Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

MátrakeresztesMagyarországNógrád megyeHeves vármegye - Óvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

Ágasvárral szemben, az erdövel borított 753 m magas hegycsúcson állt egykor a hatalmas, mindösszesen 40,2 hektár kiterjedésü Óvár, melynek teljes kerülete 2,5 kilométer.

A vár három fő részből tevödik össze. Legalacsonyabban az alsóvár (28,1 hektár területen), majd a fellegvár (550 x 320 méter, 11,2 hektáron), és annak nyugati részén a hegycsúcsból kiindulóan egy kisméretű (220 x 50 méter, 0,97 hektár nagyságú) várrész található.

Az alsó és a fellegvár őskori és avar településre épülhetett. A sáncvárat az elhelyezkedése, méretei és a területén talált cserépdarabok alapján a Kyjatice kultúrába sorolták. A bronzkori vár a teljes területet felölelte. Az Óvár alsó részébe nagy sánckapu vezet északról az Ágasvár irányából, továbbá keletről a Csörgő patak völgyéből. Az alsó vár és a felső vár között további kapu helyezkedett el.

A teljes felső várat a középkorban kőfallal megerősítették. Dőlt irányú falat építettek a bronzkori sáncokra, melynek sáncmaradványai jelenleg 1370 méter hosszúak. A terület királyi birtok 1265-ig, amikor megkapta a Rátót nembeli Porch István. A fellegvár mészhabarcsba rakott kőfalait az őskori sáncokra a tatárjárás utáni években valószínűleg a Rátót nemzetségből származó Roland vagy Lóránd nádor és országbíró építette. Feltételezhetően egy újabb tatárbetörés lehetősége miatt a környék lakosságának, jószágainak védelmére építették ki, mivel a közelben lévő kisebb méretű Ágasvár vára a birtokos uraknak elegendő védelmet adhatott volna. Óvár ezen túlmenően a mátrai hadiutat is ellenőrizte. Ebben az időben az ország legnagyobb kiterjedésű várának számít. Az alsó várat kőfalakkal nem erősítették meg. Hadi szerepe is csak ebben az időben lehetett, amikor már középkori erősségé alakult.

Más feltételezés szerint a honfoglalást követően a terület királyi birtok volt és a fenti 1265-ös adományozás előtti időben építtethette a király. Hasonlóan nagy méretű várak építése ebben az időben jellemzően a központi hatalomhoz köthetők.

Pusztulásának körülményeit nem ismerjük, feltehetően a középkorban lerombolták vagy az enyészetté vált. A vár okleveleinkben nem szerepel, területén régészeti ásatás még nem történt. Napjainkban a várterület jelentős részén erdő van, de az alsó és felső vár viszonylag laposabb belső területén rét található, melyet a közelmúltig műveltek.

GPS: É 47° 54.908 (47.915134)
K 19° 48.950 (19.815832)

Mátrakeresztes faluból, az Óvár vendéglőtől balra indulva, a falu szélén a Békástó után az autók járta földútról balra térünk le és jelzett turistaúton, összesen kb. 40 perces közepesen nehéz túrával juthatunk el az Óvári vár sáncmaradványaihoz.

Nógrád Megye Várai
NVA