Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Illés - IlijaSzlovákiaFelvidékHont vármegye - Szitnya

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Selmecbánya {Banská Štiavnica} városától déli irányban a zöldellő hegyek lábánál bújik meg Illés {Ilija} községe, ahonnét jelzett turistaúton vághatunk neki a hatalmas Szitnya hegyét koronázó várrom irányába. A Felvidék egyik legmagasabban emelkedő erősségét a csodálatos természetben kanyargó jó másfél órányi kaptató után érjük el, hogy 1009 méter magasságból tekintsünk le a minket körülvevő fenséges panorámára. A keskeny hegynyeregben egykoron nagyobb területet oltalmaztak palánkfallal, az életfeltételekhez nélkülözhetetlen vízgyűjtőt {ciszternát} is itt vésték a talajba. A tulajdonképpeni kővárba az egyedül megközelíthető nyugati oldalt védelmező kapuvédő barbakán konzervált alapfalain keresztül juthatunk be. A középkori várvédők felhasználva a grandiózus sziklákat, annak közeit elfalazva alakították ki a szabálytalan nyújtott téglaalap alakú alsóvár falait. Kisebb helyiségek maradványai vallanak az egykori várbeli hétköznapokra, itt állhattak a lakó és gazdasági épületek, raktárak sora. Az északi oldal sziklaplatóját foglalta el a felsővár, itt napjainkra szinte nyomtalanul eltűntek a védőművek, köszönhetően az egykori robbantásoknak, ami párosulva az időjárás könyörtelen vasfogával, csak kevés maradványt őrzött meg Szitnya várából.

Megközelítése:

Szlovákia középső területén, Selmecbánya {Banská Štiavnica} városától déli irányba vezet ki az a mellékút, amelyen elérhetjük a Szitnya fenséges hegyóriásának lábánál megbújó Illés {Ilija} községét. Innen indul ki az a jelzett turistaút, amelynek másfél órányi kaptató után érkezünk fel a részben konzervált középkori várromhoz.

Története:

-- Az igen magas hegyen emelkedő Szitnya várának nem ismert az építtetője. Sem Engel Pál, sem Fügedi Erik történészek nem említették meg a katalógusukban! De valószínűleg ezt a várat is az 1241 – 1242-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszakban emeltette közelebbről ismeretlen birtokosa. Az eddig végzett régészeti kutatások szerint egy hatalmas területű őskori vár egyik sarkában, a legjobban védelmezhető sziklaszirten húzták fel korai magját.

1542 előtt – Közelebbről ismeretlen időpontban a Lévai Cseh bárói família birtokába került.

1542 okt. 8 után – A török által védelmezett Pest városának ostrománál elesett Lévai Cseh Gábor bárónak egyetlen fia maradt örökösül, János. Az özvegy Thurzó Anna rövidesen férjhez ment Balassa Menyhért főnemeshez, akit Ferdinánd király ekkoriban nevezett ki barsi főispánnak. Menyhért báró így hozományként megszerezte a lévai, szitnyai és csábrági váruradalmakat.

-- Balassa nagyúr 1530 – 35 között már Hontban volt főispán.

1544 tavasza – Az esztergomi törökök egy éjjelen létrák segítségével átmásztak Léva városának agyaggal tapasztott palánkfalán. Az ellenállókat levágva, a janicsárok és szpáhik a vár kapuja ellen indultak rohamra. A harci zajra a földesúr Balassa Menyhért az ágyból kiugorva kardot ragadott és a kapu tornácára sietett. A tömött sorokban rohamozó törökök között aratott a védők ágyú és puskákból leadott sortüze. Végül a támadók kénytelenek voltak visszavonulni, a zsákmányul esett lovakat magukkal hajtva. A házakat is kirabolták, majd felgyújtották. Balassa nagyúr és katonái lóra kapva üldözőbe vették őket, de a török sokaságát látva csak a hátvédbe kaptak bele, majd visszafordultak Lévára. Közben azonban a környékbeli végvárak magyar katonasága is ide érkezett. A vonuló törökökre a Szalka mezővárosa melletti völgyben bukkantak rá. Nyáry Ferenc surányi kapitány vezetésével a magyarok rohamra indultak. Véres közelharcban megfutamították a török szpáhikat, akik magukra hagyták a janicsárok csapatát. Ezek, fanatikusan védekezve, szinte mind elestek. Egykorú forrás szerint 500 török veszett oda a „szalkai viadalban”.

