Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Selmecbánya - Schemnitz - Banská Štiavnica, Szlovákia, Felvidék, Hont vármegye -  Óvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Selmecbánya mai városközpontjától északra található a középkori Selmecbánya elpusztult erődített települése a Glanzenberg (Óváros, Staré Mesto) nevű hegyen. Több ásatás is volt területén (1902, 1932, 1955, 1956, 1981), melynek során az egykori épületek, erődítések és kormeghatározó leletek is napvilágra kerültek. Az 1955-ös feltáráskor a hegy legmagasabb pontján a 18. századi bányatérképeken is ábrázolt vastag, nyers terméskőből rakott falakat tárták fel. A legérdekesebb lelet ekkor egy gótikus korból származó vaspántos vaskapu maradványa volt, valamint egy bronz szíjvég, stilizált sárkánydíszítéssel. Egy középkori szemétdomb vizsgálatakor II. Vencel ezüstpénze (1278-1305), nagy tömegű vas nyílhegy a 12-14. századból, vascsatok, csonttárgyak a 12. századból, és bányászlámpák cserépdarabjai a 13. századból kerültek elő. Az 1981-es feltárás a fellegvárnak nevezett részt célozta meg. Ekkor két falazott építmény került elő, melyek erődítési célokat szolgáltak. Az itt felszínre hozott leletek a 13-16. századra tehetők. Az 1955-56-ban már kutatott területen egy kohó kemencét ástak ki.

Míg 1956-ban az ásatásvezető B. Polla azt a következtetés vonta le, hogy a Glanzenbergen egy 13. században virágzó, de nem sokkal később lehanyatló erődített bányásztelepülés (a mai Selmecbánya elődje) állt, V. Jankovic jóval későbbi tanulmánya cáfolja ezt a nézetet, és a lelőhelyet egy 13-18. század között fennálló várként határozta meg. A Glanzenbergen lévő épületek, erődítések további vizsgálatához – azaz a vitás kérdések végleges tisztázása céljából – az ásatások folytatására van szükség. Teljesen kutatatlan még a bejárati kapu, a sáncerődítések és a teraszok területe is.

Az óváros egy ÉNy-DK irányú dombháton fekszik, a falakkal kerített terület hosszúsága kb. 450 m, szélessége 100-150 m között változott. A feltárások bizonyították, hogy a területet 1,5 m vastag kőfal kerítette, amelynek feltárt maradványai az elpusztult település Ny-i oldalán kerültek elő. Az óváros magaslatát kerítő várfal helyén a fel nem tárt területeken is jól észlelhető a valamikori védőfal nyomvonala. Az óváros területén többször végeztek régészeti feltárásokat. jelentősebb romok az alábbi területeken kerültek elő:

A várhegy ÉNy-i csücskénél a 794m-es magassági pont közvetlen közelében egy 10 m x 8 m-es torony alapjait és a hozzá kapcsolódó épületrészeket tártak fel. Ettől a ponttól DK-re, a vár közepe táján emelkedő kis dombon épületek alapjait tárták fel, amelyek ma is jól látszanak a nyitva hagyott kutatóárokban. A vár DK-i végén, de még a kerítőfalon belül is falmaradványokat találtak, azonban ebből a felszín fölött egy kb. 3 m hosszú és 1,5 m magas terméskőből rakott faldarab látható. A városfal DNy-i széle mellett, közvetlenül a falakon kívül egy szabályos téglalap alakú épület alapfalait tárták fel, amelynek mérete kb. 35 m x 12 m. A középfőfallal és válaszfallal kb. azonos, nagyjából azonos, kb. 5 x 5 m-es helyiségekbe osztott épületen belül kutat és tűzhelymaradványt is feltártak.

Nógrád megye várai