Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Marót - MorovićHorvátországHorvát-SzlavónországSzerém vármegye - Marót, Szt. Mária erődített templom (Morović, Svetište Marije)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Az erődített plébániatemplom története:

„…Marót (Morović) vára mellett, fönnmaradt egy régi, lőréses védőtoronnyal erődített plébániatemplom is, amit árokkal öveztek Ennek a templomnak, XXIII. János pápa, Maróti János kérésére előjogokat adományozott, ami különleges helyzetet biztosított a számára…”

(Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.).

Engel Pál adatai szerint: a ma Morović néven szereplő s egy családnak is nevet adó település a Gútkeled nembeli Maróti család székhelye volt 1364-1476-ig, azaz egészen a család kihalásáig. A birtok ezután jogi viták tárgyát képezte, míg Corvin János meg nem kapta (1484-1505.). Corvin halála után, özvegye révén, Brandenburgi Györgyé lett (1510-1515 közepéig). A jószág ezután az Újlakiak kezére került (1515 közepétől, 1525-ig), akik szintén kihalásukig bírták, hogy újból egy özvegy révén, Móré László birtokolja (1525-1529.). Az uradalom térsége ezután török hódoltság alá kerül. Maga a település, már 1380-ban is heti vásártartási joggal bírt, majd 1470-1484-ig, oppidumként említődik meg, országos vásártartási joggal, hogy 1570 körül már városi ranggal bírjon, hogy mint ilyen a morovicsi nahije székhelye legyen, hane adóbesorolással. A település plébániatemploma, az 1332/1337-es pápai összeírásban, a marchiai főesperességhez tartozott. A Szt. Máriának szentelt kolostor és temploma, 1415-1496-ig, társas-káptalani ranggal bírt.

Az erődített plébániatemplom mai állapota:

A falu északi végében, magányosan álló, gótikus, téglatemplom állaga még jónak mondható, noha a pusztulás nyomai mind erőteljesebben jelentkeznek. Tekintettel, hogy ez a katolikus templom, szinte szigetet képez a környéken lakó pravoszláv lakosság között, feltehetően az állapota még tovább is fog romlani. A Đ. Szabo által még látott, templom körüli árkoknak és sáncoknak mára, a temetkezésekkel járó tereprendezések okán, már nyoma sincs, viszont a harangtorony keresztet mutató lőrései nagyon szép hatást mutatnak. A félköríves szentély ablakai is keskeny, lőrésszerűek, így a templom egy kisebb fosztogató csapatnak biztosan ellent tudott állni. A templomba bemeni nem lehetett, viszont a sekrestye kitört ablakán keresztül, pillantást vethettünk a belső tér egy részére. Itt masszív boltíveket és támpilléreket figyelhettünk meg.

További fontos információ, hogy a faluban egy vár is megtalálható, mely a Maróti család fészke volt. Ennek leírását lásd Marót váránál.

GPS: É 45° 1.030 (45.017166)
K 19° 13.655 (19.227585)

Az erődített templom megközelítése: Šid városát a települést átmetsző főúton, délnek, Adaševci településének irányába hagyjuk el. A falu központjától számítva, még kb. 9 kilométer kell délnek mennünk, melynek során keresztezzük a Zágráb – Belgrád autópályát is. Utunk egészét, Šid településétől, egy észak-dél irányú vasúti pálya kíséri. Magára Morović településére északról érünk, s szinte a települést jelző helységnévtáblánál már meg is pillanthatjuk a templomot. Itt leparkolva, a templom és környéke már szabadon körbejárható.