Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szmrecsán - SmrečanySzlovákiaHeves megyeLiptó vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Az egykori Liptó vármegyében, Szmrecsán (Smrečany) falu szélén várfallal kerített, gyönyörű kora gótikus templom fogadja az arrafelé vetődő utazót. A Szt. Máriának szentelt, lőréses fallal megerősített templom a falu szélén, dombon áll.

Szmrecsán – a 14. század végéig „Zemerchen” néven – a cseh származású Bogomér ispán szerezte óriás Tátra-alji birtoktestnek egyik központja volt. A templom építésébe 1349 után – feltehetően 1350 tavaszán – fogtak bele Bogomér leszármazottai, a Szmrecsánban lakó Miklós fia István (Szmrecsáni család), valamint Bodó fiai (a Szentiványiak) és II. Bogomér fiai (Nádasdi Baánok). Erről egy 1349-ben fennmaradt osztálylevél részletesen beszámol. Eszerint mindhárom ág a templom építéséhez szükséges kőművesmunka egyharmadát vállalta magára. Ami a faanyagot és az épület köveit illeti, azt Miklós fia István a szmrecsáni és saári (zsjári) jobbágyaival fuvaroztatta a helyszínre. A mész elkészíttetése is István kötelessége volt.

Először 1877-ben Myskovszky Viktor foglalkozott ezzel az igen szépen fennmaradt középkori egyházi épülettel. Eszerint a templom szentélye egyenes záródású, keresztboltozatának zárókövén egy félhold felett álló egyenes kereszt két szőlőlevéllel látható. A templomhajó ablakai éppúgy csúcsívesek, mint a déli díszkapuzat. A hajó nyugati zárófalánál álló négyszögletű templomtorony első emeletén lőrés formájú keskeny ablakok vannak. A szentély északi részében lévő sekrestye ablaka félköríves, dongaboltozata eredeti állapotban fennmaradt. Myskovszky részletesen leírta a templom berendezési tárgyait, gótikus szárnyasoltárát és szószékét, egy 15. századi egyházi széket és az 1668-ból való vascsillárt. A hajóban lévő padokról feljegyezte, hogy azokat az 1628-as esztendőben György mester készítette. Külön kiemelte a templomhajó középkori festett famennyezetét, melyek szerinte egykorúak a templommal.

A templombelsőről Zolnay László 1977-ben megjelent tanulmányában is olvashatunk. Mint írja, a szmrecsáni templom a magyarországi kistemplom-építészet egyik legszebb példája, melyet 1952-56 között szakszerűen restauráltak. Az Okolicsányi mester kezét dicsérő szárnyasoltár-képtáblákat, a freskókat, a mennyezetképet, szószéket helyreállították. A három gótikus oltár közül kettőn az 1510-es évszám olvasható és a szmrecsániak címere díszíti. A templom külső oldalán száz éve még jól látszott a Szent Kristófot ábrázoló hatalmas freskó. A restaurálási munkálatokat végző Stalmach Miklós fedezte fel és restaurálta az alábbi freskókat: Palástos Madonna, Öt szent, Szt. János, Szt. Miklós, Krisztus (a diadalív bal oldalán), Madonna a kis Jézussal, angyallal (a hajóban). Az itáliai ihletésű 14. századi szmrecsáni falképeken kívül megejtőek – egyben meglehetősen társtalan művészeti törekvéseknek kései gyümölcsei – a 15. századra datált, de népies naivságukban archaikus hatású keretezett alakos falképek (Szent János, Köpenyes Madonna, Szent Miklós). A templom nagyszerű oltárain kívül külön figyelmet érdemelnek a síkfödémes templom mennyezetének festett képei. Gomba alakú fák között 15. századi vértekbe öltözött, csöbörsisakos gyalogosok ismétlődő sorokban mártogatják nyársaikat medvékbe. Páncélos lovasaik pedig tornajátékot vívnak egymással; kopját törnek. Balassa Géza jegyezte fel, hogy a hajó 16. századi mennyezetének 99 fadeszkájából 9 elveszett, de ezt utóbb pótolták. Felhívta a figyelmet továbbá a 14. századi keresztelőmedencére és az ajtó gótikus vasalásaira. Említést érdemel a szmrecsáni templom orgonája is. Felirata szerint Podkoniczky Márton, besztercebányai mesternek – a Felvidék híres orgonakészítőjének – alkotása ez 1750-ből.

A templom erődített kerítőfala szabálytalan sokszög alakú, keleti oldalán fedett kapuzat látható. Még ma is több helyütt megfigyelhetők lőrések a falban, többségüket azonban mára kővel betömték, elfalazták. A kerítőfal eredetileg jóval magasabb lehetett, de sajnos a 20. században visszabontották és zsindellyel fedték be.

Forrás:

Myskovszky Viktor: Liptómegye középkori építészeti műemlékei. Archeologiai Közlemények. (1877.) XI. köt. / II. 
füzet. 33-37.
Zolnay László: A régi zólyomi ispánság építkezéseinek történetéhez. Ars Hungarica. 1977/2. sz. 203, 205-206, 215.
/Karczag Ákos/ 

GPS: É 49° 7.197 (49.119953)
K 19° 38.901 (19.648357)
NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Új feltöltések, frissítések
16NovZalaszegvár - Ókarakó  ▪  Zalaszabar - Legelő  ▪  Zalán - templom
15NovZalakomár - Kolon  ▪  Zalaegerszeg - Vár  ▪  Zalabér - Vár  ▪  Zajezda - Milengrad , Milen vár
08NovDombóvár - Szigeterdő
07NovDombóvár - Dombó Pál vára
31OktSzabolcs - Vár
Ajánlott látnivalók
Kisfaludihegy
ZalaszentivánKisfaludihegy
Zsiványtorony
FenyőkosztolányZsiványtorony
Keresési előzmények
Szmrecsán - templom