Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KerekiMagyarországSomogy megyeSomogy vármegye - Fehérkő, Fejérkő, Katonavár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Kereki - Fehérkő

A szabálytalan alaprajzú, ellipszis alakú vár romjai a községtől délnyugatra, a Levelesi erdő északi részén emelkedő 283 m magas Várhegyen láthatók.

A vár legnagyobb része téglából épült, követ csak egyes falrészek alapozásánál, a bejáratok, ablakok keretezéseinél, párkányoknál és az újonnan feltárt kaputorony alapjainál használtak.

A vár bejárata a legkönnyebben megközelíthető déli oldalon volt, ahol fahíd vezet át az 5-6 m mély és 6-8 m széles várárkon a felvonóhidas kapujához. A déli kapu felett emelkedő kaputoronyhoz csatlakoztak a külső falhoz derékszögben épült lakószárny épületei, melyeket a külső falhoz hasonlóan téglából raktak, és a kisméretű várudvart fogták közre.

A vár romjai ma csak egy emelet magasságban állnak, azonban eredetileg kétemeletesek voltak. Legerősebb falmaradványa a délnyugati, 10-12 m magas saroktoronyszerű része, melynek hatalmas külső falsíkján 6 m magasságban hengerpárkány fut végig, benne gótikus kőmaradvánnyal és az emeletre induló folyosó boltozatának nyomaival. A várudvart övező fal és pillérei kb. 1,5 m vastagságúak.

A helység első említése 1193-Bn kelt oklevélben történik, amikor III. Béla király a János lovagokat a korábban nyert adományaikban, köztük ,,Ðuerequi"-ben is megerősíti. Később, 1229-ben ,,villa Kerekquui" néven szerepel, midőn II. Endre király a pannonhalmi apátság és a székesfehérvári káptalan közötti birtokviszonyokat rendezi. A XIV.század elején plébániáját is említik.

A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de feltehetően a XIV. század első évtizedeiben keletkezhetett. Első ismert várnagyát, Czikót, az 1336.évi oklevél nevezi meg.

Zsigmond király 1396. augusztus 13-án kelt oklevelében Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkő várát, aki azonban a király ellen 1402-ben fellázadt főurak közé állt. Amikor a királyhoz hű urak a lázadást leverték, 1403-ban Fehérkő várát is ostrommal elfoglalták. Az ostrom során megsérült falakat 1408 körül kijavították, még ebben az évben az időközben kegyelmet kapott Marczali Miklós a várat visszakapta.

Enyingi Török Péter birtoka 1464-ben, melyet 1474-ben Mátyás király Báthori István országbírónak adományozott.

Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely ostrom után évekig üresen állt. A ,,castrum diritum Fehérkő"-t II. Ulászló 1495. május 25-én új adományként adta a Báthoriaknak, melyet 1530-ban Báthori Andrástól Perneszi Ferenc vett meg.

A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották, nehogy az ellenség a várat használni tudja. A hódoltság alatt a vár a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén, 1665-től ismét a Perneszi család birtoka, amit 1695-ben Perneszi Zsigmond Babocsai Ferencnének adott el.

Később falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új Kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel.

A vár az 1960-as években az OMF tárta fel, és a romokat Koppány Tibor (OMF) építész vezetésével konzerválta.

GPS: É 46° 46.960 (46.782665)
K 17° 54.170 (17.902834)

Kerekitől jelzett turistaút vezet a várromhoz. A kb 40 perces túra utolsó harmada meredeken vezet föl a vár dombjára.

Új feltöltések, frissítések
18NovGímes - Gímes, Gimes, Ghymes
13NovVárna, Óváralja - Óvár  ▪  Murányalja - Murány
12NovMelegföldvár - Vár
Ajánlott látnivalók
Vár
ReziVár
Újvár
HőnigÚjvár