Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Vinna - VinnéSzlovákiaFelvidékUng vármegye - Tarna

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

A történészek adattáraiban általában „Nagymihály” néven szerepel. Ismeretes még „Tarna” néven is. Mivel azonban Nagymihály városa már Zemplén vármegyéhez tartozik, míg Vinna települése és kővára Ungban emelkedik, ezen a néven szerepeltetjük.

Leírása:

Nagymihály városától ÉK-re, Vinna {Vinné} község mellett egy erdő borította, 325 méter magas hegyen emelkedik a szabálytalan háromszög területű, 48 méter hosszúságú oldalfalú Vinna vára. A meredek hegyoldalon földút vezet fel a bokrokkal-fákkal benőtt romokhoz. A legjobban támadható K-i oldalt kettős szárazárok kerítette, ez részben betemetődve, de fennmaradt. A K-i oldalt kialakított várkaput egy négyszögletes, külsőtorony védelmezte. Ez a védőmű a bejárattal együtt teljesen elpusztult. A várudvarra belépve a K-i oldalon megpillanthatjuk a középkori földesurak szállását, egy gótikus stílusú, valamikor igen szép kialakítású 13 x 7 méter alapterületű palotát. A romok napjainkra fennmaradt állapota alapján feltehetően legalább kétemeletes épületbe a földszinten négyzetes, az emeleten, nyolcszögű lépcsőtornyon keresztül juthatunk be. A palota alatt dongaboltozatos pincét alakítottak ki, ami részben beomolva, de még járható. Az É-i sarkot hatalmas, vastag falú torony zárja le, feltehetően ez Vinna középkori várának legkorábbi magja, az oklevelekben „nagy toronyként” említették. A Ny-i oldalon 3 nagyméretű, emeletes épület, ezek voltak a raktárak és istállók, falaik jórészt elpusztultak a császári katonaság robbantásai miatt. A több száz éve felrobbantott Vinna erősségét napjainkra ismét birtokába vette a természet. Bár látszik, hogy régebben kivágták a nagyobb fákat, de a 2001. májusi, és a 2006 évi terepbejárás szerint az épületeket, várfalakat ismét kezdi a sűrű bozót befedni, megnehezítve a tájékozódást a történelmi múltra kíváncsi turisták előtt.

Megközelítése:

Szlovákia K-i vidékén, Kassa {Košice} városától mintegy 70 kilométerre ÉK-re, a zempléni mesterséges tó É-i partja közelében fekszik Vinna {Vinné} községe. A néhány utcából álló faluból, a plébániatemplomtól indul el a kék színű turistajelzés, melyen mintegy háromnegyed órányi kapaszkodás után érjük el a 325 méter magasságban omladozó várromot. A kettős szárazárokkal kerített romokat részben sűrű aljnövényzet fedi be, nehezítve a tájékozódás. A középkori erősségnek még napjainkban is legcsodálatosabb részlete a reneszánsz palota épületének romjai.

Története:

Valószínűleg 1270 és 1300 között építették fel a Kaplyon nemzetséghez tartozó Jakó fiai, Jakó és András előkelő az erősség korai magját, ami a közeli Nagymihály mezővárosát és a hozzá tartozó települések birtokközpontjául szolgált a következő évszázadokban. Mivel a XIV. század elejétől a família tagjai szilárdan Anjou Károly Róbert itáliai trónkövetelő, majd magyar király pártján álltak, 1312-ben az Amadé-fiak tartományúri serege feldúlta a várukat. Egy korabeli oklevél szerint 1335-ben, mikor birtokosztályt tett a rokonság, a vinnai váruradalom a Nagymihályi nemesi család tulajdonába került át. A középkorban nem volt jelentősebb katonai szerepe a mindvégig magánföldesúri tulajdonban lévő várnak, róla csak a családon belüli perekkel kapcsolatban tettek említést. A török hódoltság véres hadszíntereitől távol feküdt, de a XVI. század közepétől önállóvá vált Erdély határsávjába esett, ezért 1594-ben egy Habsburg-párti zsoldossereg megostromolta és felgyújtotta. Akkori földesurai, a Sztáray família rövidesen újjáépítette, de ők már inkább a jobbágyfaluban létesített reneszánsz várkastélyukat lakták. A középkori kővár pusztulása a XVII. század végén, a Thököly Imre vezette kuruc felkelésben következett el, mikor a győztes császári csapatok felrobbantották az épületeit és védőműveit.

A falu temploma után 100 méterre fordul az út balra, mellyen a község széléig el lehet autóval jutni A bátrabbak további szuk kilométert spórolhatnak a földúton tovább menve. Itt kezdodik a természetvédelmi terület határa. Innen a kék jelzésen tovább haladva félóra kaptatás után jutunk el az alsó nyeregig, ahol a sárga jelzésre térve negyedóra alatt érünk fel a várhoz. A jól látható a kettos szárazárkon keresztül jutunk be a várba. A palotaépület kivételével a vár nehezen átlátható a burjánzó cserjék és aljnövényzet miatt. 2006-os bejárás során állagmegóvási munkák nyomát nem láttuk.