Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csíkszereda - Miercurea-CiucRomániaErdély és PartiumCsík vármegye - Nagy-Somlyó hegy, Sóvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Térkép

Csíkszereda (Miercurea-Ciuc) felett ÉK-re, az országos hírű zarándokhelynek, Csíksomlyónak szomszédságában, az 1033 m magas Nagy-Somlyó hegy csúcsán középkori vár állt valaha. 

Valószínűleg a Hosszúaszó völgyében Moldva felé haladó sóút ellenőrzésére építették, innen a neve: Sóvár. Építése a 12. századra tehető és az 1241-es esztendőben, a tatárjárás során pusztulhatott el. 

Maradványainak első részletes leírását a 19. század második feléből, Orbán Balázstól olvashatjuk: “E… terjedelmesebb csúcs fenlapján nagy kiterjedésű várnak látszanak romjai vagy inkább nyomai. Két egymással párhuzamosan futó várfal körítette e hegytető ormát, mely falnak kidomboruló, nagy fákkal benőtt gátonya mindenütt tisztán követhető. A belső fal körvonala 460 lépés, a külső fal ettől 20 lépésnyi közzel párhuzamban vonul el. Ezen külső alatt a hegy lankásabb részén sánc övezte, máshelyt, hol a hegy meredeksége azt feleslegessé tette, megszűnik, hogy hol hely és szükség volt reá, újból folytatódjék. A bejárat a déli oldalon (a hegynyakról) volt, hol terjedelmes bástyák és védtornyok lételét sejtető nagy romhalmaz emelkedik. A hegy oldala nagy, lapos és faragott kövekkel van borítva, főként a déli és nyugati oldalon, e kövek láthatólag a várból gurultak alá. A vár terjedelmes belterén két mély üreg van, melyek egyike a vár kútja, másika valamely épület helye lehetett. Ennyi, mi e várból fennmaradt, mely vár úgy a nép mint Losteiner által Sóvárnak neveztetik.” 

Napjainkban a várból még az Orbán Balázs által leírtaknál is jóval kevesebb látszik, elsősorban a hegytetőt borító sűrű és magas aljnövényzet miatt. Ezért a várhely felkeresését kora tavaszra érdemes időzíteni.

A vár központi részét képező, kb. 30 m átmérőjű kerek plató területén található kör alakú, 3-4 m átmérőjű bemélyedés feltehetően összeomlott épület nyoma lehet. A plató Ny-i oldalában, erdővel borítva kb. 30 m hosszúságban megfigyelhető az egykori védőárok és a sánc maradványa. A vár központi területétől D-re, 20 m-re a hegynyeregnél egy K – Ny-i irányú sekély árok észlelhető. A vár belterületén, a sűrű bozótosban jelentős mennyiségű kőtörmelék hever. 

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012.


GPS: É 46° 22.371 (46.372849)
K 25° 50.554 (25.842569)