Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KutjevoHorvátországHorvát-SzlavónországPozsega vármegye - Gotó, erődített kolostor

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

„… Kutyevó-n (Kutjevo) valaha a híres templomos lovagrend apátsága volt, ám ennek középkori állapotából semmi sem maradt fenn …”

Engel Pál adatai szerint:

A magyar történetírásban Gotó név alatt szereplő, mezővárosi rangú település, a gotói cisztercita apát tulajdonában volt (1232-1535.). A hódoltság alatt, Gotohova név alatt, városként, a hasonnevű nahije székhelye volt, s mint ilyen, háne adóbesorolása volt.

„… Gotó (Kutjevo)

A pozsegai térség várait tárgyaló áttekintésünkből, nem lehet kihagyni a vidék jól ismert kastélyait sem. Legelsőként a középkorban Gotónak, ma Kutjevonak nevezett települést kell megemlítenünk, mely ugyancsak réginek tekinthető, hiszen a cisztercita apátságát már a 13. században megalapították. Ezt az apátságot a törökök teljesen elpusztították, csak a jezsuiták érkezése után újították fel, akik aztán a rend feloszlatásáig a kezükben is tartották. Ezután a magyar királyi kamara irányítása alá került, aztán a horvát Nemzeti kormányé, majd a zágrábi Oktatási alapítványé lett. A későbbiekben a kutyevói jószágot a Szvetich grófok bérelték, majd a Szécsény Miklós és Károly grófok. A kastély és birtoka azután született újjá, hogy nyílt árverésen a Turkovichoknak adták el, akik valójában az itteni birtokukon végrehajtott mintaszerű gazdálkodásuk miatt kapták meg a nemesi címuket. A gazdaság virágzása az I. világháborúval szűnt meg, majd a II. világháború után a birtokból egy szocialista mezőgazdasági jószágot alakítottak ki…”

Az erődített kolostor mai állapota:

Az egykori erődített, cisztercita apátság romjain, jelenleg a jezsuiták néhai épületegyüttese, figyelhető meg, ami áll egy kolostortemplomból, egy rezidenciából (kastély), továbbá, gazdasági épületekből és kertekből. A háromszárnyú kastély délen, a templom északon, továbbá a kisegítőépületek régi, középkori falai, egy kicsiny kör alakú toronnyal az északkeleti sarkon – világos alaprajzi elrendezést mutatnak, melyek alakja szabálytalan négyszögű, egy belső udvarral. Ez a kialakítás és alapterületet, nagyjából a középkori épületmaradványok elrendezésének felel meg. A kastély a templommal, mely 1786-tól plébániatemplom lett, a jezsuita épületegyüttes központi helyét foglalja el. A keskenyebb részének egésze, gazdasági jelentőséget kapott és a falak által meghatározott nagyobbik részén, a falakon belül, kisebb kisegítőépületeket helyeztek el. A 18.. század elején a jezsuiták, részben betemették, a valamikori, XV. század végi, vagy XVI. század eleji erődítéseket övező várárkokat.

A jezsuita kastély déli szárnyának főhomlokzata, a délen lévő Pozsegai völgységből, a faluba vezető főutca tengelyében található. Ez a déli homlokzat szimmetrikus kialakítású, tizenegy ablaknyílással, egy toronyformájú, középső erkéllyel, és olyan sarok rizalitokkal (oromzatokkal), melyek a kastély csatlakozó szárnyairól nyúlnak a főhomlokzatra. Az ilyen főhomlokzati elrendezés, a franciaországi Citeaux, cisztercita anyakolostor előképének az ismétlése. Feltehetően a kutyevói középkori apátságnak is hasonló lehetett a fő, déli homlokzata. Különleges és összetéveszthetetlen képet ad a főhomlokzatnak, az almazöld színű, hagymakupolás torony és a templom harangtornya. A háromszintes (földszint, emelet és tetőtér) jezsuita kastély alaprajza U betű alakú. A földszint és az emelet egyszerű képet mutat. Az épület udvar felöli oldalán lévő földszinti és emeleti árkádos (később elfalazták) folyosóra fűzték fel a külső homlokzatokra nyíló ablakos, szűk helyiségeket. A kastélyba a bejárat, egy a fő (déli) szárny közepén átvezető folyosón (kapualjon) vezetett, de volt egy régebbi bejárata is a nyugati szárnyban. A torony alatti kaputeret, kulcslyuk alakú lőrésekkel védték, de ugyanilyen lőrések találhatók a délnyugati szárny nyugati, pinceszinti falában is. Az emeleti nagyterem, egyben ebédlő (refektórium) is volt, amit a déli homlokzat tengelyében helyeztek el, és a megvilágítását a középső torony (erkély) ablakain át, kapta.

A kolostort bejárta: Kósa Pál és Szatanek József, 2003. szeptemberében, majd, 2007. áprilisában, Ferenczy Sándor József és Szatmári Tamás, akinek a képeiért külön köszönet.

Forrás:

Ðuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. 

Branko Nadilo: A Pozsegai völgység várai és kastélyai (II.)

GPS: É 45° 25.735 (45.428913)
K 17° 53.098 (17.884960)

Kutjevo felkereséséhez Drávaszabolcsnál célszerű átlépni a határt, majd Donji Miholjácon (Majláth kastély) át egyenesen Našicének kell menni, Slavonski Brod irányába Duboka településéig. Itt jobbra, Pozsega irányába kell menünk, majd kb. 10 km után elérjük Kutjavo falu főútcáját, ahol északnak, Orahovica irányába kell mennünk. A kolostor épületegyüttese innen már könnyedén megtalálható, a főút jobb oldalán fekszik.

Nógrád Megye Várai
NVA