Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

FőnyedMagyarországSomogy megyeSomogy vármegye - Vársziget

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

A vár maradványa Főnyed községtől Ny-ra 1,8 km-re, a Kis-Balaton árterületéből kiemelkedő, természetes dombon, a Várszigeten van. 1812.évi leírás szerint: „A Pogányszigeten romok és nagyon sok szétszóródott kő tárul a szemünk elé, mint legbiztosabb jele egy valaha itt létezett erődítménynek.” A mellette lévő Vársziget, (amely nem azonos a Pogányszigettel!) részben földelhordás miatt erősen bolygatott terület. A belső területből és a külső sáncból nagy részeket már elhordtak. Az egész területet fű takarja.

A sánc magassága 1-2 méter. Teljes területe 100x80x m, 0,6 ha. A belső központi rész 55x42 m, 0,16 ha.

Csalog József az 1950-es években végzett itt ásatást. Magyar Kálmán 1984-ben folytatott feltárásokat, amelyre május 31. és június 15. között került sor, erről a kutatásról az ásató a következőket foglalta össze:

A vár eredetileg négyszög alakú volt. Egy mély lapos aljú árok és annak külső oldalán sáncszerű domborulat vette körbe. Ennek a „külső sáncnak” a sarkai lekerekítettek voltak. Az árok szélessége 16-20 m között váltakozott. A vár északi felében – a sáncárkon keresztül – húzott 1.sz. kutatóárok D-i részén előkerültek a palánk cölöpárkai. A kis árkok egymástól 170-180 cm-re voltak, szélességük 40-50, mélységük 135-150 cm. A várárok talpszélessége elérte a 11 métert, az egyenes vonalban emelkedő rézsű is megfigyelhető volt. Az árokból kitermelt földet halmozták fel a külső oldalon.

A déli sáncrésznél a vármaradványokat (elsősorban a belső sáncrészeket) már javarészt elhordták. Az árokban megmaradt betöltésekben sok gerendamaradvány, hamus, paticsos omladékot figyeltek meg, 16.századi kerámiákkal, kályhaszemekkel együtt.

A vár belső területének északnyugati részén, illetőleg az Ény-i sarkán az I.és a II. számú szerelvényekkel a sarokbástyák maradványainak a kutatását végezték el. Itt a mai felszíntől számított 60-90 cm mélyen 16.századi edények, kályhaszem töredékek, állatcsontok és különböző fémtárgyak kerültek elő. Ezen a részen megtalálták a cölöpárkok folytatását is.

Az . és 2.sz. kutatóárokban az őskori, így kora bronzkori edénytöredékek utaltak az előzményekre, ami arra mutat, hogy kora bronzkori település rétegeit bolygathatták meg a 16-17.századi palánkvár építésekor.

1565-ben Osztopáni Zöld Péter fia István birtokát, castellum Fönyed-et a király Nánasdy Tamás fivérének, Kristófnak adományozta. A zöld család tagjaira 1428-1565 között vannak adataink. A kastély építtetője idősebb Zöld István lehetett az 1480-as években.

A vár a l6.százaadi (esetleg a l7.század eleji) dél-dunántúli magyar végvárvonal előretolt figyelőhelyeként, mocsári várként szerepelhetett, legfőképpen a zalai, balatonhídvégi átkelőhely védelmére.

Forrás:

Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig (Kaposvár, 2005) 

GPS: É 46° 37.669 (46.627823)
K 17° 14.023 (17.233715)

A Kruppai kilátóig a Sávoly és Főnyed közötti út közepétől nyugati irányba induló földúton megközelíthető terepjáróval. A kilátótól délre, kb 150 m-re indul a Vársziget felé nyugati irányba egy földút, amelyet közvetlenül a vár előtt keresztez egy kb 15 m széles és 2-3 m mély csatorna. Híd nincs. Innen már csak úszva...

Új feltöltések, frissítések
17AugKomin - Háromkirályok templom  ▪  Komić - Komics  ▪  Komárom - erődrendszer
16AugKomárom - Öregvár-Újvár  ▪  Komárom - Vágduna  ▪  Komárom - Nádorvonal
15AugKomárom - Monostori erőd  ▪  Komárom - Igmándi erőd  ▪  Komárom - Csillagerőd
14AugKölpény - Vár  ▪  Kolozsvár - Fellegvár  ▪  Kolozsvár - Ó-Kolozsvár  ▪  Kolozsvár - városerődítés  ▪  Kolozsnagyida - Vár
Ajánlott látnivalók
Magasvár, Viąkovac
PletrenicaMagasvár, Viąkovac
Pozsezsin, Pozsazsin
AlsópozsgásPozsezsin, Pozsazsin
Keresési előzmények
Főnyed - Vársziget