Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Pregrada - GoricaHorvátországHorvát-SzlavónországVarasd vármegye - Gorica várkastély

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

„…Miután a várak szükségtelenné váltak, az Erdődyek, pld.Császárvár alatt felépítették Novi Dvor t, ahogy azt, a várkastély kapuja feletti felirat állítja: THOMAS ERDODY, COMES PERPETUUS MONTIS CLAUDII 1603. Ez egy tipikus kastély volt. Négyszögletesre építették, a sarkain tornyokkal, és az udvarán íves folyosókkal.

Ugyanezen okokból, csak, a Keglevichek tevékenysége következtében jött létre a Kosztel alatti, Gorica várkastélya (grad Gorica) is, Pregrada közelében, ám ez a kastély sohasem lett befejezve, mivel csak egy saroktornya van…”

„.A termékeny Kosztel völgységben, Pregrada és Krapinska Toplica között, egy ősi horvát nemesi családnak, a Keglevicheknek voltak a birtokaik és kastélyaik: Bežanec, Dubrava és Gorica, továbbá Pregrada zöme és az ősi, középkori vár Kosztel (Kostelgrad). Közülük, Gorica és Lobor volt a Keglevichek fo székhelye.

Gorica kastélyát egy 16. század vége felé épített, de soha be nem fejezett várkastélyból alakították át. Az építkezés egykorú az Erdődyek klanjaci Új Kastélyával (Klanječki Novi Dvori) és felépítésének oka is azonos volt, mivel a kényelmetlen és öreg, hegyek csúcsán lévő várakat felhagyták, a síkságokon kezdtek kastélyokat építeni, de még mindig várépítészeti jellegzetességekkel. Ilyen elemekből Goricán is fönnmaradt még egy lőréses, hengeres saroktorony, a kastély délkeleti homlokzatán, mely a kastély bejáratát védte. A kastély alaprajza a belső udvarral reneszánsz, kora barokk elképzeléseket mutat. Máig három szárnya maradt fenn. A kastély egyszerű, sima homlokzatát egyedüli a bejárati kapu fölött található, hangsúlyos Keglevich címer dekorálja. A belső helyiségek egy részét, donga és keresztboltozattal boltozták be. A néhány helyiségben fennmaradt berendezés, historizáló és szecessziós stílust mutat. A berendezés egy része még a Keglevicheké volt. A toronyban, mely valaha a védelmet szolgálta, a későbbiek folyamán egy szalont alakítottak ki, melynek teljes enteriőrje egészben maradt fenn. A szalon kupolaboltozata, festett. A második műemléki kategóriába tartozó kastély ma a Kaučić család magántulajdonában van.

A goricai kastély melletti parkosított terület egy tájképileg berendezett parkból állt, mintegy 3.068 m 2 területen, az 1887-es telekkönyvi leírásnak megfelelően, amihez még egy 430 m2 -es virágoskert is tartozott. A parkot egy kocsányos tölgyekből és gyertyánfákból vadon nőtt erdőből alakították ki, mely északról nyújtózott a kastély felé, szűkebb és szélesebb felületi kitüremkedésekkel. Parkban volt egy tó is kis szigetekkel. A történeti források szerint a 19. század folyamán keletkezhetett. Annak ellenére, hogy a kastély főbejárat mellett csak a tó és a park déli része terült el, mégis az egész park kapcsolatban volt a kastéllyal, amivel egyetlen és igen ritka példánya az ilyen elrendezésu történeti parkoknak.

A goricai birtok a Kosztel vári uradalomhoz tartozott. Kosztelt először 1334-ben, János fődiakónus egyházmegyei összeírásában említik, Kosztel várát 1398-ban, amikor is a Cillei harcegek kapják meg. Később a Vitovecekhez, Corvin Jánoshoz és Brandenburgi György őrgrófhoz tartozott. 1523-ban a birtok a Keglevichekhez került, akik bukásukig Kosztel birtokosai maradtak. Amikor Kosztel vára szűk lett és kényelmetlenné, valamint védelmi objektumként szükségtelenné vált, kezdték felépíteni a kastélyt Goricán, aminek aztán 1883-ig a tulajdonosai maradtak. Ekkor az utolsó örököse ennek az ősi horvát nemesi családnak, Keglevich Oszkár gróf, eladta a kastély Kaučić Antalnak, akinek a családja ma is birtokolja a kastélyt.

