Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Câinenii MariRomániaOlténiaOlténia vármegye - Arxavia

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép

A Vöröstorony-szoros déli kijáratánál, a Déli-Kárpátok lejtőjén, a hegyvonulatot áttörő Olt folyó kanyarulatában, a jobb part fölé emelkedő lapos dombhátra épült Arxavia erődje. Nagyszeben (Sibiu) felől a 7. számú főúton jutunk át Râmniciu Vâlcea felé autózva a festői szépségű szoroson. Câinenii Mari-ba érve a folyókanyarban fekvő falu központja felé le kell térnünk a főútról. A falu keleti széle fölé emelkedik 10-15 m-el az a fennsík, amelynek keleti szélén ma is jól láthatóak a 18. századi erőd sáncai.

A dombhátnak az erőd előtti délnyugati részét ma mezőgazdasági területként hasznosítják. A földművelés itt mára már teljesen elpusztította az elővédműveket. Az erőd északkeleti és keleti oldalán a vasútépítés okozott súlyos károkat, ugyanis az itt meredeken az Olt fölé emelkedő dombhát oldalának egy részét el kellett bányászni amikor az 1890-es években a folyó mentén kiépítették a vasúti pályát. Ekkor pusztult el az északi bástya nagy része, és a keleti bástya majdnem teljes egésze.

Az alaprajza szerint hosszúkás téglalap alakú, eredetileg földből és téglafalazatból épített erőd négy sarkán egy-egy ötszög alakú bástya volt, amelyek közük a keleti a terepadottságok miatt csak félbástyaként készült. Az erődöt az északnyugati és a délnyugati oldalon széles szárazárok és ellenlejtő védte, a délnyugaton levő kapu előterét pedig egy elővédművel erősítették meg. A ma is jól látható árok szélessége kb 15 m. Az erőd mérete 300 x 140 m, a sáncok reletív magassága a külső oldalon helyenként eléri a 4-5 m-t.

Az 1715 és 1718 között vívott osztrák-török háború lezárásaként 1718-ban megkötötték a pozsareváci békét, amelynek értelmében a Habsburg Birodalomhoz csatolták a felszabadított magyar területeket Belgráddal együtt, valamint Olténiát.

Az ezt követő időszakban az osztrákok több helyen támaszpontot építettek a meghódított területeken. Ekkor építtette az osztrák hadvezetés Arxavia erődjét is egy korábbi római castrum helyére, az akkoriban Via Carolinának nevezett főút mentén.

A törökkel 1737-ben ismét kiújult az ellenségeskedés amelynek nyomán az osztrák hadak orosz szövetségben háborúba kezdtek a Török Birodalommal. A hadiszerencse ezúttal a törökök sikerét hozta, akik mindjárt a háború elején visszafoglalták Olténiát. Az 1739-ben megkötött békében csak azt sikerült elérni, hogy Magyarország területe sértetlen maradjon, Olténia területe ismét a töröké lett, akik 1739 után Arxavia erődjét - pontosabban annak téglából épült részeit - lebontották.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 140-141.

GPS: É 45° 29.834 (45.497238)
K 24° 18.118 (24.301971)

A Vöröstorony-szoros déli kijáratánál, a Déli-Kárpátok lejtőjén, a hegyvonulatot áttörő Olt folyó kanyarulatában, a jobb part fölé emelkedő lapos dombhátra épült Arxavia erődje. Nagyszeben (Sibiu) felől a 7. számú főúton jutunk át Râmniciu Vâlcea felé autózva a festői szépségű szoroson. Câinenii Mari-ba érve a folyókanyarban fekvő falu központja felé le kell térnünk a főútról. A falu keleti széle fölé emelkedik 10-15 m-el az a fennsík, amelynek keleti szélén ma is jól láthatóak a 18. századi erőd sáncai.