-- Balassa Menyhért barsi főispán, korszakának jellegzetes nagyuraként, igyekezett kihasználni a zűrzavaros állapotokat a meggazdagodására, ezért rendszeresen dúlta-fosztogatta a környékbeli kisebb birtokosok jószágait. A sok panaszos kérésére végül Habsburg Ferdinánd király elhatározta a rablólovag elfogatását. Ugyanekkor került sor a Tiszolcot és Murányt uraló Basó Mátyás rablókapitány elleni akcióra is.

1549 nyara – Nikolaus Salm országos főkapitány királyi parancsra ostrom alá vette és elfoglalta Balassa nagyúr lévai, szitnyai és csábrági várait. A rablólovag egyik erődítményét sem védelmezte személyesen, hanem erdélyi birtokára menekült el. A Selmecbánya városa feletti, meredek sziklát koronázó Szitnya várát Menyhért báró Makri Lukács várkapitányra bízta. Eleinte a várbeliek ellenálltak, véresen visszaverve a támadó zsoldosokat. A fennmaradt korabeli feljegyzések szerint a királyi sereg embervesztesége hét gyalogost, egy tüzért tett ki, míg huszonöten megsebesültek. De néhány nap múltán a fellázadt védők rákényszerítették Makri várkapitányt a sasfészek szabad elvonulás feltétele melletti feladására. A győztesek nem rombolták le a rablólovag várát, gondolva, hogy jó szolgálatot tehet a portyázó török ellenében is ez a poszt.

-- Szitnya vára a továbbiakban a gazdag bányavárosokat védelmező végvári rendszer tagja lett. Ennek ellenére a magas hegycsúcson álló kicsiny várat nem építették ki a korszerű haditechnikának megfelelően, mindvégig megmaradt a korai kiépítettségének állapotában.

1571 – A gazdagságáról híres Selmecbánya közvetlen szomszédságában lévő Szitnyatő jobbágyfalvát dúlták fel a törökök.

1602 – Egy részletes várlajstromban {invertárium} sorolták fel az erődítmény egyes részeit.

1629 -- Többszöri birtokos váltás után a csábrági várral együtt a feltétlen Habsburg hűségéről ismert Koháry bárói família kapta meg adományul.

1678 – 1683 körül – Az utolsó híradások a Thököly-féle kuruc felkelés idején szólt a szitnyai várról. Miután a császári önkényuralom ellen harcoló felkelők kiszorultak erről a vidékről, a bevonuló győztes Habsburg zsoldosok felrobbantották az erősség falait. A továbbiakban nem építették újjá, nem szerepelt a hadi krónikákban.

1727 – A háborús idők elmúltával ezen a helyen épült meg Magyarország első kilátótornya.

Forrás:

Csorba – Marosi – Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 238. – 239. old.

Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 136. old.

Miroslav Plaček – Martin Bóna: Encyklopédia Slovenských Hradov {2007} 256. old.

Csorba Csaba: Felvidéki várak históriája {2006} 197. old.

AB ART press: Hrady a známky na Slovensku {2002} 105. – 106. old. 

Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra {1979} 262. – 267. old.

{Szatmári Tamás}

GPS: É 48° 24.091 (48.401512)
K 18° 53.209 (18.886812)

Szlovákia középső területén, Selmecbánya {Banská Štiavnica} városától déli irányba vezet ki az a mellékút, amelyen elérhetjük a Szitnya fenséges hegyóriásának lábánál megbújó Illés {Ilija} községét. Innen indul ki az a jelzett turistaút, amelynek másfél órányi kaptató után érkezünk fel a részben konzervált középkori várromhoz.

Nógrád Megye Várai
NVA
Új feltöltések, frissítések
23JanMende - Lányvár
22JanKisnána - Vár  ▪  Keszthely - Vár  ▪  Illyefalva - templom  ▪  Hollókő - Vár  ▪  Gyula - Vár  ▪  Fülek - Vár  ▪  Esztergom - Vár  ▪  Eger - Vár  ▪  Drégelypalánk - Drégelyvár  ▪  Miskolc - Diósgyőr  ▪  Boldogkőváralja - Boldogkő  ▪  Öskü - Vár
21JanCsejte - Vár
20JanSzada - Várdomb, Rákóczi sánc
19JanPecki - Pecki  ▪  Pećigrad - Pécs vára  ▪  Bodajk - Varjúvár
Ajánlott látnivalók
Keresési előzmények
Illés - Szitnya