Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Cazin - CazinBosznia-HercegovinaBoszniaBosznia vármegye - Stari Grad

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép

A Bosnyák kormány 2005. március 15-21-én tartott ülésén hozott határozatot a Cazin központjában álló vár és dzsámi együttesének nemzeti műemléki védelméről, s fenntartásának, kutatásának feladatairól.

Az alábbiakban a határozat indoklásában foglaltak fordítása következik.

Lokalizáció:

Cazin, Bihácstól 26. kilométerrel északabbra, a Velika Kladušába tartó út mentén található. A város, a felette magasodó várral együtt, a környező magasabb, övező-hegyek miatt egy amfiteátrumszerű völgyben fekszik. Cazin, az Una bal partján elhelyezkedő, Krajinának nevezett tájegység legnagyobb települése és egyben kereskedelmi központja is.

A cazini Öregvár (Stari grad) a dzsámival egy alacsonyabb, kúpalakú magaslaton (376 m tszfm) fekszik. A várhegy lábának keleti és déli oldalán folyik a közvetlen közelben eredő Csaljin (Čaljin) patak. A dzsámi a magaslat legmagasabb pontján helyezkedik el, s helyzeténél fogva uralja az egész környéket.

Történeti adatok:

A várhegy lakottságának legkorábbi nyomait, a várplatón, a belső és a külső várfalak között, a vár északnyugati részén végrehajtott ásatások során tárták fel. A leletek zömét kerámiatöredékek képezték, melyek egy erősen kevert rétegben feküdtek. A leletek alapján, 4 hosszabb korszakot sikerült elkülöníteni.

1. A rézkorban (az ie. III.. évezred közepe tájékán) itt létező település, a laszinjai és vucsedoli kultúra jegyeit hordozta.

2. A későbronzkorban és a koravaskor elején (kb. az ie. II. és I. évezredének fordulóján, illetve az I. évezred első felében), a várhegyet - a védelmi értékeit felismerve, újból megtelepedésre alkalmasnak találták.

3. A La Ten kori leletek, egy ie. első szd. közepére datálható kisebb település létéről beszélnek, továbbá a hely lakottságát bizonyítják az ie. korszak végén, illetve az isz. kezdetén.

4. A feltárt területen, viszonylag nagyszámú, későközépkori kerámiatöredék került elő, s valamivel kevesebb az oszmán periódusból.

A feltárt leletek, a várfalak maradványai és a helybéliek elbeszélése alapján, a cazini vár középkori eredetű. Radoslav Lopašić elgondolása szerint, Cazint és környékét egy Velebiten túli nemzetség, a Kacsicsok (Kačić) alattvalói népesítették be. Cazin plébániaként, a Knini püspökség, Pszeti járásához tartozott. Az nem ismert, hogy Cazint mikor kapta adományként a knini püspök, de feltételezhető (bátor feltételezés! Dénes J.), hogy magánbirtokként, még a horvát királyok adományozták neki. 1354-ben Balázs knini (tinnini) püspök kelethelye (in castro Chezyn). A knini püspökségé volt 1494-ben is.

