Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Vágbeszterce, Vágváralja - Považská Bystrica, Považské PodhradieSzlovákiaFelvidékTrencsén vármegye - Beszterce, Bágbeszterce, Vágvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

1242 után – Közelebbről ismeretlen időpontban, az országos várépítési program keretében, valószínűleg királyi parancsra építették meg a Vág folyó melletti, kimagasló hegycsúcsra Vágbeszterce várát.

1300 – Ebből az esztendőből származik az erősség első, napjainkig fennmaradt okleveles említése. 

-- Közelebbről ismeretlen időpontban a Felvidék leghatalmasabb oligarchájának, Csák Máté bárónak a fegyveresei foglalták el.

1321 aug. – Csák Máté oligarcha halála után a királyi csapatok – Károly Róbert személyes vezénylete mellett – elfoglalták Trencsén várát. Ennek hírére a többi Csák erődítmény őrsége feladva a posztját, megnyitotta a kapukat a királyi sereg előtt.

-- Az uralkodó utasítására a vármegye É-i részén – ismeretlen okból – Vágbeszterce erősség központtal létrehozták a vágbesztercei várispánságot. Ennek irányítása a mindenkori országbíró hatáskörébe tartozott, területileg pedig kiterjedt még a Hricsó, Zsolnalitva, Rajec, Zsolna, Budetin, Sztrecsnó, Óvár birtokokra is. Ezeket együtt a korabeli oklevelekben besztercei – néha várnai {Óvár}, sztrecsnói vagy zsolnai – ispánságnak említették. Az országbírók honorbirtokként – vagyis csak a királyi tisztségük betöltésének idejére – rendelkezhettek, az ispánságukhoz sorolt földek hasznával.

1321 – 1324 – Köcski Sándor országbíró és besztercei ispán megbízásából Gerencséri Gógán mester és Ányán mester viselte a besztercei várnagyságot.

-- 1325 szept.27 – 1328 – Köcski Sándor országbírót, mint besztercei ispánt említették meg.

-- 1339 jún.18 – 1349 előtt – Az egykorú oklevelekben Nagymartoni Pál országbíró és besztercei ispán alvárnagyaiként Gerencséri Gógán és Ányán mesterek szerepeltek.

-- 1350 júl.12 - Szécsényi Tamás országbíró és besztercei ispán a honorbirtokos. 

-- 1354 márc.5 - Ugali Pál országbírói ítélőmester a várnagya {Szécsényi familiárisa}. -- 1373 feb. 15 - júl. - Mezőlaki Zámbó Miklós az irányítója. Az oklevelekben "comes"-ként szerepelt, mellette külön várnagy működik.

-- 1376 okt.27 - Szepesi Jakab országbíró a honorbirtokosa.

1382 - Nagy Lajos király halála után megszüntették a besztercei várispánságot.

-- 1383 feb. 4 - Horváti János a besztercei várnagy, míg helyettese Péter mester volt.

-- 1384 feb. 11 - A forrásokban Horváti János volt macsói bán, mint besztercei ispán szerepelt.

-- 1385 feb.28 - 1385 - Losonczy László és István mint besztercei "comes"-t említették meg.

1385 ápr.1 - 1386 jan.24 - Egykorú oklevelekben Losonczy Lászlót, mint "besztercei comest" nevezték meg.

1392 előtt – Zsigmond király Kaplai {Serkei} Jánosnak adományozta örökbirtokul. 

-- 1392 márc.20 körül – Kaplai János birtokos besztercei várnagyát Miklós fia György mesternek hívták.

1397 – A király visszavette a váruradalmat a bárótól. 

1397 szept.6 – 1403 jún.23 – Ebben az időszakban Szubin-i Sedziwoj kaliszi palatinus honorbirtokát képezte.

-- 1404 jún.28 – 1414 jan.16 – A lengyel származású Stibort az oklevelek, mint „besztercei ispánt” említették meg. Ezt a tisztséget haláláig viselte, emellett még Trencsén vármegye királyi ispánja {1409-14} és az erdélyi vajda hivatalát is betöltötte.

