Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Pitomaca, Gerec - Pitomača Stari GradacHorvátországHorvát-SzlavónországVerőce vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Térkép

GRECH-GERECZ (Helyszínrajz nélkül)

Stari Garadac

 

Elhelyezkedése:

            Stari Gradac települése, kb. 6-7 km távolságra található Pitomačától, közvetlenül a Dráva mellett. A várhely, a falu templomától keletre, egy téres síkságon, a 108-as magassági ponttal jelölt helyen, valamivel északabbra a Neteča, illetve a Lendava patakoktól helyezkedik el. A központi földhalmot valamennyire megrongálták a szántások, de a kiterjedése jól megfigyelhető. Három, meglehetősen jó megtartású sánc övezte. A mezőgazdasági munkák következtében, állandóan cserépdarabokat szántanak ki itt, melyek leggyakrabban 15-16. századi eredetűek. A vár mélyebb rétegeit még nem kutatták meg.

 

A várhely neve és múltja:

            Már magának a településnek a neve, Gradac (am. Várasd) is azt a feltételezést bizonyítja, hogy itt a régi időkben, egy várnak, vagy várhelynek kellett lennie. Azonban a falu neve a 14. században Grech (Geréc) volt, melynek valami más jelentése volt. Talán itt kell megemlítenünk azt is, hogy itt is áthaladt egy római út. Az egyik leágazása Pitomačától haladt a Dráva felé, ahol egy hídnak is kellett lennie, ahova a Korija felöl érkező út is becsatlakozott. Sabljar szerint itt volt megtalálható a római Straviana település.

            A Kranjčevo dombon pedig, mely kb. 2 kilométerrel északnyugatabbra található a falu templomától, egy olyan 11-13. századi eredetű település volt, mely a bilogorai kultúrához tartozott.

            Az 1334-es esztendőben itt is megemlítettek egy templomot: „Item capella beate virginis de Grech”, mely valahol az ősi vár közelében lehetett. Az 1379-es esztendő környékén a vár, Mayus mester fia, Gerechi Sándor birtoka volt. Egy ebből a korból származó okiratból látható, hogy az említett Mayus, verőcei alispán volt, továbbá Mikcs bán unokája, Ákos pozsegai és verőcei ispán meghatalmazottja és, hogy Lužanica birtokrészébe vezették be. Ezután, az 150-es egyházközségi összeírásban is megtalálható az itteni plébánia, melyet sorrendben a 17. szám alatt jegyeztek fel, mint „Pleb. In Gerecz.

            A török ellenes harcok idején, a vár valószínűleg tönkre ment, ám a későbbiekben itt egy olyan védővonalat – limest – hoztak létre, mely a közeli Limanban lévőre emlékeztet, ami az ottani falu templomától, kb. 1500 méterrel északabbra esik.

            Az 1866-os esztendőben Gradacnak, 120 portája és 1208 lakosa volt.

 

A várhelyet beazonosította:

1970-ben és 1972-ben, Miroslav Vukčević és Zvonko Lovrenčević

 

FORRÁSOK:

-         dr. Butorac, J.: Popis zagrebačke biskupije od 1334. (A zágrábi püspökség leírása, 1334-től, Zágráb)

-         Dočkal: Dobra kuća, 109. oldal, 1379.

-         Bösendorfer: Crtice iz slavonske povijesti (Szlavónia történeti vázlata, Eszék, 1910. 100. oldal)

-         Sabljar: Miestopisni riečnik (Helynév szótár, Zágráb, 1866.)

 

Forrás: Lovrenčević, Z.  (1985),  Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji, "Podravski   zbornik", 85: 168-199, Zagreb. /Fordította: Szatanek József/

GPS: É 45° 56.932 (45.948868)
K 17° 13.912 (17.231859)
Nógrád Megye Várai
NVA