Cazin a történeti forrásokban, csak 1522-től szerepel gyakrabban, tehát, miután Knint elfoglalták a törökök és Cazin lett a knini püspökség székhelye. A püspökök, leginkább a 16. szd. ötvenes éveiben tartózkodtak itt, s ez időben Cazin várát és városát is megemlítik. Az első knini püspök, aki bizonyítottan Cazinban élt, Tuskanics András volt (Andija Tuškanić), aki azt írta Katzianer tábornoknak, hogy a városa, oppidum Cazin ellen egy nagyobb, lovasokból és gyalogosokból álló török csapat készülődik. András püspök halála után egy rövid időre, Keglevics Péter birtokolja Cazint, de a király utasítására, 1535-ben átadta ripácsi Péter kanonoknak, az új knini püspök jószágigazgatójának, aki 1539-ig székelt a várban, amikor is az oszmánok elfoglalják. Cazint hamarosan Keglevics újból visszaszerzi, de a saját számára. Cazinban 1553-tól királyi helyőrség lett. Ismert az is, hogy 1563-ban 20 katona volt a várban, míg 1572-ben a határvidéki hatóság 2 lovasnak és 40 katonának fizetett zsoldot. A törökök 1557-ben, 1561-ben és 1564-ben is eljutottak a cazini vár alá, míg Lenkovics Iván tábornok egy ellentámadása során ki nem szorította Szokolovics Musztafa bosnyák szandzsákbéget a vidékről, Cazintól Bojnáig és Buzsimig. Ezután, 1576 júniusában a Ferhát pasa parancsnokolta oszmán sereg, végleg elfoglalta Cazint és Buzsimot is. A hódítás után, az isztambuli osztrák követség követelte a várak visszaadását, miután azok elfoglalása békeidőben történt, de a Porta elutasította őket mondván, hogy Cazin várában már felépítették a dzsámit, s amely földön dzsámi áll, arról az oszmán császár sohasem mondhat le. A következő (1577) esztendőben, Cazin várában már egy 50 lovasból és 150 gyalogosból álló török helyőrség állomásozott, ennek ellenére Ferhát pasa 1578-ban harc nélkül átadta Cazint Johann Ferenberg tábornoknak, de még az évben vissza is vissza is foglalja. Ferenberg tábornok így 1579-ben csak azt jelentheti, hogy a törökök számos várat, köztük Cazint is erődítik. Egy 1584-es adat szerint, az oszmánok tovább erősítik Cazint. Erre az időre, Cazin vára lett a két császárság közti határterület legerősebb vára. Cazin első török parancsnokai között említik meg Edham aga nevét, egy 1583-as okiratban. Az 1570-es esztendő környékén, a bosnyák szandzsák Szána folyó menti nahijének keretén belül, megalapítják a Kamengrádi kadilukot. Az oszmánhatóságok Bihács 1592-es elfoglalásáig, minden meghódított Unán túli és Una háti területet és várat e kadilukhoz csatoltak, s a beszedett tizedet is odarendelték. Értelemszerűen Cazin vára is idetartozott.

Az oszmán hatalom és a szomszédos horvát királyság közti határról szóló 1625-es szerződés alapján, az oszmánok az általuk bírt Krajina minden várában, többek között Cazinban is katonai helyőrséget tarthattak.

Gyorgyics Anasztáz (Anastasije �or�ić) körül lírása szerint, Cazin falakkal erődített település volt, 100 a füstadó alapját képező kéménnyel, a külvárosban és a környéken még további 200 portával. Cazin környékén, egészen Bécs 1683-as, második ostromáig béke honolt. Azonban 1685-ben az osztrákok ellentámadást indítottak, így fellángoltak a harcok az egész Krajinában, így Cazin környékén is. Azonban az 1699-es karlócai béke után, Cazin elvesztette stratégiai jelentőségét. A mindig is katonai kormányzás alá tartozó Bihácsi szandzsák megalapítása után, kialakításra került a Bihácsi kadiluk is. A 17. szd. folyamán, a Bihácsi szandzsákhoz csatoltak minden Una háti várat.

Cazint a 18. században, a Kamengrádi nahije részét képező Osztrozsáci kapitányság szervezetének alárendelve, önálló dizdár (várkapitány) nélkül találjuk. Az Osztrozsáci kapitányság, a Bosnyák elajet északnyugati területeit foglalta magába. A kapitányság parancsnokaként 1769-ben Saban agát és Oszmán agát említik meg. A 18. szd. közepén, egy lázadás tört ki Besirevics Ibsir bég ellen, miután nem fizette ki a vár helyőrségének zsoldját. E század (18.) folyamán, a bihácsi kadiluk Bihács környékére korlátozódott, így az Unán túli, azaz a bal partjától északabbra eső területek várai a Kamengrádi kadilukhoz kerültek.

