Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Cseszte - ČastáSzlovákiaFelvidékPozsony vármegye - Vöröskő

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Térkép

Vöröskő Pozsony vármegye 

Eredeti korai neve „Oldruh” volt, középkori német neve: Biberstein vagy Bibersburg


Rövid története:


Csorba Csaba történész szerint még a tatárjárás előtt építette fel Vöröskő várát a Kartal nemzetséghez tartozó „Nagy” Tibor fejéri ispán, de az első fennmaradt okleveles adat róla csak 1271-ből szól, amikor II. Ottokár cseh király a hadjárata során egyéb felvidéki erősségekkel együtt ezt a várat is elfoglalta. Csak a két uralkodó békekötése után került vissza a jogos birtokosához. 1296-ban a földesura, Devecseri Márton alországbíró az erősség felét, valamint a hozzá tartozó 14 birtok felét eladta 200 márka ezüsttért, és egy olyan drága páncélért, amilyent csak a bárók hordanak, Csák III. Máté nádorispánnak, egyben főlovászmesternek és pozsonyi ispánnak. A későbbiekben, ismeretlen módon, a nagyhatalmú báró az egész várat megszerezte magának.

Az oligarcha tartományuralmának csak az 1321-ben bekövetkezett halála vetett véget, amikor a felvidéki váraiba Károly Róbert király katonasága vonult be. A további évtizedekben a váruradalomhoz tartozó jobbágyfalvak különböző adóikkal a királyi Kamarának tartoztak adózni. Nagy Lajos király 1352-ben a német származású Wolfurt Eglolf lovagnak adományozta, aki eme jutalmat azért kapta, mivel a báró a nápolyi hadjáratok idején négyezer zsoldossal segítette a királyt. A következő évszázadban sűrűn váltakoztak a birtokosai, így Ákos nembeli Mikcs bán fiai, Erzsébet királyné, majd a Pozsony vármegyét zálogként megszerző Prokop őrgróf mondhatta a magáénak.

Ez utóbbi azonban nem akarta visszaszolgáltatni, ezért ellene 1390-ben Zsigmond király kénytelen volt haddal felvonulni és kiostromolni a bitorolt erődítésekből. Az örökké pénzszűkében lévő király azonban rövidesen ismét elzálogosította a vöröskői váruradalmat, most Wolfurt Ulrik bárónak. 1438-ban Wolfurt Pál elhunytával magvaszakadt a famíliának. A királyi kézbe visszakerült birtokot Habsburg Albert rövidesen egyik legfőbb bizalmasának Hédervári Lőrinc nádorispánnak adományozta oda. 1414-től már a vármegye leghatalmasabb bárói, a Bazini és Szentgyörgyi família kezén találjuk. Ők uralták egészen 1522-es évben történt kihalásukig, ami után II. Lajos király a nejének Habsburg Máriának adományozta oda Vöröskő várát és minden hozzá tartozó jobbágyfalut.

Az úrnő azonban már a következő évben a Thurzó családnak adta tovább. Tőlük a Magyarországon jelentős bánya érdekeltségekkel bíró, dúsgazdag német kereskedőcsalád, a Fuggerek vették először zálogba, majd később örökbe. A Fuggerek birtoklása alatt jelentős mértékben átépítették a középkori erősséget. A régebbi védőműveket teljesen lebontották, helyére készült el a napjainkban is látható, téglaalap alakú belsővár és külsővár. 

A török fenyegetettségtől távoli vidéken emelkedő várban, az 1550-es években csak 20 főnyi német zsoldos adta az őrséget. Új tulajdonosa 1583-ban érkezett meg, amikor is a Pozsony vármegyében birtokos Pálffy Miklós báró, korszakának vitéz törökverő hadvezére feleségül vette a dúsgazdag hozománnyal rendelkező Fugger Máriát. A házasság tovább erősítette a főnemes gazdasági és társadalmi helyzetét, mivel így a vöröskői birtokot is megszerezte. Itt halt meg a magyar főúr 1600. április 23.-án, hatalmas vagyonát a fiai örökölték meg. Vöröskő is osztozott a környező kisebb magánföldesúri erődítések sorsában, így 1605-ben Bocskai István felkelő hajdúi, míg 1619-ben Bethlen Gábor fejedelem erdélyi csapatai tartották megszállva. 1683 júliusában a hatalmas török seregek szövetségeseként előrenyomuló Thököly Imre felső-magyarországi kuruc fejedelem lovas csapatai Pozsony várának és városának elfoglalása után megszállták az önként kaput nyitó Vöröskő várát is. Mivel a Pálffy grófi família rendíthetetlenül Habsburg-hű volt, vöröskői erősségüket nem érintette a Lipót császár által kiadott várrombolási parancs 1701-ben.

A Rákóczi szabadságharc idején, 1703-ban a felkelő kurucok egyik csapata a vár alá érkezve felszólította az őrséget Vöröskő átadására, de követelésük süket fülekre talált. 1705. augusztus 11.-én a közelben vívott pudmerici csatában Herbeville császári generális harcedzett zsoldosai legyőzték Rákóczi fejedelem kuruc felkelőit. Még ez év októberében nagyobb létszámú felkelő csapat akarta megostromolni, de ismét kudarcot vallottak.

