Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sveti Petar ČvrstecHorvátországHorvát-SzlavónországBelovár-Körös vármegye - Szentpéter, Csversztec

  • Történelem
  • Alaprajzok
  • Térkép



CHUERZTECH-CHROSTUECH

Sv. Petar-Čvrstec, Szentpéter-Csversztec

 

Elhelyezkedése:

Csversztec (Čvrstec) ősi vára egy olyan magaslaton (182-es magassági pont) található, melyen valószínűleg, még a 14. század elején, a Szt. Péter templom volt megtalálható. Tekintettel arra, hogy a várnak sem az alakja, sem a kiterjedése nem maradt fenn, azt kell feltételeznünk, hogy a mai templom és a parókia között volt megtalálható. Ezen a területen néhány földkitüremlés és besüppedés figyelhető meg, melyek akár a vártól is eredhetnek. Itt több helyen is középkori kerámia-, tégladarabok, stb. figyelhetők meg.

 

A várhely neve és múltja:

Mielőtt áttekintenénk e település nevének jelentését és eredetét, három tényezőt mindenképpen meg kell különböztetnünk: 

1. a Szt. Péter (Sv. Petar) név biztos, hogy az itt állt régi templom nevéből jött, amint azt már említettük, lehet, hogy már a 13. század végétől. Tudniillik, ezt is egy domb tetejére építették fel, ami arra a valószínűsíthető feltevésre utal, hogy már az ősidőkben is egy kultikus hely volt a helyén. A mai templomot gótikus stílusban építették fel és bizonyos fokú rusztikusság is megfigyelhető rajta, ami igazolhatja azt az elgondolást, hogy ezt a templomépületet már a 15. században felépítették, továbbá hogy a törökök nem rombolták le. 

2. a Csversztec (Čvrstec), a čvrst, az erős, kemény, tömör jelentésű melléknévként is lefordítható,

3. ám valószínűbb, már ha elfogadjuk az előbbi feltevést, miszerint itt egy ősi kultikus hely volt, hogy itt a Cher, vagy Chor kifejezés szógyökéről van szó, ami alatt egy ószláv istenséget, a Csar-t, Csor-t, Csur-t érthetünk, sőt ebből nagyon sok más, horvátországi helynevet is eredeztethetünk.

 

Mint ahogy azt már említettük, ez a település régebbi lehet, mint gondolnánk, ám ennek ellenére a középkori okiratokban, csak 1326-től(4), tűnik fel. Tudniillik, ebben a korban, István körösi ispán, meghatározta néhány Csversztec környéki birtok megyehatárát, sőt más nemesek között, említést tettek egy Hegen fia Lászlóról is, mely szerint a birtokukat, ma is Haganj-nak nevezik. Az itteni birtokrészük megyehatára érintette a Chuerztecz patakot is, ami ma is Csversztec falu mellett folyik el. Az 1334. esztendei(5), egyházközségi összeírásban, egyidejűleg tettek említést a „Chrostuech” településén lévő, Szt. Péter templomról.

Erre az időre már elenyészett az ősi nemzetségi megye és sok birtokot az újonnan betelepült nemeseknek adtak, akik leszármazottjainak a király gyakran azoknak a birtokrészeit adta, akik örökös nélkül haltak meg. A vidék egyik legjelentősebb nemese akkoriba egy bizonyos Kristóf (Christol) volt. Az ő két fia volt Péter és Pál, akiknek az utódjai, 1351-ben(6), felosztották egymás között a megörökölt földjeiket Koruške és Csversztec falunál. 

Ezután hamarosan a bliznai (Bliznafew) birtok felosztás következett, melynek neve máig fennmaradt az ottani erdő és Csversztectől északkeletre elfolyó Blizna patak nevében. Tudniillik, az 1377-es esztendőben(7), Csirke Péter vicebán és körösi ispán, rendelkezett azon megbízottjai irányába, akiknek a bliznai birtok felosztását kellett végrehajtaniuk, Ebres István özvegye, Katalin asszony és Bliznafewi András özvegye és fia között. A megbízottak között megemlítették „Laurencio litterato de Churuzteuch-t” és „Nicolao filio Petri de Chyrkuena-t” is.