A 19. szd. elején, Cazin még mindig az Osztrozsáci kapitányságnak volt alárendelve. A század harmincas éveiben (1831-1837), reformot követelő zavargások törtek ki Cazinban. Feltételezhetően, az 1833 végén uralkodó anarchia miatt, nem mentek adószedők Cazinba, mert a jelentésük szerint a vár üresen állt. Egy 1834-es osztrák jelentés szerint, a várban 8 ágyú és némi élelem, meg lőszer volt csak. Az 1838-as esztendőben megállapították, hogy a vár javításra szorul. A fegyverleltár alapján, Cezinban ekkor már csak 4 ágyút találtak. A várat 1851-ben hagyták fel, de még ez évben lázadás tört ki Latasz Omer pasa ellen. A lázadás jegyében, a cazini várat is felgyújtották annak utolsó ágyújával. Cazin a 19. században a Bosnyák pasalikon belül, a bihácsi kajmakamlukhoz (körzethez), a cazini, vagy osztrozsáci mudirlokhoz (járáshoz) tartozott.

Cazin vára

A cazini Öregvár külső és belső várfalak együttese. A megközelítőleg 2.200 m2 alapterületű, szabálytalan négyszög alakú, későközépkori várat a várdomb tetején található plató köré építették fel. Az oszmánidőszakban emelt várfalak, megközelítőleg a középkori vár alakját követik és egy teraszos, meredek területet zárnak be a vár körül. A vár egésze, kb. 5 hektárnyi felületen terül el. Az elegyengetett várplató pereme, kb. 50 méternyi távolságra esik, az oszmánfalak által képezett délkeleti saroktól. Itt egy azonosítatlan erődítési elem sarokmaradványa figyelhető meg, mely mindenképpen a vár együttes részét képezhette.

A későközépkori vár

Az közelebbről nem ismert, hogy mikor építették fel a belsővárat. Az alaprajza, a tornyok alakja, a kerámialeletek, valamint a az Una bal partjától északabbra eső Krajina más váraira vonatkozó történeti adatok alapján, a várat a későközépkorban építették fel.

Lopašić a helyiek elbeszélése alapján, az 1890-es művében megemlíti, hogy a várfalban volt egy mára eltűnt feliratos kőtábla, amit senki sem tudott elolvasni. Arról is említést tesz, az új dzsámi 1879-es felépítésekor, a régi vár köveit használták fel.

A várat jelenleg északkeletről, egy autózásra is alkalmas felvezető úton lehet megközelíteni A vár egykori bejárata a keleti falban nyílott, ám a kapunak nyoma sem maradt. Magára a várplatóra, egy széles kikövezett úton, illetve egy beton lépcsősoron lehet jutni. Az északkeleti saroktorony mellett, az 1974-75-ös ásatások során egy támpillért tártak fel. Innentől, a déli falig és a fal síkjából kiugró, félköríves (D=5 m), nyitott toronyig egyenesen lehet menni. E torony felsőrészén helyenként fennmaradtak a függőleges puskalőrések, míg a torony alsórészén tölcséres nyílások vannak.

A kb. 20 méternyi távolságra a déli várfalban még egy hasonló típusú torony van. A déli fal megközelítőleg 50 m hosszú és majdnem derékszögben csatlakozik a csak részben fennmaradt nyugati falhoz. A két falszakasz csatlakozását utólag és jól láthatóan megvastagították. Itt egy alapjaiban négyszögletes, 7 méter hosszú tornyot is feltártak. Míg a déli falat a fennmaradt eredeti magasságáig visszafalazták, addig a nyugati és az északi falnak csak a külső síkja maradt fenn, így a várplató végét itt a felfalazás helyett, egy fémkorláttal biztosították. A délkeleti toronyban két, II. világháború után létesített emlékmű van.

Az oszmán időszak várfalai

Az e korszakban épített falak a várdomb meredek terepszakaszain találhatók. A falak a középkori vár egészét körbevették a keleti oldal kivételével, ahol a kapu volt. Egyes részei, különösen a délkeleti sarok, mára teljesen eltűntek. A nyugati várfalnak csak a nyomai maradtak. Az északi várfal pár méteres magasságban, de javarészben fennmaradt.