Az utolsó bevételére irányuló kísérlet 1710-ben történt, amikor a tetőzete teljesen leégett. A háborús idők elmúltával újra lakható állapotú lett a Pálffyak birtokát képező Vöröskő vára. Bár nem ez volt a grófi család fő tartózkodási helye, az épületeket jó karban tartották továbbra is. A főúri família idősebb és fiatalabb ága megosztozott az épületeken.

Az 1850-as évek után, a fellegvári részt birtokló Pálffy-ág idején a nagyméretű termek, szobák üresen álltak, csak a tetőzet kijavítására fordítottak gondot. Napjainkban Vöröskő vára teljes épségben, gazdag műkincsgyűjteménnyel várja a kíváncsi látogatókat . 


Leírása:


A XIII. században emelt, 339 méter magas hegyen épült korai várat 1537 – 1544 között a dúsgazdag Fugger család utasítására teljesen lebontották és helyére új várat emeltek. 

-- Egy régészeti feltárás során, a várudvaron egy nagyobb kőépület {torony vagy palota?} alapjait ásták ki. További segítségként egy 1415-ös oklevél szolgál, amiben megemlítették a felsővárban álló palotát, nagyobb tornyot, kápolnát valamint az udvaron létesített ciszternát is. Ezek szerint, valószínűleg külső és belső várrészből állt a korai erődítmény {?} A szabályos alaprajzú belsővár előtt terül el a nagy kiterjedésű külsővár. Ennek falait három, szintén teljes épségben álló rondella védelmezte. Az udvarán lakó és gazdasági épületek sorakoznak. Innen továbbhaladva érhetjük el a mély szárazárokkal kerített, XVI. században kialakított erősséget. Múzeum működik a történelmi levegőt árasztó falak között, amit belépődíj váltása ellenében tekinthetünk meg. A szabálytalan téglaalap alakú várat a négy sarkán egy-egy hatalmas ágyúrondella védelmezi. A szárazárkon keresztül kőhíd vezet a díszes barokk stílusú kapuhoz. 

Belépve a kapualjba, a jobb oldali ajtó felett a Pálffy és Fugger famíliák címerét láthatjuk. A Pálffy Miklós és Fugger Mária nevét és rangját megörökítő felirat 1599-ből származik. A 15 méter hosszú előcsarnokon átérkezünk meg a főlépcsőhöz. Az emeleten találjuk meg a „hűtőző termet”, ami egykoron a földesuraknak nyújtott enyhülést a forró nyári napokon. A boltozatos terem gazdag stukkókkal díszített, falain pompás freskók. A padlózat színes mozaikokból áll, egyes falrészeket műcseppkő és tufa díszít. A beépített vízvezeték révén vízesést lehetett varázsolni, a permetező víz pedig jól hűtötte a levegőt. Az egymást követő Fuggerek és Pálffyak az évszázadok folyamán gazdag műkincsgyűjteményt hoztak létre a vöröskői várukban. A szerencsés módon megmaradt fegyverek, festmények, bútorok, a könyvtár, az éremgyűjtemény mind-mind messze földről is ide vonzzák a régmúltra kíváncsi embereket. 

Értékes a várkápolna berendezése is. 

A DK-i palotaszárny kétemeletes, itt sorakoznak a lakosztályok, tele régi bútorokkal. A vendégszobákat a kárpitok színeiről nevezték el, így találunk vörös, sárga és zöld szobát is. Megtekintésre érdemes a három emelet mélységű kazamatarendszer is, amit a Fuggerek értékes árucikkei számára alakítottak ki. 

Bár Vöröskő várát is többször elérték a háborúk viharai, de megújulva ismét a Felvidék egyik nevezetes látványossága. 

Forrás:

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996} 462. 463. old.

Burgen und Schlösser Slowakei {1990} német nyelvű 63. 65. old.

CsorbaMarosiFiron: Vártúrák kalauza III. {1983} 146. 147. old.

Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 735. old.

Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmondkorban {1977}168. old.

Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 64. old.

Ludovit Janota: Slovenské hrady I. {1935, reprint 1996} szlovák nyelvű 153. 159. old.

Legeza László – Szacsvay Péter: Felvidéki utakon 3. 73. 74. képek

Kovács – Veresegyházi: Magyarország történeti… kislexikona {1996} 296. old.

Csorba Csaba: Legendás váraink {1999} 317. 320. old.

Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra II. {1996} 127. 130. old.

Szabóky Zsolt: A Kárpát medence várai {1996} 91. old.

Takács Tibor: Felvidéki várak {1999} 12. 16. old.

Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIIIXIV. századi Magyaror.on {1977} 212. old.

/ Szatmári Tamás /

GPS: É 48° 23.510 (48.391830)
K 17° 20.132 (17.335529)

Vöröskő {Cerveny Kamen} vára Nagyszombat {Trnava} városától ÉNy-ra, a Kis Kárpátok hegyeinek K-i lankáin emelkedik. Közúton Pila községből vezet egy út a teljes épségben álló erősség előtt kialakított parkolóhelyig. A széles fennsíkon trónoló külső és belsővárba már gyalog juthatunk el. A pénztárban vehetjük meg a belépőjegyeket és képeslapokat, egyéb kiadványokat. A rendszeresen induló csoportokat idegenvezető kíséri végig a főnemesi lakosztályok sokaságán, majd legvégül a több emelet mélységben kialakított pincékben.

Nógrád Megye Várai
NVA