Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Ojtoztelep - OituzRomániaErdély és PartiumHáromszék vármegye - tábori erődítések

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Az Ojtozi-szorosban, a Rakottyás hegytömbjének északi előhegyén álló Rákóczi vár feletti dombon, egy 1854/55-ben épült sáncegyüttes maradványait kereshetjük fel.

A krími háború előestéjén az Osztrák Birodalom szembeszállva korábbi szövetségesével, az Orosz Birodalommal, 1854-ben megszállta Moldvát és Havasalföldet, hogy megakadályozza Oroszország balkáni terjeszkedését. A bécsi Katonai Levéltárban (Kriegsarchive) levő iratok, térképek és tervrajzok is világosan megmutatják, hogy az osztrák hadvezetés már a hadműveletek elején elhatározta a Keleti- és a Déli Kárpátok fontosabb szorosainak megvédelmezését. Ennek érdekében több helyen terveztek és építettek tüzérség elhelyezésére is alkalmas zártsáncokat, kisebb sáncokat és kiszolgáló építményeket.   

Az ojtozi Rákóczi-vár fölötti dombon hajdan Moldva felé néző védelmi létesítmények 1854-ben készült tervrajzai és helyszínrajzai ma a bécsi Kriegsarchiv-ban találhatók. A tervdokumentációban megmaradt rajzok alapján a helyszínen a sáncok és egyéb építmények egy részét sikerült beazonosítani. Az alábbiakban a dokumentációban található áttekintő helyszínrajz betűjelzéseit használjuk:

A „c” jelű, 3 db üteg elhelyezésére készült redout kelet–nyugati irányban 80 méter, észak–déli irányban 60 méter kiterjedésű. Ez a kiserőd alkotta az egész védelmi építménycsoport legfontosabb elemét. Ágyúi észak felé irányultak, keleti és észak-keleti oldalát árok és sánc védte. Közepén valaha típusterv alapján épített blokkház állt, alapjainak nyoma még felismerhető.

A „d” jelű caponier a „c” jelű redoutból nyugati irányba, kb. 150 méter hosszúságban kivezető, jó megtartású kettős sánc, amely fedezékül szolgált a nyugati végén található és ma is jól felismerhető „e” jelű, a Rákóczi-vár romjai fölé nyúló előretolt ütegállás megközelítéséhez.

Az „a” jelű, keleti irányba előretolt gerendákból készült építményt eredetileg 40 katona elhelyezésére építették. Helyét felismerhető terepalakulatok jelzik a mellette elhaladó erdei út közvetlen közelében.

A két kisebb üteg elhelyezésére tervezett „f” jelű, főként gerendákból épült, fedett, északi irányba előretolt ütegállás nyomait nem tudtuk egyértelműen beazonosítani a helyszínen.

Végezetül az esetleges téves azonosítások elkerülése érdekében néhány szót kell ejtenünk Orbán Balázsnak a vizsgált ojtozi területre vonatkozó alábbi sorairól: "1849-ben egy zászlóalj honvéd hősileg oltalmazta az oroszok ellen. Bem jul. 28-án kis sereggel itt csapott be Moldovába, s a meglepett oroszokat megverve, Oknáig nyomult, de a moldovaiak tervelt felültetése nem sikerülvén, ezen kis diversio után visszatért." Bem az 1849-ben még jelentős részben fennálló Rákóczi vár romjai között építhette ki védelmi állásait. Semmiképp sem tévesztendő össze tehát az itt tárgyalt sánccal és a hozzá kapcsolódó kiegészítő védművekkel, amelyek akkor még nem léteztek. 

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 351-354.

GPS: É 46° 5.170 (46.086170)
K 26° 24.197 (26.403282)

INFORMÁCIÓK: A Kézdivásárhelytől /Târgu Secuiesc/ felől Oneşti felé vezető 11 sz . úton közelíthetjük meg a Bem sánc helyszínét. Ojtoztelep /Oituz/ után áthaladunk az Ojtozi szoroson és rövidesen az út jobb oldalán, mielőtt az út élesen jobbra kanyarodna, egy forrásnál találunk parkolóhelyet. A keleti irányban, forrás fölötti dombon, kb 200 m távolságban találjuk a sánc maradványait. Jelzett turistaút nincs, de jól járható erdei utak vannak.

Nógrád Megye Várai
NVA