A Keglevich nemzetség családja, némi bővebb ismertetésre is rászolgál. A tagjai tekintélyes zagorjei főrendek voltak, akik különböző köz- és katonai szolgálatokat láttak el. A Keglevichek az ősnemes horvátok közé számítható, Perkala (Prkalja) nemzetségből származnak, akiket az Obrovác vidéki Zrmanje völgységben említenek meg, még 1322-ben. A későbbi Keglevich család, ennek a nemzetségnek az egyik tagja volt. A Keglevich előnevet a 15. század első felében kapták. A 15. század második felére került a tulajdonukba, a nemesi eőonevüket adó, Knin vármegyei Kegelj vára (Kegal grad). Ebben az időben emelkedett fel, a Keglevich család Péter nevű tagja (1478-1554), aki már ifjan részt vett a Korbáv mezei (udbinai), 1493-as csatában, majd 1521-től, a török ellenes harcokban vált híressé. Péter, Jajca bánja 1520-1522-ig, aztán a király horvátországi megbízottja 1533-1537-ig, majd horvát bán 1537-1542-ig. Miután a török elfoglalta családi birtokaikat a zrmanjei völgybe, Péter 1523-ban megvette Krapina és Kosztel uradalmait, majd rá egy évvel később, megkapta a horvát Zagorje, Lobor-i uradalmát is, továbbá Nlinjét és Totuševinát Pounjban (azaz, Zágráb vármegye, a ma Boszniához tartozó részén, az Una folyótól északra). Eztán, Keglevich Péter összetűzésbe került magával Ferdinánd királlyal is, noha az 1526-os trónharcokban, még a Ferdinándpártiak seregeinek hadvezére volt. Miután 1540-ben sógora, Ernust Gáspár meghalt, elfoglalta annak csáktornyai kastélyát és nem volt hajlandó végrehajtani azt a királyi parancsot, hogy adja át a muraközi uradalmat a már új tulajdonos szigetvári Zrínyi Miklósnak. Ezért 1546-ban fegyverrel kellett onnan kiűzni, amitől kezdve Keglevich Péter fogolyként és számkivetettként a saját Kosztel várában kellett haláláig élnie.

A 17. század kezdetén a Keglevichek birtoka már nagyon nagy volt, ezért 1622-ben Keglevich György négy fia, egymás közt felosztotta a családi vagyont: Vinicát, Goricát, Dubovácot, Krapinát, Začretjét, Kalinovecet, Lobort, Bistrát és a magyarországi javakat. Péter (meghalt 1663-ban), aki a család legjelentősebb képviselője volt, Lobort, Bistrat és Krapinai uradalom egy részét örökölte, és az ő örököseibol ágazőtt le a Keglevichek horvát ága, akik 1687-ben grófi címet kaptak.

A Keglevichek, a 18. és 19. században is katonai és közszolgálatban tűntek ki. A család egyik hadvezérének sikerült visszaszereznie azokat a birtokaikat, melyeket a török még a 16. század második felében foglalt el. A Keglevichek voltak a tulajdonosai Lobor, Krapina, Nagykemlék, Sveti Križ Začretje, Topolóc uradalmainak és több kisebb birtoknak, kb. 1400 jobbággyal [90].

[90] Irodalmat a goricai kastélyról és a Keglevichekről, lásd: Belošević, S. 1926.: id. mű, 42-43. oldal; Horvat, A. és mások, 1970.: 28. oldal; Horvat, A. 1975.: id. mű, 254. oldal; Kozina, A. 1960.: id. mű, 89-90. oldal; Szabo, Ð. 1912.: id. mű, 25. oldal, 1920.: id. mű, 73-74. oldal, 1939.: id. mű, 37-38. oldal; Enciklopedija hrvatske povijesti i kulture, 1980, str. 281. (Horvát történeti és kulturális enciklopédia, 1980. 281. oldal)...”

„… Gorica kastélya

Gorcia, eredetileg várkastélynak épült kastélya, a Koszteli hegyvidék alatti síkságon, Pregrada kisvárosának közvetlen közelében, egy viszonylag alacsony, ovális alakú dombháton ( 205 m tszf, 25 m relatív tszf.) helyezkedik el, amit északnyugatról és délkeletről, egy-egy levágás különít el a többi dombtól.

