Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Németszentgrót - Geresdorf bei GüssingAusztriaBurgenlandVas vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Délnyugatra a falutól, egy időszakosan mocsaras mezőn a Zicken-patak mellett egy vizivár maradékai láthatók, ami hasonló a Stremi várhoz.

Egy mesterségesen feltöltött kör alakú halom egy 12 méter átmérőjű platformmal, körülötte 4 - 5.méter széles teljesen elegyengetett árokkal, amit a Zicken-patak táplált. A platformon csak egy toronyszerű építmeny állhatott. Hosszú idővel ezelőtt számtalan cserépdarabot találtak itt. A népnyelv a kiemelkedést „Taborriegel”-nek (Tábor-csúcs) hívja.

Településtörténet:

A Kastélyt 1457-ben megemlítik. A hely kisnemesek birtoka volt. 1183-ban Gyrolth neve, aki a településnek nevet adott, feltűnik az iratokban. A nemzetség férfiágának kihalása után, Andreas Baumkircher von Schlaining kezébe kerül az uradalom. A birtokot kölcsönbe adta Labathani Farkasnak és Gozthoni Orbánnak. Gyrolth lányának követelésére, egy részt a birtokból megkapott. Mátyás király az egész birtokot 1465-ben Baumkirchernek adományozta. 1538-ban még a Baumkircher örökösök uralják a vidéket, de 1544-ben már Batthyány Ferenc Nemetújvár (Güssing) földesura végrendeletileg Németgrótot a feleségére Svetkovits Katalinra hagyta. Azóta az uradalom a németújvári nagybirtok része. A kastély a 15. és 16. sz.-i háborúk áldozata lett.

A Németszentgrót-i birtok magában foglata a falut és Hárspatak (Limbach), Baksafalva (Bocksdorf), Óbér (Olbendorf) Felsőújlak (Neusiedl) és Heutal (Wüstung) településeket.

A kisnemesi uralom alatt itt egy várbíróság működhetett. Andreas Baumkirchner idején a Schlaining-i járásbíróság fennhatósága érvényesült, Batthyány kezén a németújvári lett a felettes hatóság.

A kegyúri jog ténylegesen kiterjedt a németszentgróti plébániára, később a Bockdorf-i egyházra is (az első plébániája 13. sz.-i).

A gazdasági jelentősége az uradalomnak csekély volt. Habár Óbér vásártartó joggal bírt, de a Bocskay felkelés (1605) és Bethlen háborúi (1620) után már ezt nem alkalmazta, így III. Ferdinánd a vásárjogot Deutsch Kaltennbrunn-ra ruházta át.

forrás: Harald Prickler: Burgen und Schlősser im Burgenland (ford.: Jakab József)

A várhely a falutól délre levő sportpályától kissé nyugatra található

Nógrád Megye Várai
NVA