Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gyergyószentmiklós - Niklasmarkt - GheorgheniRomániaErdély és PartiumCsík vármegye - örmény katolikus templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Archívum
  • Térkép

Története:

A mai egyházi épület helyén már 1613-ban egy kis kápolna állott. Két évtized múlva körülötte létesítették a virágzó mezővárosban letelepedett idegenek temetőjét. 1650-ben az addigi faépületet lebontva, a helyébe egy kisebb kőből lévő kápolnát emeltettek a hívek. Miután Ahmed török pasa csapatai irtózatos dúlást végeztek Moldvában, az innen elmenekült örmények bebocsátást kértek Erdélybe Apafi Mihály fejedelemtől, aki a szorgalmas, kereskedelemmel és kézműiparral foglalkozó népességet több helyen telepítette le.

A napjainkban látható egyházat 1730 és 1734 között építették fel Theodorovich Simon kezdeményezésére. A falaknál felhasználták az itt állott kőkápolna elemeit is. Bár a Rákóczi kuruc szabadságharc befejezése után viszonylagos béke köszöntött a Habsburg császári ház uralma alá visszatért Magyarországra és a különálló Erdélyre is, de a Kárpátok hegységétől D-re még mindig a török birodalom volt az úr. A vele szövetséges tatár betörések elleni védekezésül 1748-ban vastag kőfallal övezték az egyházi épületet, melyet két toronnyal is megerődítettek. Nem maradt fenn írásos adat róla, hogy valaha is része lett volna egy katonai tevékenységnek, vagyis ostromolták volna. Napjainkban is teljes épségben áll a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomerőd.

Leírása:

A XVIII. század első harmadában épült gyergyószentmiklósi örménykatolikus templomot – ritkaságképpen abban az időszakban – 1748-ban övezték egy nyolcszögű, vastag falú, kb. 3,5 méter magasságú kőfallal, amin lőréseket is kialakítottak a lőfegyverrel védekező polgárok számára. A csurgatott vakolattal készült, zsindellyel fedett fal lőréseit a későbbiekben befalazták, csak a belső udvar felől maradtak meg a nyomai. A fokozottabban védelem számára két, alacsony kerek tornyot is betagoltak a falakba, ezekből oldalazó tűz alá tudták venni a falak ellen rohamozó ellenséget. Ma már nem tudjuk, hogy a templomerődöt kerítette-e árok, ezt csak egy régészeti ásatással lehetne kideríteni.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 640.


A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 43.483 (46.724724)
K 25° 36.349 (25.605824)
Nógrád Megye Várai
NVA