Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bény - BíňaSzlovákiaFelvidékEsztergom vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép

Esztergomtól 17 km-re északra, a Garam alsó folyásánál fekszik Bény. Ez a hely már az őskor óta igen kedvelt letelepedési terület volt. Különösen a nyugati folyópart volt erre alkalmas, ahol több helyen magas teraszok képződtek. Az a Garamterasz-szakasz, ahol a mai Bény fekszik, az egész Garam-völgy legfigyelemreméltóbb része, mivel uralja a környéket és így rendkívül előnyös egy település számára.

Bóna István szerint az itt létrehozott sáncrendszer a 10. század közepe után épült, és alig egy évszázadot ért meg, mivel a 11. század második felében már elhagyták. Ezzel szemben szlovák régészek úgy vélik, hogy az erődítmény egészen a 12. század közepéig használatban maradt.

Keletkezésével kapcsolatban több elképzelés ismeretes. Bél Mátyás a 18. század közepén jegyezte le azt a hagyományt, hogy a bényi sáncokat a lázadó Koppány herceg emelte István elleni felkelése alatt, a X. század végén.

Más, sokkal valószínűbb elgondolás szerint Géza fejedelem építtette, miután a Bodrogközből Esztergomba helyezte az uralkodói központot. Ebben az erődítményben fogadták Géza halála után utódját, Istvánt.

A Koppánnyal kapcsolatos itteni mondának is van némi valóságos alapja: a középkori krónikások feljegyezték István király és híveinek hadba gyűlését a felkelés alatt, a Dunától É-ra a Garam mellett, és István ünnepélyes karddal való felövezését, az elismert érettség jeleként, amit Hont és Pázmány német lovagok hajtottak végre. A sáncrendszer elhelyezkedése és régészeti kormeghatározása is alátámasztja, hogy ez a hely ekkor István király katonai tábora lehetett.

Bény hatalmas Árpád-kori várának még ma is jelentős maradványai láthatók, bejárása azonban hosszabb időt igényel.

A Garam felett kiemelkedő, nagyjából ovális alakú teraszon állt a település magja. Itt található az a várral nagyjából azonos korú, tizenkét apostolnak szentelt, kerek rotunda, mely a 10. század vége és a 12. század eleje között épülhetett. Az 1962-63-as régészeti feltárások egy előzetes művészettörténeti kutatással együtt kimutatták, hogy a rotunda egész felépítménye téglából épült, az alap fejtett kőből áll, helyenként zúzott formában, amit itt-ott habarcs tart össze, de a legtöbb helyen szárazon rakták. Belül 12 fülkét és a falvastagságból képzett apszisfülkét alakítottak ki. A fülkékben apostolokat ábrázoló 13. századi falképek és későbbi festésrétegek töredékei láthatók. Az ásatás során a rotunda mellett középkori temető sírjai kerültek napvilágra.

A rotundától K-re emelkedik a 13. század elején épített, Szűz Máriának szentelt premontrei templom, mely sem időben, sem céljában nem köthető a sáncrendszerhez. A mellette álló kolostorból mára csak a nyugati és a déli traktus alapjai maradtak meg. Ugyanezen a helyen azonban egy korábbi, ma már közelebbről nem ismert templom is állt, mely a várral is egyidős lehetett. E templomból a feltárás során két alaposzlop került elő, amiket korábban a kolostor fala eltakart. A kimagasodó teraszt, melyen a település fent leírt egyházi-vallási központja is állt, három sánc övezte. Ezek félkörívben, nem párhuzamos gyűrűben vették körül, és a keleti végükön a meredek Garam parthoz kapcsolódtak. A víz felől a Garam mintegy 14-18 m magas meredek partja elegendő védelmet biztosított, így erre az oldalra nem kellett sáncot építeni.

A még épen álló sáncszakaszok alapja 18-24 m széles, és 8-9 m magasan emelkednek az eredeti terepszint fölé. Az árkok 8-10 m szélesek, de helyenként már teljesen feltöltődtek. A külső sánc teljes hossza 2750 m, 1650 m-es átmérőjű félkörívet zárt be, a középső sánc hossza 1350 m, körátmérője 980 m, míg a belső, amiből mára csak az árokból maradt meg néhány rövid szakasz, 1050 m hosszú és 680 m átmérőjű félkörívet alkotott valaha.

Az erődítés teljes területe a Garam és a külső sánc között 107,58 ha, amiből a középső és a külső sánc közti térség majd 65 ha-t tesz ki. A Garam-terasz és a középső sánc határolta terület 42,58 ha. A belső sánc és a Garam-part által közrefogott rész (terasz) kb. 15,6 ha nagyságú lehet.

Forrás:

Aloyz Habovštiak: Nové poznatky z archeologického výskumu v Bíni v rokoch 1978-1990. Vlastivedny Casopis 1991. 

3. sz. 128-134.

GPS: É 47° 55.301 (47.921680)
K 18° 37.934 (18.632231)