Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Trencsén - TrenčínSzlovákiaFelvidékTrencsén vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Már az időszámításunk szerinti 179. esztendőben is állt a Vág folyó fölé magasodó hegycsúcson egy római őrtorony.

A Valerius Maximus római hadvezér által legyőzött kvád törzsek feletti győzelmet, egy sziklába vésett felirat is megörökítette. A 896-os magyar honfoglalás után ez a terület eleinte még igen messze esett a termékenyebb sík vidékeken megtelepedö magyar törzsektől.

A XI. szd. elején Trencsén és vidéke a lengyel Bátor Boleszló birtokában volt. 1017-ben foglalta vissza tőle Szent István király, s vármegyéjének névadója és székhelye Trencsén vára lett. A várat Anonymus is említi, így a XII-XIII. század fordulóján a vár biztosan fennállt. 1241-42-ben a tatárok támadásával szemben a várat sikeresen megvédték.

A XIII. szd. végén, mint a nagy hatalmú Csák család székhelyként országos jelentőségűvé vált. A XIV. szd. elején két évtizedig Csák Máté innen irányította felvidéki "birodalmát". Emlékét máig őrzi a Mátyusföld elnevezés. Csák Máté 1321. évi halála után merte Károly király megtámadni a várat. Nehéz ostrom után került csak királyi kézre.

A 14. században végig királyi várként szerepel és várnagyai egyben Temes vármegye ispánjai is. Zsigmond király a XV. szd. elején többször elzálogosította, majd 1424-ben Borbála királynénak adományozta.

1431-ben a cseh husziták a várost elfoglalták és felégették, de a várat nem háborgatták.

1440-ben Erzsébet királyné megbízásából Jan Giskra vezetésével cseh zsoldos csapatok szállták meg Trencsén várát – zálogbirtokosa ekkor a királyné odaadó híve, Cillei Ulrik volt - és további erősségeket is. A várat 1450-es években sikerült tőlük Hunyadi János seregeinek visszafoglalni, s 1454-től kezdve a Hunyadiak vára. Többször és hosszasan időzött falai között Mátyás király is. A csehek és morvák ellen vívott háborúi folyamán a magyar seregek egyik kiinduló bázisa.

1475-ben Mátyás király hűsége és vitézsége jutalmául Szapolyai Istvánnak adta a várat zálogba 15 ezer aranyért.

Mátyás halála után a Szapolyai-család Szepes várából Trencsénbe költözött és a várat bővítették, erősítették. II. Ulászlótól sikerült végleges adományként megkapniuk 1499-ben. A várost is erődített fallal vették körül.

1526 után ismét megnőtt Trencsén jelentősége, amikor a királlyá választott Szapolyai János ellenében fellépett Habsburg Ferdinánd mint ellenkirály. 1527-ben indított hadjárata eredményeként Jánost kiűzte az országból, és seregei nekiláttak a még ellenálló várak elfoglalásának. 1528 nyarán kezdődött Trencsén ostroma. Egy hónapi küzdelem után tudták elfoglalni a várost. A várat azonban nem tudták bevenni, benne jól képzett, erős őrség volt.

Ellenállásukat úgy sikerült megtörni, hogy az ágyúk tüze fölgyújtott egy tetőt, s a tüz átterjedt az egész várra. Több helyen fölrobbant a puskapor és a védők jelentős emberveszteséget szenvedtek. A folyamatos ágyútűzben lehetetlenné vált az oltás. E miatt a védőknek egyezkedniük kellett és június 30-án feladták a várat. Ferdinánd 1534-ben Thurzó Eleknek zálogosította el Trencsént és uradalmát 40 ezer tallérért. 1548-ban azonban már ismét kamarai birtok. Az ostrom okozta sérüléseket csak lassan állították helyre.

A XVI. szd. második felében gyakran változtak a zálogbirtokosok, míg örök adományként az Illésházyak szerezték meg. Illésházy Istvánt hűtlenség jogcímén megfosztották birtokaitól, és csak a Bocskai-szabadságharc győzelme után térhetett vissza a várába. Halála után öccse, Gáspár örökölte az uradalmat. Bethlen Gáborhoz csatlakozott, sokáig együtt harcolt vele a Habsburgok ellen, majd 1627-toI 1648-ban bekövetkezett haláláig békében élt Trencsénben.

A várat 1670 után német katonaság szállta meg. 1703-ban II. Rákóczi Ferenc hadai elől megszökött a vár őrsége, rövid időre a kurucok voltak a vár urai. 1704-ben már újra Habsburg-kézen találjuk. 1704-1708 között kisebb szünetekkel ostromzár alatt tartották a kurucok. A védősereg azonban kitartott és az 1708. évi trencséni vesztett csata után elvonultak a vidékről a kurucok.

A szabadságharc leverése után is katonaság állomásozott a trencséni várban és csak 1782-ben hagyták el. Trencsén vármegye akkori főispánja gróf Illésházy János a várat helyre akarta állítani, de 1790. június 11-én a városban támadt tűzvész elhamvasztotta a várat. A pusztán maradt falak helyreállítása nagyon sok pénzt emésztett volna föl, ezért csak az alsó vár épületeinek egy részét fedték be és a többit pusztulni hagyták.

1837-ben a görög származású bankár, Sina Simon vette meg a várat és az uradalmat. Befedette az öregtornyot és az őrtornyot. 1905-ben a bankár örökösei a várat Trencsén városának ajándékozták el. Ekkorra már a városfalak is nagyrészt elpusztultak, a volt két városkapu közül mára csak az egyik maradt meg.

A vár tovább pusztult, egészen az 1950-es évekig. Ekkor kezdődött a helyreállítása, amely mára nagyrészt befejeződött.

GPS: É 48° 53.647 (48.894115)
K 18° 2.690 (18.044825)

Trencsén város körzeti székhely, a Vág folyó két partján A nagy részben restaurált trencséni vár a Vág folyó völgyének leghatalmasabb középkori erődítménye. Az autóval érkezők dél felől a 61-es főúton, míg észak felöl az E 50-es úton érhetik el Trencsén városát, ami egyúttal fontos vasúti csomópont is. Már messziről jól látható a város fölé emelkedő 260 méter magas hegyen Trencsén vára. A belváros sétáló utcáiba autóval nem lehet behajtani, a személygépkocsit a környező utcákban kell hagyni. A város központjából lehet megközelíteni gyalogosan 5 perc alatt középkori sikátorokon, keskeny utcákon a vár bejáratát. A legalsó kaput két hegeres torony védi. Innen a város felől fallal védett úton fölfelé haladva érkezünk a külső vár kapujához. Az alsó és középső vár bejárása után a legmagasabb ponton emelkedő felsővár kapujától minden órában indul idegenvezető irányításával csoport, akiknek a helyreállított palotaszárnyakban lévő kiállításokat mutatják be.