Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csepelovc - ČepelovacHorvátországHorvát-SzlavónországBelovár-Körös vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

CHAPOUCH

Čepelovac – gradina (várhely)

 

Elhelyezkedése:

            Csepelovác (Čepelovac) ősi vára, Belevine és Ziberjan faluhelyeitől délebbre, a hegyek között található. Egy olyan hosszúkás hegyen helyezkedik el, mely DNy-ÉK irányba nyúlik el, mely ezen a vidéken, Gradina (Várhely) név alatt ismert (266. magassági pont). A Gradina hegy, illetve a vár keleti oldalán, egy szűk völgyben található a csepelováci vízfolyás forrása. A hegy keleti szélét egy kör alakú árokkal és sánccal erődítették, melynek a közepén egy földhalom található, amin maga a várkastély állhatott. E mellett, a keleti oldalon, szinte a hegy peremén, még egy magaslat található, mely körül egy árok, alig felismerhető nyomai vannak. 

            Itt nagyon kevés középkori keramikát találtak, ám egy Fuk nevű vadász, az 1919-es esztendőben, egy magyar király képével ékesített aranypénzre és egy fokosra (szekerce) lelt. 

 

A vár neve és múltja:

            A nevéről a legrégebbi híradásunk, mely a mai Csepelovác elnevezésre hasonlít, a valamikori Vrbowe, a mai Obrovnice, birtok határmegyéjének leírásában található, amit 1244-ben, IV. Béla király Dénes bánnak ajándékozott. Tudniillik, e birtok határai, Csezmica (Česmice) várától északra és a CEPEL nevű hegy mellett haladtak el. Maga a Csepel szó, a gepida Sebel, Zebel szógyökből eredhet, mely a közeli Zebinac falu nevében is megtalálható. Azonban ezt a Csepel szót a későbbiekben CHOP-OY – terra változatban jelent meg. A zágrábi káptalan, 1253-ban kiadott egy olyan oklevelet, melyben  megerősítették, hogy Margit asszony, CHOPO feleségének nászajándékként ajándékozott, illetve odaadta Cuissev Vrustum nevű birtokát is, mely a kapeli (Kapela) Szt. Mária Magdolna templom és a szentgyörgyvári (Đurđevac) Szt. György templom között volt megtalálható.

            Mint „terra CHOPOY” megemlítették 1264-ben is. Azonban az 1372-es esztendőben, Durazoi Károly szlavóniai hercegként, kiadott egy oklevelet, melyben egy olyan erőszakoskodásról beszélnek, melyet  CHAPOUCH-i Péter fiai, György és Péter kezdeményeztek, Budrouchi Péter fia, Gyurival szemben. A mai Budrovac falva, Csepelovác közvetlen közelében található. Talán érdemes megemlítenünk azt is, hogy a Csepelovac név eredhetett a Csop (Čop – Gorski kotar), vagy a Šop szóalakból is, mely az ősi Timok nemzetségnévre származtatható vissza. Tehát ebből adódóan, az idők folyamán e helynév első szótagja, különböző változatokat is megélhetett.

            Egy évszázaddal később, azaz 1461. V. 19-én, hívta be de Chapalouchi István, körösi alispánként a pálosokat Ztrezéből, Bikalj (Korenovo) falu birtokában, a következőkben látható, hogy a rend fontos szerepet játszott az állami adminisztrációban. 

            Az időrendben az utolsó híradásunk, a 16. század elejéről ered. Tudniillik, 1530. június 26-án, Szapolya János király, különleges szolgálataiért, Budroweczi Budor Andrásnak adományozta Also és Felsew Chapalowczit, a körösi váremgyében lévő Also Chapalowcz-i nemesi kastéllyal együtt. A király ezt az adományozást azért tehette meg, mivel a birtok Chaplowczi István halála miatt, törvényes tulajdonos nélkül maradt, s így az akkori törvények szerint a birtok a királyra szállt. Ezek szerint ez az István volt a csapalováci, vagy a mai írás szerint, csepelováci nemesi család utolsó leszármazottja.

            Az ősi vár ennek ellenére még néhány évig állt, sőt 1540-ben meg kellett erősíteni a helyőrségét a törökök elleni védelem miatt. Tekintettel arra, hogy az idelátogató bizottság nem tett olyan javaslatot, hogy a várat megerősítsék (ad utrumque), a törökök, mintegy tíz évvel később ezt a várat is kifosztották. Az új település 1720-ban, már a Čepelovec nevet viselte. Az 1860-as esztendőben a faluban 58 porta volt, 1.679 lakossal.

 

A várhelyet beazonosította:

-         1969. VIII. 20-ánZlatica és Antun Perčulija, valamint Zvonko Lovrenčević,

-         1980-ban, Petar Deri, Goran Jakovljević és Zvonko Lovrenčević

 

Források:

-         CD IV. No. 205. p. 231; 1244. év,

-         CD IV. No. 474. p. 544; 1253. év,

-         CD V. No. 789. p. 295; 1264. év,

-         CD XIV. 307, 417; 1372. év,

-         Dočkai: Naselja oko Ztreze (Települések Zetreza környékében, 152. oldal, 1461. év),

-         Monumenta habsburgica I. 357. oldal, 1530. június 26.

-         ua. III. 493. oldal, 1540. június 26.

-         Laszowski: Gorski kotar i vinodol (A Gorski kotari tájegység és Vinodol, 1921. 42. oldalon lásd: Čope-t)

-         Pavčić: Porijeklo hrv. srp naselja i govora (A horvát és szerb települések eredete és nyelvjárásuk, 178. oldal, 1720.)

-         Sabljar: Miestopisni riečnik (Helynév szótár)

-         Z. Marković: Bilješke o rekognosciranju arheoloških terena oko Koprivnice i Đurđevca (Feljegyzések a Kapronca és Szentgyörgyvár környéki régészeti terepbejárásokról, „Muz. vjes.” 3. Koprivnica, 1980.)

     

Forrás: Lovrenčević, Z.  (1985),  Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji, "Podravski   zbornik", 85: 168-199, Zagreb. /Fordította: Szatanek József/

GPS: É 45° 59.647 (45.994122)
K 17° 2.444 (17.040733)
Nógrád Megye Várai
NVA