Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Homoródjánosfalva - IoneştiRomániaErdély és PartiumUdvarhely vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

1334-ben Lőrinc pap szerepel a pápai tizedjegyzékben Villa Eyanis plébánián. Ez talán Homoródjánosfalva (Ioneşti) településre vonatkozik, de még nem bizonyos az azonosítása. 1448-ban Jánosfalva néven jelentkezik az oklevelekben.

Az 1567. évi regestrumban 11 kapuval jegyzik.

Középkori templomának első építési szakasza a XIII. századra esik. Ennek a román kori építésnek eredménye a hajó és a töredékesen megmaradt félköríves nyugati kapu, mely a toronyaljból nyílik a templomba. Ezt a kort idézheti a magasan fekvő kis félköríves ablak és a déli portikustól keletre egy széles, szintén félköríves ablak.

A második építési szakasz, a XVI. század elejére utal a szentély egyik címerén látható dátum: 1522. Ekkor a román kori hajót átalakítják, hálóboltozatot kap és elkészül a déli kapu reneszánsz szellemben. Sőt korát még előbbre lehet tenni. Az egyik címerpajzs ugyanis Thuróczy Miklós erdélyi vajda címere, aki 1512–1516 között Erdély vajdája volt. A templom teljes befejezése tehát ekkorra tehető, s így bizonyos, hogy már a XV. század végén épülhetett. Ekkor készül az átalakított hajóhoz a késő gótikus szentély.

A gyámköveken a díszítő motívumokat címerekkel helyettesítik.

A gyámköveket a következő címerpajzsok díszítik: Szívből kiálló nyíl; Lefelé fordított átnyilazott szív; Tör és mellette fegyver; Liliomos korona a dátummal (1522); Rozetta kőfaragójeggyel; Barázdált cseppalak; Ugró mókus, Tört tartó kéz; Ágon álló madár.

A szentély a tízszög három oldalával zárul. A déli falon egy átalakított és egy kőkeretes csúcsíves ablak nyílik. A hajót és szentélyt hálóboltozat fedi, s a kettőt csúcsíves diadalív választja el.

A szentély csúcsíves ablaka eredetileg kőrácsos volt.

Az északi falon kőkeretes szentségfülke van és falképtöredékek láthatók (széken ülő férfi, kezében dárda, mögötte lándzsa és alabárd...). Nem tárták fel teljesen, s így még más részletek is lappanghatnak.

Nyugati homlokzatán torony áll, amelyet először 1715-ben említenek és 1821-ben „merőben újból” építik, 9 öles kőfallal. A templomot övező várfal ma is áll.

Forrás:
Karzcag Á. – Szabó T.: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 652.

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók is megtekinthetőek.
GPS: É 46° 9.745 (46.162415)
K 25° 20.299 (25.338314)