Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Barcaszentpéter - Petersburg - Sânpetru, Románia, Erdély és Partium, Brassó vármegye -  várhegy, Tatárvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

BARCASZENTPÉTER, TATÁRVÁR 

Barcaszentpéter várának mindmáig ismeretlen a története. Nézetem szerint egyike lehetett a német lovagrend II.Endre királyunk által 1225-ben elfoglalt, 1211 után épült öt erős kővárának. A hegyet és a rajta álló templomot 1240-ben említi először fennmaradt oklevél „Ecclesia Mons sancti Petri” formában, ami arra utalhat, hogy a várban épült templomot ekkor már a hegy aljában települt szász község lakói használták plébániatemplomuk gyanánt. Magát a várat a király leromboltathatta a lovagoktól történt elfoglalását követően. Később lent a faluban felépült a nagy templom és a falura vonódott át a Petersberg név is, melyet időnként Petersburg formában is használtak. A hegy a rajta épült vár kápolnájáról kaphatta nevét, magát a várat talán Petersburgnak hívhatták a lovagok. Ez aligha független attól a ténytől, hogy a lovagrend nagymestere Hermann von Salza 1224-ben közvetlenül a pápai állam fennhatósága alá kívánta helyezni a magyar királyságtól elszakítani szándékozott lovagrendi területet. A szomszédos Földvárat, a lovagrend székhelyét ezzel párhuzamosan Marienburgnak nevezték el.

Orbán Balázs 1973-ban megjelent könyvében jó leírást adott a várról. A belső terület peremén falrakat csalhatatlan nyomait észlelte. Tudósítása szerint a 19. század közepén még emlékeztek az idősebb emberek a vár betöltött kútjának (ciszternájának?) kőrakatára is. A várbelsőben 2004 nyarán mi is észleltünk habarcsmaradványokat és középkori téglákat. Utóbbiak talán a templomból származhatnak. A vár helye és emléke fennmaradt, de eredeti építési kora és szerepe már elfelejtődött, hisz a lakosok az újkorban már Taterburg-Tatárvár néven ismerték, ami a népi emlékezet korlátozott voltát - ám mégis mindent értelmezni akaró hajlamát szemlélteti. A hegyen 1400-ban egy Szent Gervasius – magyarosan Szent Gyárfás – kápolnát említenek, mely ekkor a pápától búcsúengedélyt kapott. Valószínű tehát, hogy a falubeli templom felépítésekor a hegyen álló régi templom új titulust kapott s a Szent Péter patrociniumot az új plébániatemplom vette át.
/Dénes József/

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 97-98.



GPS: É 45° 43.403 (45.723389)
K 25° 39.417 (25.656942)

Barcaszentpéter északkeleti végénél , a temető mellett vezet el az út a Várhegyre / Lempeş/. Az út kőzúzalékkal van borítva, autóval jól járható egészen a hegy aljánál levő kórház-szanatóriumig. A kórház területén még át lehet hajtani autóval, majd a hegy aljától jelzetlen gyalogösvényen juthatunk fel a csúcson levő vár sáncáig.

Nógrád megye várai