Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Draga Svetovjanska, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Zágráb vármegye -  Turen vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

„…Az ősi Podgorje-i vársipánság vára, Podgoria castelluma volt (1543-ban), amit a későbbiekben, Turennek [8] neveztek. A vár tornyának egy része és némi övező fala maradt fenn, Draga falu közelében.

A vár elhelyezkedése folytán, a hegyeken átvezető utat is ellenőrizhette. Miután 1293-ban, Babonics Radoszláv megkapta Podgorje ispánságát, Podgorje a család örökös birtokává vált, Podgorja vára megszűnt ispánsági székhelyévé lenni. Központi szerepét Lipovec vára vette át, amit 1283-ban vett meg Babonics Radoszláv, Jaroszláv fia, Ivántól.

[8] Laszowski: Hrv. Povj. Gradjevine I. 151. (Horvátország történeti építményei, I. kötet, 151 oldal) … Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi… Zágráb, 1920

Draga Szvetojanszka – Podgorje/Torony várának története.

Draga Szvetojanszka (Draga Svetojanska) településének északnyugati határában található az egykori, podgorjei vár részét képező toronymaradvány. A helyiek ma is Toronynak (Turanj) nevezik, de régen hívták Kisics (Kišičev toranj), vagy Bukováczky (Bukovačkog turanj) toronynak is. Egy, a várhoz köthető legenda szerint, a vár lábainál valaha egy vastag fal húzódott, mellyel a vizes árkokhoz hasonló módon tartották meg a vizet. A mesélők úgy vélték, hogy a várat csak a vízen keresztül lehetett elfoglalni, így amikor a törökök megpróbálkoztak az ostrommal, a védők elárasztották őket.

Emilij Laszowski leírása szerint, Podgorje vára (Torony) egykor az egészen 1293-ig létező Podgorje várispánság székhelye volt. A szvetojanszki plébánia, a településhalmaz Gorica-nak (Gorica Svetojanska) nevezett részén található Szt. Anna plébániatemplomból ered. Egy 1327-es okirat megemlít egy Gorcha nevű falut, ami Laszowski szerint azonos lehet a mai Goricával. III. András magyar király 1293-ban az egész Podgorje ispánságát a Babonicsoknak adományozta.

Corvin János utasítására a 15. szd. végén felépítik Jaszka várát a mai Jasztrebarszkó (Jastrebarsko – a település már 1257-ben IV Bélától privilégiumokat kapott) területén. Podgorja (Torony) várát az idők folyamán számos család birtokolta, mint a turjáni Vernicsek (Vernić Turanski), a Zrínyi grófok, a tersáci Frangepánok és a Bukováczky család (1671.).

Draga Szvetojanszkától kb. 2 kilométerrel délebbre található Toplica települése, egykor szintén Podgorje vármegyéhez tartozott. A falut egy 1249-es oklevélben említik először, amikor is a Pribics (Pribić) család volt. Utóbb, Pribe fia Pribkó 1274-ben a birtokát a Babonics családnak eladta.

Podgorje/Turanj (Turan, Torony) vára.

Torony középkori vára Draga falu fölött, a Žitnica és a Špigel hegyek közti szoros mentén, egy kisebb, 220 m magas magaslaton helyezkedik el. A szorosban a Draga patak folyik, melynek folyását követi annak a történeti útnak a nyomvonala, mely a Plesivicai hegységen (Plešivička gora) halad keresztül. A vár a maga helyzetéből kifolyólag ennek az útnak a déli kapuját őrizte. A vár a feltételezések szerint a történeti forrásokban a 12-14 századig emlegetett, középkori Podgorje várispánság igazgatási székhelye volt. Torony várának említésével, még 1543-ban is találkozhatunk, mégpedig a régi nevén, mint castellum Podgoria. A várat a későbbiekben „Turris lapidea-nak” nevezik. A várhely topográfiai elnevezése – Torony (Turanj, Turan) közvetlen kapcsolatot mutat a vár struktúrájából kimeredő, kőből épített, hengeres toronnyal.

Podgorje várispánságának saját ispánja is volt. Podgorje/Torony vára az ispánság védelmi, közigazgatási és közéleti székhelye volt., azonban az ispánság lakosságának szüksége volt olyan helyre is, ahol vásárokra, ünnepekre, ítélkezésekre és közügyeik intézésére összegyűlhettek. A korábbi szerzők (Laszovski, Lopašić) úgy vélték, hogy erre Jaszka, a mai Jasztrebarszkó volt a legalkalmasabb, noha területileg meglehetősen messze esik Torony várától.

Jaszkát a 13. századi történeti források, mint „forenses de ]aztraburzcka" említik.

