1923. 108.

Marta Remiášová: Pokračovanie výskumu hradiska Vyšehrad. Avans v Roku. 1978. 231-233.

Marta Remiášová: Hradisko Vyšehrad. Archaelogia Historica. 1977. (2). 267-269.

Zolnay László: A régi zólyomi ispánság építkezéseinek történetéhez. Ars Hungarica. 1975. (III. évf.). 1. sz. 25-26.

/Karczag Ákos/ 

GPS: É 48° 52.552 (48.875870)
K 18° 42.000 (18.699993)

Turócjeszenő (Jasenovo) községtől nyugatra, 2 km-re fekszik a turistaúton megközelíthető 829 méter magas Visegrád (Vyšehrad) nevű hegy.

Nógrád megye várai