Szintén nagyon kevés adatunk van Csversztec településéről is, egészen 1481. október 21-ig(8). Ekkoriba ugyanis, „de Cherthuecz-Zenthpeter” Iván, Körös vármegye nemeseinek bírája, néhány héten át, egy vizsgálatot folytatott Sztreza (ma, Paulin Kloštar) környékén. Ugyanez az Iván, a vidék több nemesével együtt, pld. Rohffy Bernáttal (Orlovac, Ruškovac), a gudováci Poganci Péterrel, a bucsincai Illéssel, az orehováci Györggyel aláírta a horvát rendek azon oklevelét, melyben megerősítették az 1492-es pozsonyi békeszerződést(9).

A 16. század elején Csverstecben már egy plébánia is megtalálható volt, melyet az 1501-es egyházközségi összeírásban, mint „Pleb. S. Petri in Cherzthwecz” említettek meg.

Az 1540-es esztendő környékén, erre a vidékre is rátörtek a törökök, sok települést leromboltak, a lakosságot padig rabságba hajtották. Csversztec ebben a korban, mint nemesi birtok, jól megerősített helynek számított és olyan híradással sem rendelkezünk, mely szerint a törökök kirabolták, vagy lerombolták volna. A faluról, egy 1543-as adóösszeírásból is értesülhetünk. Csversztecben ekkoriban 154 porta volt, Sv. Ivan Žabnoban 30, Rovistyén és környékén 115, stb. Ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy a törökök akkoriban főként, a Rovistyétől és Bjelovártól keletebbre eső vidékeket támadták. Azonban az 1554-es adóösszeírásban ezt a vidéket már nem említették többé, tehát tényként kezelhető, hogy a törökök teljesen elpusztították. Ám lehet, hogy mégsem volt ez így. Ennek a hírhiánynak ugyanis lehet egy olyan értelmezése is, hogy itt, illetve Vrbovec, Gradec és Körös környékén eluralkodott a pestis és egyetlen adóösszeíró sem merészelt idejönni. Megemlíthetjük még azt is, hogy az 1543-as adóösszeírásban Csversztecet, mint „fortalicium noviter erectum” említették meg, tehát mint újonnan emelt erősséget. Az ezt megerősítő adatot, egy 1586-os oklevélben találhatjuk meg(11), amikor is a Csversztecben tartott helyőrség költségeire, 164. forint és 30 krajcárnyi összeget hagytak jóvá. 

Még az 1586-os esztendőben(12), a horvát szábor Zágrábban rendelkezett a szlavón határőrvidék kisebb erősségeinek kijavíttatásához szükséges eszközökről, melyek között megtalálhatjuk Szentpéter-Csversztecet, Cirkvenat, Đurđicát, stb. Ugyanebben az évben(13) a csverszteci erősség parancsnoki szolgálatában Ozsegovich Miklóst (Nikola Ožegović) találhatjuk, akit Halek Vid(14) generális kémszemlére küldött a cserniki-pakráci szandzsákba, Zdenac környékére, hogy kikémlelje a töröknek az erre a vidékre irányuló támadási szándékát. A feladat teljesítése közben, Ozsegovich Miklós Rácsánál „Rácsa tornyai előtt”, martalócokkal keveredett összetűzésbe, akiket menekülésre kényszeríttet, aztán az ő 18 embere, újból összeverekedett egy 37 martalócból álló csapattal, Topolóc és Körös közt egy mezőn, akiket Osztoja, valamikori zászlós vezetett. Ez az Osztoja ezt megelőzően, a cirkvenai erősségben szolgált, ahonnan átszökött a törökök oldalára. A következő évben(15) a „két vajda”, Ozsegovich Miklós és Nagy János Cirkvenából, engedélyezte azon uszkóknak akik, még 1555-ben telepedtek le itt, hogy meglátogassák a Maribor melletti tulajdonaikat. Néhány martalóc pedig, mint egyes kalauzok, vagy mások kezdtek fokozatosan menedéket keresni e vidéken, sőt 1597-ben(16), néhányan a csversteci, topolóci, stb. várakba szegődtek. Ennek ellenére egyes rablócsapatok egészen Csversztecig értek el, így pld. 1621-ben(17), egy ismeretlen rablóvezér (harambasa) Csversztec környékéről két embert rabolt el, egyet pedig megölt. Ugyanez megtörtént a következő évben(18), is.

Az 1683-as, Bécs alatti vereség után, a törökök és csatlósaik távoztak az itteni vidékről, így Csversztec romlatlan maradt. Sok évvel később, azaz 1746-ban(19), Mikašinović altábornagy is ellátogatott Csversztecbe, majd innen írt egy levelet az egyik katolikus papnak, aki úgy különben a legkedvesebb iskolatársa volt, hogy vegye védelmébe az itteni pravoszláv hitűeket, az őket ért különböző támadások nyomásától.