Az északi, teraszos fal szoroson át lehet a dzsámi imámjának a lakóházáig jutni. Az 1970-ben felépített ház az oszmán várfalak északnyugati sarkában, részben arra épülve található.

A dzsámi

A középkori vár falain belülre, 1576-ban, a jelenlegi dzsámival azonos helyre építették fel a legelső dzsámit, amit 1879-ben bontottak le. A helyére építették fel a mai dzsámit egy eredetileg fából épített minarettel. A dzsámi Bosznia legnagyobbjai közé számítódott, s 2000 ember befogadására volt alkalmas.

A dzsámi alakja téglalap, 14,2x28,3 méteres méretekkel. A magassága a várplató síkjától 7,90 m. A kőből és téglából épített épület fala 85 cm vastagok, kivülről vakoltak, belülről meszeltek. A sátortető borítását 2002-ben cserépre hasonlító, svéd bádogra cserélték. A dzsámi kívülről teljesen eltér más dzsámiktól. Az épület négy homlokzatát fehérre festették, a szinteket kiemelő rajzolattal.

A dzsáminak 39, két vízszintes sík mentén felosztott ablaka van. Az ablakok 160 cm magasak és 110 cm szélesek. Az emeleti ablakokat egy háromszögletes zárófejezet zárja. Az eredetileg fából készített minaretet, 1924-ben egy karcsú, kőminaretre cserélték, melynek magassága 31 méter tesz ki. A bádogfedésű minaret felső részén egy nyitott kerengő (seref) található. A négyzetes minaretlábazat magassága 8,50 m. A lábazatban egy feliratos táblát is elhelyeztek az alábbi szöveggel: „Isten, ne fordítsd el szívünket, miután útbaigazítottál bennünket és kegyelmet osztottál ránk. Te vagy az, aki megváltja a világot egy napon, amiben semmi kétségünk sem lehet”.

A 16 szögletű minaret enyhén kónuszos és dísztelen. Nincs vakolva, se színezve – helyette kőplasztikával díszítették….

A dzsámi imámjának háza

A dzsámi főbejáratától északnyugatabbra található az imám háza, amit a 20. szd. hetvenes éveinek az elején építettek fel. Az oszmán időszak északi és nyugati várfalának sarkában lévő, négyzetes alaprajzú házat egy lépcsősorral kötötték a dzsámihoz. A 9,0x8,50 m alapterületű, egyemeletes épületet, zsindelyfedésű.

Eddig elvégzett műemlékvédelmi és archeológiai munkák

Az 1974-75-ös esztendőben, a várfalak rekonstrukcióját megelőzően, a Pounj-i Regionális Múzeum szakemberei egy régészeti feltárást hajtottak végre. Ez alkalommal feltárták a nyugati várfal melletti négyszögletes torony maradványait, majd helyreállították. Visszabontották a dzsámi ledőléssel fenyegető délkeleti oldalát, ezzel együtt teljes hosszában helyreállították a fennmaradt magasságáig a délkeleti várfal egészét.

1991. 07. 19-08.02-ig feltárták a várplató északnyugati sarkát a külső és a belső vár falaina közét.

2002. októberében a dzsámin belül végeztek modernizációs munkálatokat (fűtéskorszerűsítést, tetőcserét, stb.).

A műemlék együttes mai állapota

Az oszmán periódusban épített várfalak nagy része romos, helyenként teljesen eltűnt. A falak külső palástjának állapota is nagyon leromlott, részben a növényzet, részben emberi tevékenység miatt. Nyilvánvaló, hogy a vár északi lábánál lakók hordták el a házaik építéséhez. A belsővár északi falának palástja is nagyon romos állapotban van, részben törmelékkel, részben növényzettől takarva.