-- 1410 aug.8 – Az egykorú oklevelek Jaroszló nevű férfiút említették meg Stibor vajda várnagyaként.

1414 – Miután meghalt Stibor vajda, a váruradalom visszakerült királyi kezelésbe.

1419 – 1421 – Zálogba vette Lajos briegi herceg.

1427 feb. 1 – Luxemburgi Zsigmond király Brassó városában végleg kibékült feleségével Cillei Borbálával, és kezére adta az 1424-ben forma szerint neki adományozott birtokokat, de Trencsén vármegye csak 1429-ben, Perényi lovászmester halála után került a királyné birtokába.

-- 1434 szept.6 – A Borbála királyné tulajdonát képező Beszterce élén Necpáli László kapitány, egyben trencséni ispánt említették meg az oklevelek.

-- 1435 júl.20 – A királynéi javadalmat képező Beszterce várnagya Necpáli László volt, míg helyettesét Újfalusi Antalnak hívták.

1437 – A haldokló Zsigmond király elfogatta feleségét, Cillei Borbálát, mivel az ellenezte Habsburg Albert osztrák herceg magyar trónutódlását. Az úrnő csak az után szabadult ki fogságából, miután lemondott minden birtokáról. 

Vágbeszterce visszakerült királyi kézbe.

1438 – Habsburg Albert király feleségének, Erzsébetnek adományozta egész Trencsén vármegyét, aki azonnal zálogba adta más várbirtokokkal együtt 15 ezer aranyért, legfőbb bizalmasának, Cillei Ulrik bárónak. A főúr, mint Erzsébet királyné híve, szövetségesként működött együtt a cseh huszita zsoldosvezérrel, Jan Giskrával. Ketten összefogva hatalmas ellenségei voltak Hunyadi János kormányzónak -- 1439 máj. 1 – Cillei Ulrik zálogbirtokos besztercei várnagyául Weitraher Mártont említették mag az egykorú források.

1454 – 1456 – Cillei Ulriktól Hunyadi János volt kormányzó, 13 ezer aranyért magához váltotta Trencsént más váruradalmakkal – Szúcsa, Oroszlánkő, Illava, Vágbeszterce – együtt.

1458 márc. 15 – A magyar trónra lépett Hunyadi Mátyás király az eléje járuló Podmaniczky Balázsnak {vagy László?} adományozta a vágbesztercei birtokot egy 12 ezer aranyforint értékű adósság kiegyenlítéseként.

-- A nemes úr halála után két fia, János és Rafael örökölte meg a kiterjedt Podmaniczky-birtokokat.

-- A két testvér rövidesen messzi környék rettegett haramiává vált. Jól szervezett, erős rablóbandájukkal még a közeli Morvaországba is átcsaptak.

1534 – Tűzvész pusztított a besztercei várban, de hamarosan újjáépítették.

1541 – Buda török megszállása után a két fivér Habsburg-pártra tért át, de garázda életmódjukon nem változtattak semmit. Az országgyűlés többször hozott rájuk elmarasztaló ítéletet, de Ferdinánd király kegyelmébe fogadta őket.

1558 feb. -- {vagy 1559} – Mivel 48 éves korában meghalt Podmaniczky Rafael is, utód hátrahagyása nélkül, ezért minden birtoka – Biccse, Hricsó, Lednic és Vágbeszterce – visszakerült királyi kezelésbe.

-- A király rövidesen egyik hívének, Serédy Gáspárnak juttatta a váruradalmat. Ekkoriban jelentősebb építkezéseket végeztek el az erősségen, valószínűleg igyekeztek kényelmesebbé tenni az ódon várat.

1571 előtt – Ebben az esztendőben halt meg Serédy Gáspár földesúr.

