Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Lánzsér - LandseeAusztriaBurgenlandSopron vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

A lánzséri vár egykor Nyugat-Magyarország leghatalmasabb erődítménye volt, ma Közép-Európa legnagyobb várromja. A 310 méter kiterjedésű várfal még ma is érezteti egykori erejét, romjaiban is impozáns. Az épület magját képező lakótorony még a 13. század elején épült. A tornyot és az ahhoz csatlakozó késő gótikus udvart négy falgyűrű veszi körül. A külső védőfalat sokszögletű és kerek bástyákkal erősítették meg, a falak között árkok húzódnak. Az első várkapun az 1668-as évszám olvasható, a második és a harmadik kapu fölött torony emelkedik, a negyediknél pedig a rusztius díszítésű fülke látható. A sokszögletű lakótorony (donjon) nyugati fala 10 m vastag, keletről egy gótikus lakószárny (15. sz.) csatlakozott hozzá. Itt még ma is felismerhető a falon az egykori boltozat nyoma, valamint a harmadik emleten a lakótoronyba átvezető ajtónyílás. Figyelmet érdemelnek a középkori kéménykürtők is. A belső udvarról nyíló lépcsőház már a barokk korban épült. A látogatót ma a legnehezebb szakaszon falépcső segíti a vár megmászásában.

Története: A várat stájer Erchinger-család építette a 12.század második felében (Landesere). 1222-ben már Baroch fia Miklós tulajdona, majd miután ennek a családnak magva szakadt, a vár és a birtok a királyra szállt. IV. Béla 1263-ban örökös joggal (jure perpetuo) Lőrinc soproni főispánnak, az Athinaiak ősének adományozta Lánzsér várát. Lőrinc fia Lőrinc 1290-ben nem volt hajlandó az osztrák herceghez pártolni, aki elfoglalta a várat. A 15. század elején Garai Miklós nádor birtokába került. 1435-ben azonban már a Fraknóiak ültek a várban, akik tíz évvel később elzálogosították a birtokot Albert osztrák hercegnek. Mátyás király 1482-ben Grafeneek Ulrichnak ajándékozta a várat, akik 1495-ben Weispriach Ulrich követett a tulajdonosok sorában. Halála után özvegye, Gertraud von Hohenwart, nem volt hajlandó átadni II. Ulászló királynak a megürült uradalmat. A 16. század elején Magos Ferenc rablólovag a lánzséri várból tartotta rettegésben a környéken. Később a Csázsár-, majd a Dersffy-család tulajdonában volt a vár, amely 1612-ben került az Esterházyak birtokába. (Esterházy Miklós feleségül vette Dersffy Ferenc lányát, Orsolyát és hozományba kapta a lánzséri várat.) 1707-ben a Rákóczi elleni hadjárat idején osztrák katonaság szállta meg a várat. Július 11-én a lőportorony felrobbant és az épületek nagy része levegőbe repült. 1772-ben, miután részben helyreállították, tűzvész áldozata lett a vár. A lánzséri uradalom központját ekkor helyezték át Lakomparkra (Lackenbach). Az időközben eltelt több mint kétszáz év óta romokban áll a nyugati végek legnagyobb erődítménye.

A kívülről bevehetetlen vár belülről esett szét.

/Juhász László: Burgenland, Várvidék (Lakitelek, 1999)/

GPS: É 47° 33.780 (47.563000)
K 16° 21.003 (16.350044)

A vár belépődíj fizetése mellett látogatható. Autóval el lehet menni a kapuig.