Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KeszthelyMagyarországZala megyeZala vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Videók
  • Térkép

Giulio Turco felvételi rajza alapján a vár központja a gótikus ferences rendi templom a hozzá északról csatlakozó kolostorral. E köré építették meg a vizesárok, erősítették meg palánkkal és a kolostor északnyugati sarkán toronnyal, melyet ,, Fehér-bástya" néven említenek. A várnak két bejárata volt, egy lovaskapu az egykori kolostor bejárata előtt és egy gyalogkapu a palánk déli oldalán. Mindkettőhöz fahíd vezetett a vizesárkon keresztül., amelynek a kapu előtti része felvonóhíddal volt ellátva. A rajz szerint a templom nyugati főbejáratát befalazták, de előtte egy kis védőépítmény állott, amely korábbi eredetű. A templom déli oldalán bejelölve látható a csigalépcsős torony, külső falán kisméretű lőrésekkel.

A kolostor bejáratától induló palánk a nyugati homlokzat előtt haladt déli irányba. A déli gyalogkapu a főfal és a palánk találkozási pontjánál helyezkedett el. A kolostor északi falát a Pethő János által épített négyzetes torony, a ,,Fehér-bástya" védte, melynek pincéje a gimnázium épülete alatt ma is megvan. A déli kapu védelmére egy négyzetes kőtorony épült.

Az egész várat övező vizesárok külső oldalát kővel falazták ki. Az árkon kívül két újabb palánk vette körül a külső, ún. ,,Huszárvár"-at.

A végvár déli falát 1957-ben feltárták, és azokból romkertet létesítettek, ahol a régi vár bejáratai, kerek tornyai, falrészeinek maradvánnyal és az előttük húzódó vizesárok nyomai láthatók.

Ez a vidék már az őskorban lakott hely volt, okleveleinkben ,,Keztel, Kastelic, Kezteley" néven említették. A tatárjárás után, 1247-ben már két kápolnája volt, az egyik Szent Márton, a másik Szent Lőrinz tiszteletére szentelve. 1386-tól Laczkffy István volt a földesura, aki felépítette a jelenlegi templomot és a vele kapcsolatos egykori ferences rendi kolostort. Keszthely 1421-ben ,,oppidum", melyet Zsigmond király 1432.szeptember 23-i oklevelével gersei Pethő Lászlónak és Petőnek adományozott.

A mohácsi csatavesztés után alakították át a ferences kolostort várrá, de hogy pontosan mikor, nem tudjuk, Az biztos, hogy 1550-ben már állt, mert ez év márciusában ,,ex castro nostro Keztel" keltezi levelét Keglevics Péter, akinek 1558-ban Sovics Mihály a várnagya. A kolostornak tényleges várrá történő kiépítését Gersei Pethő János végeztette a XVI .század közepén. A XVI. századi névtelen krónikás írásából tudjuk, hogy az összes ajtót , ablakot befalazták, hatalmas gerendákból palánkot róttak a templom köré.

A haditanács 1561-ben Gyulaffy Lászlót küldte ki a vár megszemlélésére. Pár évvel később járt itt Giulio Turco olasz hadmérnök. Maga a vár nem volt valami komoly erődítmény, tervszerű ostromnak nem tudott volna ellenállni.. A királyi őrség 50 lovas és 100 gyalogos katonából állott.

Ali koppányi bég 1589-ben a várost kirabolta, de a várat nem tudta elfoglalni. Perneszi György várkapitány 1605-ben Bocskai vezérének, Németi Gergelynek adta fel a várat, aki 1608-ig tartotta kezében, amikor az ostrommal kellett a császáriaknak bevenni, mert őrsége a bécsi béke döntését nem vette tudomásul.

A XVII. század közepén bővítették és átépítették a várat. Keszthely városát, illetve annak nagy részét palánkkal s árokkal vették körül. A XVIII. század elején Keszthely vára elvesztette hadi jelentőségét, és a bécsi Haditanács lerombolását rendelte el.

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején - bár már jelentősége a várnak nem volt - élelmiszer- és hadianyagraktárnak használták egyes részeit. A szatmári békekötés után a még álló erődítményeket, kapukat, sáncokat lebontották, csak a templom és a rendház kerülte el a rombolást, ezek ma is eredeti helyükön állnak.

GPS: É 46° 45.867 (46.764450)
K 17° 14.614 (17.243567)