1571 – Az elhunyt Gáspár úr özvegyének, Mérey Annának, Balassa András nógrádi főispánnal kötött házassága révén Beszterce uradalma is a dúsgazdag Balassák vagyonát szaporította. A főnemesi család tagjai állandóan veszekedtek egymással a vagyonmegosztás miatt. 

1577 máj. – Beszterce várában elhunyt Balassa János főajtónállómester. Két felnőttkort még nem betöltött fiának {a 23 éves Bálintnak és Ferenc nevű öccsének}a hivatalos gyámja András úr lett. Ő azzal kezdte a tevékenységét, hogy kifosztotta az árvák liptóújvári várát, minden mozdíthatót elragadva onnan. Ezeknek a kincseknek csak kis része került vissza jogos tulajdonosához.

1582 máj. 6 – Vágbeszterce várában tartotta esküvőjét Balassi Bálint két húga, a még nem egészen 14 esztendős Anna és a 17 éves Mária. Bálint úr itt találkozott hosszú idő után először első unokatestvérével Dobó Krisztinával. 

Szerelmük, ami az asszony férjének, Várday Istvánnak halála után a sárospataki házasságkötéssel és várfoglalással folytatódott, nagy botrányt kavart a főúri udvarokban.

Miután gyarmati Balassa Mária és alsólendvai Bánffy János megtartották az esküvőjüket a vágbesztercei várban, a férj Beckóra vitte az ifjú asszonyát {17 éves!}. János úr azonban veszekedős, verekedős ember volt, az asszonyával hamar összezördült, sőt többször is megverte. A házasságot követő harmadik évben már a válás gondolata foglalkoztatta Mária asszonyt. Soha egy asztalhoz nem ülhetett férjével, aki ráadásul gyilkosságba esett, mert megölte Draskóczi Anna férjét, Szabó Miklóst. Így rövidesen válás lett a házasság vége. 

-- Balassa Anna a nyitrai várba került gimesi Forgách Miklós feleségeként.

1605 – A korponai országgyűlésen – amin megkezdődtek a béketárgyalások Bocskai erdélyi fejedelem és a Habsburg király követei között – Balassa Zsigmond császárpártisággal vádolta meg fivérét Imrét. Zsigmond úr hazatérve, lecsapott testvérére és a véletlenül ott tartózkodó anyai nagynénjére, mindkettőjüket bebörtönöztette, vagyonukat pedig lefoglalta magának.

1606 – A Bécsi béke értelmében Balassa Zsigmond kénytelen volt szabadon engedni a rokonait, javaikat pedig visszaszolgáltatni. 

XVII. század folyamán – Közelebbről ismeretlen időpontban a Balassa földesúri család egy lakhatóság szempontjából sokkal kényelmesebb várkastélyt építtetett fel a Várhegy lábánál. 

1616 – Miután Balassa Zsigmond urat különféle ügyei miatt bíróság elé idézték, ami előtt nem jelent meg, a királyi csapatok megostromolták kékkői várában. A bárónak sikerült ugyan az erősségből megszöknie, de útban Lengyelország felé elfogták, és a pozsonyi várba vitték. Itt raboskodott három évig, majd miután szabadon engedték visszatért a besztercei várába.

1623 – Meghalt Balassa Zsigmond, akinek testét a besztercei várkápolnában helyezték örök nyugalomra. 

1684 – Mivel Balassa Imre részt vett a Thököly Imre vezette kuruc szabadságharcban, besztercei várát császári katonaság szállta meg, akik puskaporral felrobbantották a falait.

-- Balassa Zsigmond és felesége Zborowsky Samu lengyel herceg leánya, Alzbeta sírköveit a középkori erősség lerombolása előtt elszállították, a Vág folyó túloldalán lévő Vágbeszterce mezőváros gótikus stílusú templomába, ahol napjainkban is megtekinthetőek. 

-- Többé nem építették újjá Vágbeszterce üszkös várát. 