A várdomb felső platóját, ahol a dzsámi található, egy parkká alakították át. A falakat helyenként vaskorláttal pótolták. Az északi fal mellett egy lépcsősor vezet az imám házától a dzsámiig. Miután a dzsámik elengedhetetlen tartozéka a folyóvíz, így az északi várfalon, egy csövet vezettek át, ami egy betonmedencébe vezeti a folyóvizet.

Forrás:

1934. Kreševljaković, Hamdija, Cazin i okolina, Sarajevo, 1934.

1943. Lopašić, Radoslav, Bihać i bihaćka krajina, II. izdanje, Zagreb, 1943.

1952. Kreševljaković, Hamdija, Prilozi povijesti bosanskih gradova pod turskom upravom, Prilozi za orijentalnu 

filologiju i istoriju jugoslovenskih naroda pod turskom vladavinom, II/1951, Orijentalni institut u Sarajevu, Sarajevo, 

1952,119-184.

1953. Kreševljaković, Hamdija, Stari bosanski gradovi, Naše starine I, Sarajevo, 1953, 7-45.

1957. Vego, Marko, Naselja srednjovjekovne bosanske države, 1957.

1974. Bojanovski, Ivo, Dolabelin sistem cesta u rimskoj provinciji Dalmaciji, Akademija nauka i umjetnosti Bosne i 

Hercegovine, Djela, knjiga XLVII, Centar za balkanološka ispitivanja, knjiga 2, Sarajevo, 1974.

1975. Jusić, Enisa, Cazin, srednjovjekovni grad, Arheološki pregled Saveza arheoloških društava Jugoslavije 

XVII/1975, Beograd, 1975,143-145.

1971. Bešlagić, Šefik, Stećci, kataloško-topografski pregled, IRO "Veselin Masleša", Sarajevo, 1971.

1982. Šabanović, Hazim, Bosanski pašaluk, "Svjetlost", Sarajevo, 1982.

1983. Jusić, Enisa, Informacija o stanju arheološke istraženosti srednjovjekovnih gradova na području Pounja, 

Zbornik Arheološkog društva BiH, knj.1, Sarajevo, 1983, 239-242.

1982. Mujezinović, Mehmed, Islamska epigrafika BiH, knjiga III, IRO „Veselin Masleša”, Sarajevo, 1982.

1990. Bećirbegović, Madžida, Džamije sa drvenom munarom, IRO "Veselin Masleša", Sarajevo, 1990.

1991. Kreševljaković, Hamdija, Kapetanije u Bosni i Hercegovini, Izabrana djela I, IRO "Veselin Masleša", Sarajevo, 

1991.

2001. Raunig, Branka, Prahistorijski nalazi na srednjovjekovnom gradu Cazinu, Glasnik Zemaljskog muzeja Bosne i 

Hercegovine, Arheologija, nova serija, sveska 48/49, Sarajevo, 2001,115-163. 

2004. Bajrić, Azra, Cazin, Općina i Dom kulture Cazin, Cazin, 2004.


A vár 2009. 03. 22-én került bejárásra 

/Szatanek József/ 

GPS: É 44° 58.139 (44.968979)
K 15° 56.594 (15.943228)

Cazin települését a Velika Kladuša - Bihács közti főútról érhetjük el a legkönnyebben. Cazin külterületéhez érve, a Centrum táblának megfelelően, a városközpontig kell mennünk, ahol egy nagyobb piacteret találunk. A piactéren szerencsé esetben le is parkolhatunk, ám ha nincs szerencsénk, akkor bolyonghatunk az egyirányú és szűk utcákon, míg megfelelő parkolóhelyet találunk.

Nógrád Megye Várai
NVA
Új feltöltések, frissítések
21JanCsejte - Vár
20JanSzada - Várdomb, Rákóczi sánc
19JanPecki - Pecki  ▪  Pećigrad - Pécs vára  ▪  Bodajk - Varjúvár
18JanPavlovac - Vár
17JanÖskü - Vár
Ajánlott látnivalók
kastély
Lakácskastély
Keresési előzmények
Cazin - Stari Grad