Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

DombóvárMagyarországTolna megyeTolna vármegye - Szigeterdő

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép

Dombóvár, Szigeterdő

Dr. Szőke Sándor : Dombóvár (1996) című könyvében írja a következőket:

Erődítmények létesítésére Dombóvár környékén a Kapos mocsaras árterületéből kiemelkedő diluviális teraszok, bozóz-szigetek voltak a legalkalmasabbak. Ilyen erődítmény lehetett a Szigeterdőben is, a volt Bástya söröző helyén. A kör alakú földsánc, amely a központi kiemelkedést körülveszi, napjainkban is elég ép és jól mutatja, hogy mesterséges erődítmény maradványa. Az itt levő épületek teljesen elpusztultak, de alapjaik a felszín alatt megmaradtak.

A terület részletes feltárása még nem történt meg, de Rosner Gyula muzeológus 1968-ban végzett itt kutatást és megtalálta az eredeti épületek falmaradványait és kőpadozatát. A feltárással együtt sok Árpád-kori eszköz maradványa került a felszínre : edénytöredékek, vaskés, vaslándzsa, sarlótöredék, kőmozsár maradványai. 1996 nyara bizonyos pozitív változást hozott az erődítmény történetében: a központi részt elfoglaló és a környezethez egyáltalán nem illő Bástya söröző lebontása, eltávolítása megkezdődött.

Ezt követően Dr. Miklós Zsuzsa régész, a Magyar Tudományos Akadémia régészeti intézetének munkatársa végzett feltárást 1998-2000 között.

Az első ásatási periódusban sikerült kitisztítani a 10x10m-es alapterületű, 5x5 m-es bel-méretű tégla lakótornyot, ezen kívűl az É-i és K-i oldalon megtalálták a középkori járószintet. Több szelvényt nyitásával feltárásra került a torony környezete és tisztázhatóvá váltak a rétegek. Az eredeti, sárgás altalajba mélyítve 10-11. századi gödröket találtak. Ezek felett helyezkedik el a kora Árpád-kori humusz, elég sok lelettel. A humusz felett következik az a sárgás, enyhén kevert agyagréteg, amelyet a vár épitésekor sáncárokból termeltek ki és terítettek el a domb tetején.

A Kapos jobb partján, annak az árterérből kiemelkedő teraszán elhelyezkedő, árokkal és sánccal övezett kisméretű vár a 13. században épült és a 16. század elején pusztult el. A védett terület 30x40 m kiterjedésű. A sánc mintegy 2-3 m-rel emelkedik ki az árokból. Tetejének szélessége 2-3 m. Az erődített terület közepére sajnos 1958-1959-ben sörözőt építettek, melynek elbontása csak az ezredforduló előtt történt meg. A sáncárok mélysége 4 m a szélessége 8 m. A metszet szerint az árok széles, enyhén homorú aljú volt. A legkorábbi leletek őskoriak, de ezt a korszakot kevés edénytöredék képviseli. Nagyobb mennyiségben fordult elő a 10-11. századi kerámia. A leggyakoribb leletanyag a 13-15. századra keltezhető. Ehhez a korhoz köthető a vár is. A tornyot a 16. század elején tűzvész pusztította el. A téglaégető munkagödréből származó pénzek V. István (1270-1272) korából származnak. A torony tehát ekkor már állt és eben az időszakban töltötték vissza az immár szükségtelen téglaégetőt.

A feltárások eredményeként a kisvárak azon típusát ismerhetük meg, amely - a nagy többségtől eltérően - nem pusztult el, illetve nem hagyták el a 13. század végén, a 14. század elején, hanem továbbélt a 16. század elejéig. Az ásatások alapján felmerült a kérdés, hogy eredetileg nem ez volt-e a dombói vár (melyet a 14-15. századi oklevelek említenek), majd ezt váltotta ki a 16. század elején a "Gólyavár", amely látótávolságban van ettől a kisvártól. Ennek eldöntéséhez szükséges a Gólyavár elmúlt években elvégzett kutatásásának értékelése. Így remélhetően hamarosan erre a kérdésre is választ kaphatunk.

2003-ba a torony rekonstrukciós munkálatai megkezdődtek és napjainkban a rekonstruált lakótorony szemlélteti térség környezetének középkori építészettörténetét. Két egyedülálló kiállításával pedig jelentős kulturális örökséget képvisel. A középső szinten 2008. június 21-én nyílott Őri Nándor építőmester bélyeges tégla gyűjteménye, mely egyedülálló technika-, ipartörténeti kiállítás a Dél-Dunántúlon. A téglagyűjtemény bemutatja a 19. sz. második felétől jelentős dombóvári téglagyártás történetét, beavatva az érdeklődőket a helyi üzemek (Lexa, Bérdi, Spitzer, Esterházyak téglagyárai) életébe, az ott dolgozók mindennapjaiba.

A lakótorony harmadik szintjén 2008-ban nyílt a 148 nap 1848-ból című kiállítás, amely a Szigeterdőben található Kossuth-szoborcsoportot alkotó művész, Horvay János (1874-1944) életét és munkásságát, a szoborcsoport történetét, az 1848-49-es forradalom történetében kiemelkedő, első felelős független magyar kormány minisztereinek életútját vázolja fel.

Források:

Dr. Szőke Sándor : Dombóvár (1996)

Dr. Miklós Zsuzsa - Tolna megye várai (2007)

Dr. Miklós Zsuzsa - Dombóvár - Szigeterdő - Békepark - C.B. hírlevél 2000

Dr. Miklós Zsuzsa - Dombóvár - Szigeterdő - C.B. hírlevél 2001

A Magyar Múzeumok Honlapja: www.museum.hu

GPS: É 46° 21.792 (46.363201)
K 18° 8.198 (18.136633)

Információk: A várhely és a helyreállított torony, a Szigetrerdő (volt Békepark) déli részén szinte közvetlenűl a vasút mellett található.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Új feltöltések, frissítések
18NovZsögöd , Csíkzsögöd - Harom vár  ▪  Zsidve - templom  ▪  Zsidovin - Vár  ▪  Zsidóvár - Vár  ▪  Zsámbék - Vár  ▪  Zsákfalva - Vár  ▪  Zrmanja Vrelo - Rakovnik kula  ▪  Zrin - Zrin, Zríny  ▪  Zólyom - Pusztavár  ▪  Zólyom - vár  ▪  Zolna - templom
17NovZlatar - Oszterc  ▪  Zimić - Zimics, Gradina  ▪  Zengg - Vár  ▪  Zámoly - Vár  ▪  Zalaszentiván - Kisfaludihegy  ▪  Zalaszentgrót - Vár
16NovZalaszegvár - Ókarakó  ▪  Zalaszabar - Legelő  ▪  Zalán - templom
15NovZalakomár - Kolon  ▪  Zalaegerszeg - Vár  ▪  Zalabér - Vár  ▪  Zajezda - Milengrad , Milen vár
08NovDombóvár - Szigeterdő
Ajánlott látnivalók
Vasztilvár
CsabdiVasztilvár
Keresési előzmények
Dombóvár - Szigeterdő