Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Alvinc - Winzendorf - Vinţu de JosRomániaErdély és PartiumAlsó-Fehér vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

A Szebeni-havasokhoz tartozó Szászsebesi- (Oláhpiáni-) hegység É-i részéhez csatlakozó sík vidéket az Érchegység Ompolymelléki (Zalatnai) hegysorától elválasztó, itt DNy-ra tartó Maros két partján fekszik Alvinc (Vin�u de Jos) városa.

1205-ben az okiratok a települést Wynch Inferior néven írják. 1248-ban Wynch, 1289-ben Wynch Inferior, 1290-ben Vinc, 1342-ben Olwynch, 1393-ban oppidum Alsowincz, 1510-ben Alwincz; 1552-ben Alvincz formában fordul elő.

Lakói a XII. században, mint német telepesek jönnek ide (hospites), és első templomuk is ebből a századból származhatott. Sőt N�gler a XI. századra teszi a telepítést, Gyulafehérvártól délre.

1264-ben János, a szatmári főesperes a plébános. 1318-ban Gotscalci–Godeschalk a plébános, akit 1308-ban Gorscalcusnak írnak. 1330-ban György (Geo) a plébános. 1334-ben Miklós plébános a pápai tizedjegyzék szerint 3 fertó ezüstöt, 1 és fél dénárt fizet, 1335-ben pedig fél márka ezüstöt. 1361-ben János a plébános, aki az egyház rektora: rector eccl. in Vich. Inf. 1466-ban Zsigmond plébános egy birtokeladás ügyében tanúskodik. 1472-ben Mihály a Szent János káplánja. Bizonyára temploma egyik oltárának vagy kápolnájának a neve. 1341-ben László alvinci plébános egyben szolnoki főesperes. 1439-ben Antal a plébános. 1451-ben ismét említik plébánosát, de név nélkül.

A Maros bal partján fekvő Alvinc régi református temploma a XIII. századból való hatalmas építmény volt (méretei alapján fogalmat alkothatunk a település, és úgy általában a környék egykori, mára csaknem eltűnt magyarságának lélekszámáról, jelentőségéről). És az ma is, noha az eredetileg háromhajós rendszerben épült egyháznak mára csak a főhajója maradt meg, mellékhajóit korábban lebontották, ezek befalazott ívei jól kivehetőek a megmaradt középhajó oldalain. A támpilléres szentély a nyolcszög három oldalával záródik, régi gótikus boltozatát már leszedték. A templomtorony az 1700-as évekből való, újabb építésű. Az egyház monumentális épületét ovális alakban keríti a válogatott kövekből rakott várfal igencsak omladozó maradványa, melyen belül a cinteremben néhány régi, a talajba erősen besüppedt feliratos koporsóforma sírkő látható. A szentély külsején falfestmények nyomai küzdenek az elmúlással.

A második világháború után a templom annyira megrongálódott, hogy mennyezete is beszakadt. A 70-es években javították ki.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 561.


GPS: É 46° 0.015 (46.000256)
K 23° 28.801 (23.480017)

Alvinc északi részén, közel a Maroshoz, a hídra vezető úttól kissé északra találjuk az erődtemplom romját. Maga a templomépület be van zárva, de a templomkertbe be lehet mászni