Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szászváros - Broos - OrăştieRomániaErdély és PartiumHunyad vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Szászváros vára

A Kudzsíri-havasok északnyugati lábánál húzódó Kenyérmező síkságának szélén fekszik Szászváros (Broos, Orăştie) település, mely először 1224-ben „Waras” néven jelentkezik az oklevelekben.

A város középkori református erődtemplomának szentélye és a templomot övező 15. századi erődfal közötti területen 1991/92-ben Radu Popa régész irányításával folytatott ásatások során egy mocsarakkal körülvett, 10-11. századból származó vár földsáncának és palánkfalának részletei bukkantak elő.

Az ásatások kiderítették, hogy a 12. század elején a várat egy négyszögletes kőtoronnyal is megerősítették. Ugyanebben az időben a váron belül, a földsánc mellett kőből egy körtemplomot (rotundát) emeltek, melyhez a keleti oldalon félkör alakú apszis csatlakozott. Feltételezhető, hogy a körtemplom a földvár területén elfoglalt stratégiai helyzete miatt védelmi emelettel is rendelkezett. Még a 12. század során, a rotunda falainak megvastagításakor a faerődítményt szétbontották, ill. visszabontották.

Ez az időpont egyben az Árpád-kori vár használatának végét is meghatározza. Négyszögű kőtornya megmaradt, később a templomerőd délkeleti oldalát erősítette, ma már csak rom. A körtemplomot a 14. századtól őrtoronyként majd temetőkápolnaként használták, a 19. században pusztult el végleg. A korai vár teljes feltárására sajnos nem került sor, így kiterjedése, valamint alaprajzi elrendezése nem tisztázódott.

A szászvárosi rotunda

A szászvárosi várban végzett régészeti kutatásokat a romániai Műemlékvédelmi Hivatal rendelte el és Prof. Dr. Radu Popa is támogatta. Az ásatások folyamán sikerült a 8.-9. sz.-ból település nyomokat meghatározni, valamint a 10.-11. sz.-ból egy várat földsánccal és paliszádenfallal. A 12. sz. elején ezt a várat egy négyszögletes kőtoronnyal erősítették meg. Ugyan ebben az időben a földsáncon egy kőkápolnát emeltek kör alakú alaprajzzal (rotunda), ami a középkori erdélyi templomépítésben nagy jelentőséggel bír. Az építmény egy kör alakú kriptával volt ellátva, aminek a kőboltozatát egy masszív kőoszlop támasztotta alá és a nyugati oldalon volt a bejárata. Ezen helység fölött volt a tényleges, szintén kerek alaprajzú kápolna, amihez azonban a keleti oldalon egy félkör alakú apszis csatlakozott. A stratégiai helyzete miatt, amit a kápolna a földvár területén elfoglalt, feltételezhető, hogy az egyházi építmény egy harmadik, védelmi funkcióval ellátott emelettel is rendelkezett.

Az építését követő első időszakban a kápolna egy keleti mintára berendezett feudális birtok részét képezte, ami feltehetően kapcsolatba hozható egy lovaggal, akinek a magyar korona – az első keresztes hadjáratban való részvételéért – egy jelentős hűbérbirtokot adományozott és feltehetően azon betelepülők irányítója lett, akik a 12. sz. közepén ide érkeztek. Egy oklevélben egy várnagyot említenek Logneből, név szerint Anselm von Brazt, aki 1103-ban a fiaival Magyarországra költözött és néhány nyelvész és történész szerint – a nevek hasonlósága miatt (Braz – Broos) – a település tényleges alapítójának tartanak. A 13. sz.-ban, II. András idején, (a Szászvárosi-szék szász közösségei önállóságának elnyerése után) a rotundát egy ideig, mint plébánia templomot használták, míg a telepesek egy román stílusú templomot nem építettek. A 14. sz.-t ól, mikor a kővár elkészült és a gótikus templom építése elkezdődött, a rotundát egy kerítőfallal erősítették meg és körépület a nyugati szakaszához egy falazott lépcsőt csatoltak. Az épületet egy ideig egyszerre használták őrtoronynak és temető kápolnának és a kriptát, ravatalozóvá alakították át. Miután a kápolna a 19. sz. folyamán teljesen leromlott, az alagsorát először meszesgödörnek majd törmelék lerakónak használták

Forrás: Z. K. Pinter: Rotonda de la Orăştie. 263-286. In: In memoriam Radu Popa. Temeiuri ale civilizaţiei româneşti în context European. Cluj-Napoca. Accent 2003.

/Karczag Ákos/

GPS: É 45° 50.223 (45.837044)
K 23° 11.776 (23.196259)

Információ: A szászvárosi vár maradványai a templomerőd területén találhatóak, mely a város központi részén helyezkedik el. Tájékozódási pont a két templomtorony és az erődtemplom szomszédságában lévő zsinagóga.

Nógrád Megye Várai
NVA