Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Lakompak - LackenbachAusztriaBurgenlandSopron vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

LACKENBACH - LAKOMPARK

Története: A helység a 13. században Look néven szerepel az oklevelekben, késobb, 1425-tol Felso és Alsó Loók. Felso Loókból lett Lakompark. Feltehetoen a német telepesek a patak partján fekvo Loókot: Look am Bach-nak (Lakembach) hívták, és ennek magyarosított formája Lakompark. A helység a lánzséri uradalomhoz tartozott. 1563-ban Oláh Miklós a nagyszombati jezsuitáknnak adta zálogba, majd három évvel késobb a császár birtokába került. A 16.század végén Dersffy Ferenc szerezte meg a birtokot és o kezdte el a nagyszabású reneszánsz kastély építését, amelyet veje, Esterházy Miklós fejezte be, 1618-ban. 
1620 szeptemberében Lakompark dönto jelentoségu csata színhelye volt a kuruc és a labanc csapatok között. Bethlen Gábor vezérei: Huszár István és Petneházy István körülzárták Esteházy Miklós lakomparki várkastélyát. Az ostrom elokészületeit Tarródy Mátyás alvezér irányította. Esterházy, aki pár nap haladékot kapott a vár átadására, titokban futárt küldött Bécsújhelyre, Dampierre császári tábornokhoz és segítséget kért tole. Másnap, idonyerés céljából tárgyalásokba kezdett. Bethlen írásban utasította vezéreit, hogy Esterházynak ne essen bántódása és „marháiban kár ne legyen”, ha megnyitja kapuit a kurucok elott. Közben, az ostrom lehetoségére is felkészülve Tarródy az ágyúk számára sáncokat ásatott a várral szemben húzódó domboldalban. Szeptember 30-án reggel megérkezett a helyszínre Dampierre serege és a kastély felé szorította a kurucokat. A védok kitörtek a bástyák mögül és a kuruc sereg két tuz közé került. Még a tartalékban lévo nyéki fiatalok is kirohantak a kapun és megtámadták Tarródy hátvéd csapatait. Az alvezér megsebesült, de hosiesen tovább harcolt és közben visszahúzódott kíséretével a soproni út irányába. Amikor arra a helyre ért, ahol a sáncot ásatta, lova megbotlott és maga alá temette Tarródyt. Több mint ezer kuruc katona holtteste maradt a csatatéren. Esterházy Miklós teljes pompával temettette el Tarródy Mátyást, abba a sáncárokba, ahol elesett. A nickelsburgi béke (1622) után Esterházy síremléket állított a kuruc vezérnek. 
Esterházy Miklós a lakomparki csata után szép selyem zászlóval ajándékozta meg a harcban kitunt nyékeieket és megengedte nekik, hogy nagy ünnepeken az urasági hajdúk kék egyenruhájában vonulhassanak fel. A nyéki fiatalok Úr napján még ma is felveszik a pitykés hajdú dolmányt, kucsmát tesznek a fejükre és az Esterházy zászló alatt vesznek részt a körmenetben. A templom elotti téren a zászlótartó gyors dobpergés közben lengeti és forgatja a levegoben az osi lobogót. Ez a szokás a híres „Fahnenschwingen”. A lakomparki ütközetet Esterházi Mklós meg is festette és ez a nagy alakú kép ma a fraknói várban látható. 
A lakomparki csatának az Esterházy-család felemelkedésében és gyarapodásában is nagy szerepe volt. Esterházy Miklós ugyanis a Bethlen-hadjáratban szerzett érdemeiért kapta 1622-ben zálogba Kismartont II. Ferdinándtól, 1628-ban pedig fraknói uradalmat és a grófi címet. 
Lakompark legfontosabb történelmi emléke egy láthatatlan temeto, a kastély mögötti réten és búzaföldön, mintegy ezer kuruc katona jeltelen sírjával.

/Juhász László: Burgenland, Várvidék (Lakitelek, 1999)/