Az 1829-es esztendőben(20), Szentpéterben 89 porta volt, 602 római katolikus lakossal, 1830-ban(21) már volt egy általános iskolája is, míg 1866-ban(22), 96 portája volt 1112 lakossal.

 

JEGYZETEK:

4. CD IX. No. 256. p. 313; 1326. év.

5. J. Butorac: popis župa zagrebačke biskupije od god. 1334. Kulturno-poviestni zbornik zagrebačke nadbiskupije (A zágrábi püspökség egyházközségeinek összeírása, 1334-tól, A zágrábi érsekség kulturtörténeti gyűjteménye, Zágráb, 1944. 441-15. oldal)

6. CD XII. No. 22. p. 26; 1351. év.

7. CD XV. No. 189. p. 262; 1377. év.

8. K. Dočkal: Srednjovjekovna naselja oko Streze (Egy középkori település Sztreza környékén, „Starina” JAZU, 46. Zágráb, 1956. 152/21.)

9. V. Srkulj: Izvori za hrvatsku povijest (A horvát történelem forrásai, IV. Zágráb, 1910. 71. oldal)

10. Protocoli 1 – Conscriptiones dicarum comitatuum Crisiensis etc. Zágrábi Horvát levéltár.

11. V. Klaić: Povijest Hrvata (A horvátság története, III/1, 358. oldal.

12. R. Lopašić: „Starine” JAZU, XIX. Zágráb, 1887. 50. oldal.

13. R. Lopašić: Spomenici hrvatske krajine (A horvátországi határőrvidékek műemlékei, JAZU, 1. könyv, NO. LXVIII, Zágráb, 1884. 98-102. oldal.

14. R. Lopašić: „Starine” JAZU, XIX. Zágráb, 1887. 50. oldal.

15. R. Lopašić: „Starine” JAZU, XIX. Zágráb, 1887. 54. oldal.

16. R. Lopašić: „Starine” JAZU, XIX. Zágráb, 1887. 68. oldal.

17. R. Lopašić: Spomenici hrvatske krajine (A horvátországi határőrvidékek műemlékei, JAZU, 2. könyv, No. LXXIII, Zágráb, 1885. 108. oldal.)

18. R. Lopašić: Spomenici hrvatske krajine (A horvátországi határőrvidékek műemlékei, JAZU, 2. könyv, No. LXXIII, Zágráb, 1885. 109. oldal.)

19. R. Grujić: Spomenica pakračke eparhije (A pakráci eparchiátus emlékezete, Újvidék, 1930. 113. oldal)

20. L. Nagy: Notitiae politico-geographico-statisticae partium regno Hungariae, etc. Tomus secundus, Budae, 1829. (Lásd a Szent Péter címszó alatt)

21. A Cuvaj: Građa za povijest školstva kraljevine Hrvatska i Salvonije od najstarijih vremena do danas (A Horvát és Szlavón királyság történelmi tananyaga, a legkorábbi időktől napjainkig, I. Zágráb, 1907. 663. oldal)

22. V. Sabljar: Miestopisni riečnik kraljevine Hrvatska i Salvonije (A Horvát és Szlavón királyság helynév szótára, Zágráb, 1866. (Lásd a Sv. Petar Čvrstec címyzó alatt)

 



LOVRENCEVIC, Zvonko

 

Középkori várhelyek Bilogoréban (MEDIEVAL HILLFORTS IN BILOGORA)

 

Forrás: Lovrencevic, Z. (1989), Srednjovjekovne gradine u Bilogori, u: Arheološka istraživanja u Podravini i kalnicko-bilogorskoj regiji, "Posebna izdanja Hrvatskog arheološkog društva", 14: 139-166, Zagreb.

 

fordította és összeállította: Szatanek József

GPS: É 46° 0.232 (46.003860)
K 16° 39.809 (16.663479)
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Új feltöltések, frissítések
12SzeptSomoskőújfalu - Somoskő
11SzeptSzombathely - Vár
10SzeptVáraszó - templom
07SzeptBabót - Feketevár
06SzeptKapuvár - Földvárdomb
Ajánlott látnivalók
Cornet monostor
Bradu-ClocoticiCornet monostor