Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

MáriakéméndMagyarországBaranya megyeBaranya vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Térkép

A helység melleti Várhegyen 1273 körül az itt birtokos Győr nembeli Óvári Konrád épített várat, melyet először Lodomér esztergomi érsek említ levelében. A várat és uradalmát fia, I. Jakab, majd halála után kiskorú fiai örökölték. Azonban 1316-ban a Héder nemzetségből származó Henrik fia János - Szekcsői Herczegh János - erőszakkal elfoglalta. Miután Károly Róbert király e cselekményről értesült, Zsibó mellett kiadott oklevelében még ebben az évben azt visszaadta jogos tulajdonosainak.

Konrád unokái Miklós Konrád 1330-ban a birtokot egymás között felosztották és a Herczegh János által lerombolt várat Konrád kapta meg. A várat ezután újra felépítették.

Az ismeretlen körülmények között elpusztult várnak ma már csak csekély alapfalmaradványa található a felszínen.

A vár alatt települt helység 1285-ben a pécsi káptalan bizonyságlevelében ,,villa Kemed" majd ,,Kemed, Kemud" alakban fordul elő okleveleinkben, mint a Kéméndiek birtoka. E család 1464-ben a falut, más helységekkel együtt Aranyani Tamásnak adták zálogba, kinek felesége Kéméndi leány volt. 1500-ban azonban a Gyulaiak tartanak rá és más birtokokra igényt azon a címen, hogy ezek közös birtokuk volt a Kéméndiekkel.

GPS: É 46° 2.552 (46.042534)
K 18° 28.668 (18.477800)

INFORMÁCIÓK: Máriakéméndtõ északkelet felé indulva jelzetlen földúton, kb 45 perces könnyû túrával érhetünk a vár csekély maradványaihoz. A többrészes vár sáncai még felismerhetõek. A középsõ részben lehet megtalálni egy kõépület alapfalának egy részét. A keleti oldala alá szûk alagutat ástak. Az egész várhegyet sûrû bozót és erdõ fedi.