Podgorje várispánság 1293-ban elvesztette önállóságát, amikor is III. András király a várispánság teljes területét a Babonicsok tulajdonába adta. Podgorje ettől fogva, földesúri magántulajdon lett, míg az ispánság régi székhelye, „castellum Podgoria” , Babonics Radoszláv magánvára lett. A vár uradalmi székhelyként sem élt tovább, mivel azt Radoszláv, Lipovec várába költöztette át. Az uradalmi székhely átköltöztetésével, jó néhány korábban Podgorje vára alá tartozó, podgorjei várjobbágyok által lakott település is, mint Szlavetics (Slavetić), Gorica, Brebovac, Belčići, Dvorjani, Reka is Lipovec alá került. A Babonicsok 1327-ben, báni irányítás alá adták Podgorjét. Podgorje vármegyei életének utolsó nyomaival, 1345-ig találkozhatunk, ezután a területét a nagykiterjedésű Zágráb vármegyébe olvasztották. Podgorje vármegye megszűnésével, Torony vára királyi uralom és báni irányítás alá került, majd adományként (1373 után) Mutinai János lipoveci birtokos tulajdona lett. Házasság útján, Podgorje vára és birtoka Frangepán Mártoné lett (1464.), aki podgorjei javaiból szolgájának, Lukacsics Pálnak (Pavo Lukačić) ajándékozta Bukovec, Belcsicsi és Volavje birtokát. A Lukacsicsok 1484-től nemesi előnévként felvették a volavjei, illetve a turanji előnevet, miután ekkoriban már Volavje (Gornja Volavje) alatt Podgorje (Torony) várát és nagykiterjedésű birtokát értették. Újabb házasság, majd örökösödés útján, a turanji birtok előbb a Kisevicsek, majd a Kremcsicsek (Krmčić) és a Desicsek (Dešić) tulajdona lett.

Torony (Turanj) középkori várának maradványai, jelenleg egy hengeres toronyból és némi övező falakból állnak. A torony átmérője 10 m és a fal lenyomatai alapján, legalább 4 emeletes volt. A torony - méretei, struktúrája, falainak vastagsága és a puskalőrései alapján biztos, hogy középkori eredetű. Az övező falak az alapjukig leomlottak, így nehéz meghatározni az egykori alaprajzi kialakítását, ám sejthető, hogy négyszögletes volt a nyugati oldalán a kerek toronnyal.

A vár, a viszonylag kevésbé fennmaradt felmenő és alapszerkezete alapján, mindenképpen fontos kultúrtörténeti műemlék, de értékes az egykori podgorjei várispánság, utóbb districtus történetének részeként is. Azonban, az elégtelen történeti és helyszíni kutatások okán, még mindig nem eléggé bizonyított, hogy e vár esetében, valóban Podgorje castellumáról beszélhetünk. A közelgő régészeti és műemlékvédelmi munkálatok, talán kibővíthetik ismereteinket a felépítésének idejéről, térszerkezetéről és építészeti jellegzetességéről [1].

A várat jelenleg magasra felfutott, dús növényzet takarja, és előrehaladott romlást mutat [2]. A vár közelében nyitott kőbányák anyagát szállító nehézjárművek okozta vibrációs hatások a vár romlását csak tovább gyorsították, így a megmentése érdekében azonnali régészeti kutatásokra és műemlékvédelmi munkálatokra van szükség, mielőtt teljesen elvesznének a vár szerkezetének és területének materiális nyomai. A kutatásoknak a vár közvetlen környékére is ki kell terjednie, s végeztével úgy kell rendezni a környezetet, hogy fennmaradjon a vár eredeti tájképi hangulata.

A vár mai állapota:

A vár bejárása 2009. 03. 24-én történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A vár romjai egy hegyszorosban északnak futó út nyugati oldalán, a szorost alkotó egyik hegy oldalában állnak, az úttól, kb. 20 méter magasságban. A vár egy közelmúltban végrehajtott műemlékvédelmi beavatkozás utáni állapotot mutatja. A jelenleg látható maradványok alapján, a vár egy hatalmas, hengeres toronyból és egy szűk, téglalap alakú udvarból állt. A várat a jóval magasabbra felkúszó domboldaltól, ahonnan a vár a legkönnyebben volt támadható, egy kb. 20-25 méter széles árokkal választották el. Ide építették a vár központi elemének számító tornyot is. A vár egykori bejárata, közvetlenül a torony déli fala mellett nyílott. A gyalogkapu méretű nyíláson át lehetett a szűk udvarba jutni, ahol egyéb épületnek nyoma nincs, de a helyszűke miatt nem is igen lehetett. Magába a toronyba az északi oldalon lehetett bejutni, feltehetően az első emelet magasságában. Valószínűleg a torony bejáratának védelmére egy kisebb tornyot emelhettek. Legalábbis egy félig feltárt „L” alakú falszakasz erre utalhat.

/Szatanek József/

Svetojanska települését, illetve Podgorje/Turnaj várát, a Zágráb - Karlovac közti autópályáról érhetjük el a legkönnyebben. Az autópályát a Jastrebarsko-i lehajtón hagyjuk el, majd egyenesen bemegyünk a városba. A város közepén, kb. a Ferences kolostor magasságában, a főútról balra, az Erdődyek várkastélyának irányában térünk le. Az út a várkastély előtt halad el Svetojanska felé, amit kb. 8 km után érünk el. Miután Svetojanska egy több faluból álló településhalmaz, így számos helynévtáblával találkozunk. A legelső tábla Ivančići falué. Itt az út egy "T" elágazóba fut, melynek a bal szárán kell tovább mennünk. Hamarosan elérjük a Gorica táblát. A völgynek lefelé út, kb. 200-300 méter után egy újabb elágazáshoz ér, ahol nekünk jobbra kell kanyarodnunk. Ezen, a hegyek között vezető úton számos kőszállító kamionnal találkozunk, melyek a vártól északabbra található bányák anyagát szállítják. Innen már csák pár 10 métert kell északnak haladnunk, s balra fönt az út mentén már meg is láthatjuk a várat, amelyhez már kényelmesen fölballaghatunk.

Nógrád megye várai