Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Újvároska - LeopoldovSzlovákiaFelvidékNyitra vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Lipótvár erődítményét 1665 – 1670 között, az akkoriban legkorszerűbbnek számító hadmérnöki tervek alapján készítették el. Feladata a Vág folyó völgyének lezárása volt az Érsekújvárt megszállva tartó törökök lovasportyái ellenében. A korabeli adatok szerint a hat új-olaszbástyás, 9,5 méter magas, vastag falú erőd két kapuval, a Ny-i és a K-i oldalon rendelkezett. A felvonóhidas lovas kapu mellett két oldalt, egy-egy gyalogos kaput is kialakítottak az építőmesterek. Lipótvár 56 hektáros területét sem a török, sem a kuruc csapatok nem tudták bevenni. A XIX. század közepe óta börtönként működött, de a már felszámolt büntetés végrehajtási intézet, az egykori császári erőd jelenlegi sorsa még bizonytalan.

Története:

1664 aug. 1 – A Habsburg császári seregek Szentgotthárdnál Montecuccoli tábornagy parancsnoksága alatt hét órán keresztül tartó csatában fényes győzelmet arattak Köprülü török nagyvezér hadain.

1664 aug. 10 – Ezen a napon Reningen, a török nagyvezér táborában tartózkodó császári követ Vasvár településen sietve békét kötött a török Portával. Az egyezmény szerint a csatában vesztes török fél megtarthatta a közelmúltban megszállt Nagyváradot és Érsekújvárt, míg Erdély területét mind a két szembenálló fél katonasága köteles volt elhagyni.

-- A békekötés egyik pontja szerint a Habsburg hadvezetés az elvesztett Érsekújvár helyett építethetett egy új erődítményt a saját területén.

1665 szept. 20 – Wesselényi Ferenc nádorispán letette az új erőd alapkövét a Vágvörösvár jobbágyfalu közelében fekvő mocsaras síkságon. A Vág folyó völgyét védelmező erőd a nevét az építtetőjéről, Habsburg I. Lipót német-római császárról és magyar királyról kapta. A nagy költséggel készült erődítményt a korabeli források tanúsága szerint mindössze 5 esztendő alatt készítették el.

1665 után – Lipótvárnak, bár beletagolódott a török ellen kialakított végvári rendszerbe, már nem jutott fontosabb hadászati szerep. Az itt állomásozó királyi helyőrség legfontosabb feladata az É-felé portyázó ozmán lovascsapatok visszaverése volt.

1683 – Miután a török nagyvezér serege katasztrofális vereséget szenvedett a Bécs városa alatti csatában, az egyesített Habsburg-lengyel seregek megkezdték a megszállt magyar területek felszabadítását a török alól. Néhány esztendő alatt, Érsekújvár és Esztergom visszafoglalásával a hódoltság messzire visszaszorult, ezzel a Lipótvárra nehezedő nyomás teljesen megszűnt.

1701 – Erre az erődítményre nem vonatkozott Habsburg Lipót császár és királynak a feleslegessé vált magyar várakra kiadott felrobbantási parancsa, Lipótvárban továbbra is nagy létszámú zsoldos katonaság állomásozott, minek feladata a rebellióra hajlamos helyi lakosság ellenőrzése volt.

1704 nov. 28 – Az erre a vidékre érkezett kuruc felkelő sereg blokád alá vette az erődöt, de ostromágyúk hiányában, nem tudták megtámadni a jól kiépített védőműveket.

1704 dec. 4 – A kurucok kénytelenek voltak elvonulni Lipótvár térségéből, mivel Heister császári generális a csapataival a fontos hadászati pont felmentésére indult el.

1704 dec. 26 – A nagyszombati vesztes csata után a felkelők kiszorultak erről a vidékről, így Lipótvár felszabadult a nyomás alól.

1705 aug. 5 – 6 – II. Rákóczi Ferenc terve alapján kelepcébe akarták csalni a Vág-Dudvág mocsarai között Lipótvár megerősítésére igyekvő Herbeville császári generális katonaságát. A hadicsel végül sikertelen maradt, mivel az utakat lezárni igyekvő kuruc parancsnokok késlekedve foglalták el az állásaikat.

1708 júl. vége – A vezérlő fejedelem a csapatai élén Szilézia felé nyomult, hogy ott egyesüljön Miksa Emanuel bajor választófejedelem hadaival. A portyázó kuruc lovasok egy Lipótvárról megszökött századírnokot hoztak Rákóczi elé.

A német, elmondása szerint, a várkapitány titkáraként szolgált, és egy levelet adott át, amivel eredetileg Heister tábornagyhoz küldték volna Pozsonyba. A szökevény szerint Lipótvárban alig 200 főnyi gyalogos katona állomásozik, akik 100 hadifoglyot őriztek. A hír hallatán Rákóczi szerette volna elfoglalni a fontos hadászati pontot, míg mások inkább a Trencsén elleni támadás mellett kardoskodtak, mivel ott a hírek szerint elfogyott az élelem. Végül a nagyságos fejedelem is ez utóbbi mellett döntött, így erre indult meg a jól felszerelt kuruc sereg és nem Lipótvár ellen.

1708 aug. 3 – Ezen a napon a Rákóczi vezérelte katonaság súlyos vereséget szenvedett a trencséni csatában. Ezzel a győzelemmel a Habsburg hadvezetés végleg felszabadította Lipótvárt a kuruc felkelők támadásai ellen, bár 1710 szeptemberéig, Érsekújvár kapitulációjáig még a vidékén megjelentek kuruc lovasportyák.

1711 – A Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békekötés után Lipótvár továbbra is megmaradt Habsburg katonai támaszpontnak, míg a D-re fekvő Érsekújvárnak lerombolták a védőműveit, ezzel megszűnt végvárnak lenni.

1848 okt. – A pesti forradalom kitörése után a lipótvári helyőrség felesküdött az új magyar kormányra.

1849 feb. – Simunich császári tábornagy Lipótvár ágyúlövés nélküli megszállása után Komárom ellen vonult fel, de itt a honvédcsapatok sikeresen visszaverték a támadását.

-- Tudjuk azt is, hogy a lipótvári helyőrség két tisztjét, Mednyánszky Alajos bárót, őrnagyot, és Gödrössy Imre tüzérparancsnokot, akik a kapituláció ellen szavaztak a gyűlésen, Haynau császári táborszernagy kivégeztette.

1854 – Korabeli adatok szerint Lipótvárban a katonai létesítményt felváltotta a köztörvényes rabok számára átalakított börtön. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében, majd 1918 után is ilyen módon használták fel az török ellen készült védőműveket és épületeket.

2003 – Napjainkban már nem működik Lipótvár falai között börtön, de a jövőbeni hasznosítása még nincs eldöntve.

Szlovákia Ny-i területén, a Vág folyó völgyének jobb partja közelében fekszik Lipótvár {Leopoldov} települése. Ide legkönnyebben a Nagyszombat {Trnava} városa mellett haladó E 75-ös autópályán vagy a 61-es főútvonalon juthatunk el.