-- A Balassa családtól való elkobzás után leányágon a Szapáry grófok örökölték meg a két mezővárosból és huszonöt jobbágyfaluból álló uradalmat. Mivel ekkoriban a hegycsúcson álló Beszterce vára már csak pusztuló omladék volt, lent a Várhegy alatt olasz mesterekkel a gróf új kastélyt építtetett a régebbi Balassa várkastély közelében, a Vág folyó mellé.

2002 – A legutóbbi terepbejárás szerint a várudvarról kiirtották az addig mindent elborító növényzetet, de várható restaurálásának nincs semmi jele.


Leírása:


A Vág folyó jobb partján 437 méter magasra emelkedő hegycsúcs lapos platóján egy nagyobb kiterjedésű, ovális alaprajzú vár, Vágbeszterce tekintélyes romjai emelkednek. Maradványaiból az övező falat, és több négyzetes tornyot eredeztetnek a legkorábbi időszakból. A meredek Várhegyre egy régi, kövekkel terített szerpentinúton juthatunk fel. A sűrű erdővel benőtt csúcson sánc és mély árok védelmezte a középkori erősséget, míg a D-i oldal felől mély szakadék határolta. A szabálytalan ellipszis alakú vár korábbi – befalazott bejárata az É-i oldalon nyílott. Ennek megszüntetése után félkör alakú kaputornyot létesítettek, amin keresztül elérjük a bozóttal benőtt várudvart. A XVII. század végi robbantások után az épületek nagy része ledőlt. Érdekesség, hogy a lakóépületek belső falai a földig leomlottak, míg a külső – vagyis sokkal vastagabb – kőfalak szinte teljes magasságig állnak. Ebből megállapíthatjuk, hogy a középkori épületek három emelet magasak voltak. A legjobb állapotban az új palota reneszánsz díszítésű épülete maradt meg, néhol még az ablakkeret is látszik. Több helyen fennmaradtak boltozatok, sőt még középkori kandallót és kéményt is felfedezhetünk. A várudvar közepén egy mélyedés jelzi az egykori ciszterna helyét. Beszterce várát kisméretű, félkör és négyzet alapú tornyok védelmezték, mivel a XVI. században nem építették át a korszerű, ágyúk elleni hadviselésre ellenállóbb bástyákkal.

/Szatmári Tamás/

Forrás:

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996} 279. 280. old.

Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 101. old.

Burgen und Schlösser Slovákei {1990} német nyelvű 159. old.

Megnyánszky Alajos: Festői utazás a Vág folyón {1825, reprint 1981} 64. 67. old.

Takács Tibor: Felvidéki várak {1999} 64. 68. old.

Ludovit Janota: Slovenské hrady II.{1935, reprint 1996} szlovák nyelvű 288. 299. old. 

Csorba Marosi Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 169. old.

Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 82. old.

Szabóky Zsolt: A Kárpát medence várai {1996} 81. old.

Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra I. {1996} 113. 116. old.

Csorba Csaba: Legendás váraink {1999} 27. 29. old.

Veresegyháziné: Magyarország történeti topográfiai kislexikona {1996} 286. old.

Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia a Zsigmond korban {1977} 97. 98. old.

Gerő László: Magyarországi várépítészet {1955} 317. old.

Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII. – XIV. századi Magyarországon {1977} 109. old.

AB ART kiadó: Hrady a známky na Slovensku {2002} 101. 102. old.

GPS: É 49° 8.722 (49.145367)
K 18° 27.480 (18.458000)

A meredek hegycsúcson emelkedő várrom a Vág {Váh} folyó völgye fölé magasodik. Nevével ellentétben nem Vágbeszterce {Povazská Bystrica} városának, hanem a folyó másik oldalán, a jobb parton elhelyezkedő Vágváralja {Povázské Podhradie} községe felett emelkedik. Idáig autóval is eljuthatunk, innen pedig a Várhegy aljából kiinduló turista várrom-jelzést követve a valószínűleg középkori, igen gyatra macskaköves úton mintegy félórányi kapaszkodás után érkezhetünk fel Vágbeszterce erősségéhez.