A kastélyt/várkastélyt, a Keglevich család építette fel a 16. szd. vége felé, hogy téli rezidenciájukként szolgáljon. A kastély eztán a család tulajdonában is maradt, egészen a 17. szd. végéig, amikor is a Patacsich család vette meg. A család birtokában lévő kastélyról, 1740-ben egy festmény is készült, ami a „Status familiae Patachich” című könyvben található. A Patacsichoktól, nem sokkal ezután, a Keglevichek visszaveszik a kastélyt s marad is az övüké egészen 1883-ig, amikor eladják a Kaucsich (Kaučić) családnak, akik máig lakják és birtokolják a kastélyt.

A késő reneszánsz eredetű mai kastélyt, az építészei kialakítása alapján, a 16. században, eredetileg egy négyszárnyú várkastélyként kívánhatták felépíteni, négy kerek toronnyal a sarkain és egy kétemeletes lakóépülettel a kastély főhomlokzatában. A várkastély azonban ebben a formájában, sohasem valósult meg. Egy 1861-es kataszteri térkép alapján, a kastély szabályos téglalapalakú volt, melynek keleti és nyugati sarkára egy-egy tornyot építettek. A lakórész a várkastély Ék-ÉNy-i részén helyezkedett el, míg a többi rész egy magas védofal határolta le. A várkastélyból mára csak a két déli szárny, a déli kerek, védőtorony (három lőréssel a tető alatti részen), valamint a díszes kapuzat, felette a részben fennmaradt Keglevich címerrel. Látható még az egykori várkastély ÉNy-i és DK-i védőfalának egy része is. Ha összevetjük a Patacsichok idézett könyvében található kastélyrajz északkeleti homlokzatát, a kastély mai állapotával, látható, hogy az, lényegében lefedi a korabeli rajz által ábrázoltakat. Ebből az a megállapítás is levonható, hogy Gorica rajza, esetleg mégiscsak egy valóban elkészült várkastélyt ábrázolhatott. Ám mindezt, csak egy alapos régészeti feltárással lehetne tisztázni.…”

Engel Pál adatai szerint:

„… A magyar történetírásban Gorica név alatt szereplő, Pregrada kisvárosának közelében található, Varasd vármegyei vár/várkastély, 1514. és 1517. között a koszteli uradalom részét képezte, majd 1543-tól, önálló nemesi birtok lett.

A várkastély mai állapota:

A várkastélyt 2008. 03. 15-én látogattam meg Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A kastélyt Pregrada kisvárosának irányából lehet a legkönnyebben megközelíteni. Miután, a kastély ma is magántulajdonban van, így bejárása csak kívülről lehetséges.

Az épületegyüttes egy laposabb dombháton fekszik, mely körül, mára már semmi erődítési elem sem látszik. Hogy erődített volt, azt egyedül a délkeleti, hengeres saroktorony kulcslyuk alakú lőrései bizonyítják. Esetleg erődítési elemnek tekinthető, a kastély északi szárnyának végénél látható, mellvédes falmaradvány is. Még egy kismagasságú falmaradvány található a kastély déli szárnyának folytatásában, de ez inkább egy barokk kerítésmaradványa lehetett. /Szatanek József/

Pregrada települését délről elérve, a városközpontban, egy 90 fokban balra ívelő kanyart találhatunk. Nekünk itt, a főútról letérve, jobbra kell haladnunk. Letérésünket követően, a Főutca házainak kertjének elhagyása után már fel is tűnik a kastély épületegyüttese. Mi, bejárásunk során, a kapuval majd szemközt nyíló, az egykori gazdasági udvarba vezető kiöblösödésben parkoltunk le. A kastély ma is magántulajdonban van, így belülről nem látogatható.

Új feltöltések, frissítések
18OktMaksa - templom  ▪  Makfalva - Makavára
17OktMagyarvalkó - templom  ▪  Magyarózd - kastély  ▪  Magyaró - Mentővár  ▪  Magyarléta - Léta  ▪  Magyarlak - Grebengrad, Greben vár
16OktKereki - Fehérkő, Fejérkő, Katonavár
Ajánlott látnivalók
templom
Énlakatemplom
Büdy vár
VámosatyaBüdy vár
Keresési előzmények
Pregrada - Gorica várkastély