Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szomolány - SmoleniceSzlovákiaFelvidékNyitra vármegye - Szomolány vára (Szomolány Castle, Smolenický zámok)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Szomolány vára

Pozsony vármegye monográfiája szerint "Szomolány, a Kiskárpátok alatt fekvő tót kisközség, 183 házzal és 1413 róm. kath. vallású lakossal. Körjegyzőségi székhely. E község neve az idők folyamán sok változáson ment át. Összesen nyolc változatát ismerjük és pedig Somolya, Somola, Zomolya, Semoliga, Somalga, Zomolyán, Leustorff és a tót Szmolenicz. Leustorff elnevezését egy 1448-iki oklevélben találjuk. Hajdan erődített hely volt, bástyákkal körülvéve és a korlátkői uradalomhoz tartozott, melytől Zsigmond király 1388-ban elszakította és Stibor vajdának adományozta. Ennek halála után fia örökölte, ki után ismét királyi birtok lett. 1438-ban Albert király Bazini és Szentgyörgyi György grófnak adományozta. A XVI. század elején már a guthi Országh család az ura és ezé marad 1567-ig, a mikor Országh Kristóf elhunytával a királyi kincstár lefoglalja. Miksa király 1569-ben Ungnad Kristóf bárónak és nejének, Losonczy Annának adta zálogba; Rudolf azután a várat az uradalommal együtt 1583-ban 30.000 forint fejében örök joggal nekik adományozta. Örökösödés útján az Erdődyekre szállott és e család hosszú ideig birtokolta; de Erdődy Borbála révén a ki Czobor Ádám gróf neje lett, később a Czoborok is birtokosai. 1777 július 22-én id. Pálffy János gróf veszi zálogba a várat és az uradalmat, 1781-ben pedig a mezővárost is. 1864-ig Pálffy János gróf örökösei bírták, de ekkor Pálffy Móricz gróf az uradalmat több mint félmillió forintért megváltotta. Ma Pálffy József gróf az uradalom és a vár birtokosa. A vár úgy látszik csak a XV. században épült és 1760-ban még fennállott. 1705-ben Rákóczy csapatai bevették, de két évvel később a császáriak visszafoglalták. A mult században a vár már romokban hevert. Pálffy József gróf most a várat régi nagyságában, stilszerűen ismét felépítteti. Egy része, különösen a külső vár fala és a kápolna már fennáll és a mint a folyamatban levő mezei vasútépítkezés befejezést nyer és a várépítéshez szükséges kő- és faanyag könnyebben lesz odaszállítható, a vár építkezése sokkal fokozottabb mértékben fog folytattatni. A község hajdan mezőváros volt. Katholikus templomát Erdődy Gábor gróf és neje, Pálffy Mária 1644-ben építtették. Hajdan az egyháznak értékes szentedényei voltak, melyeket 1723-ban elraboltak. Van itt három kápolna is. Az egyiket 1715-ben a pestis-járvány megszüntének az emlékére emelték, a másikat 1703-ban Erdődy Gábor gróf egri püspök alapította, a harmadik a kálvárián áll és ezt a XVIII. században a Frencsovich család emeltette; plébániája már a XIV. században fennállott. Erdődy György gróf 1744-ben itt kórházat alapított. Hajdan nagyszámú iparosa volt s a csizmadia-czéh 1751-ben, a szabók czéhe pedig 1782-ben alakult. A község határában, a Maulbir nevű hegy alatt, őskori telepek nyomai vannak, a hol már több izben találtak érdekes régiségeket. A községnek van saját postája, távírója és vasúti állomása. Ide tartoznak Makova és Skarbák puszták."

Forrás:

Borovszky Samu és Sziklay János - Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája

GPS: É 48° 30.811 (48.513523)
K 17° 25.954 (17.432568)

A vár a katolikus templomnál lévő parkolóból 15 perces sétával elérhető. A vár kívülről majdnem körbejárható, de a közeli fák több részletet takarnak. Mivel a vár a szlovák tudományos akadémia pihenő és konferencia helyszíne, ezért látogathatósága csak a nyári hónapokra, július és augusztusra korlátozódik.