Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

NeszmélyMagyarországKomárom-Esztergom vármegyeKomárom történelmi vármegye - Nagyvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Neszmély, Nagyvár

Neszmély falu egykori központját jelző református erődtemplomtól dél-délkeletre magasodik a Vár-hegy, amelyen egy, ásatással még nem kutatott erődítés látható. Nyugatra a Disznós-kúti völgy és az alján folyó patak határolja, keleti felén pedig egy löszbe vájt mélyút zárja le a Vár-hegy tömbjét. Csak egy kisebb gerinc köti össze a mintegy 270 méter tszf. magasságú kiemelkedést a délre levő, szőlővel fedett terepalakulatoktól. A déli oldalt leszámítva igen meredek lejtők fogják közre (a Vár-hegy relatív magassága 90-100 m), felszíni alakformái jelenleg is jól beláthatóak.

A vár okleveles említése eddig még nem ismert. Birtoklástörténeti adatok alapján a falu a Zovárd nemzetségbeliek birtoka volt, 1339-ben azután Károly Róbert a Hanckófiak őseinek adományozta, de az erre vonatkozó oklevélben várról nem esik szó. Mindebből Feld István azt a következtetést vonja le, hogy a megyében jelentős birtokokkal rendelkező úri nemzetség valamelyik tagja emeltethette az erősséget valamikor az Árpád-kor végén, majd azt a 14. század elején felhagyták. Az erősség viszonylag korai felhagyásának elképzelését némileg gyengíti az, hogy a várhegy oldalában késő középkori edénytöredékek gyűjthetők, főleg esős időjárás esetén.

A vár legelső említése Pesty Frigyes kéziratos helységnévtárából származik (1864), aki ekkor már megkülönböztetett „Nagy-várhegyet” (római őrtoronynak gondolva a közelben talált római fémek miatt) és „Kis-várhegyet”. Nácz József 1899-ben egy olyan alaprajzot közölt a várról, amelyen csak a torony és a hozzá kapcsolódó falszakasz volt látható, a hozzájuk kapcsolódó sáncok nem. Szerinte a torony pincerésze dongaboltozatos volt, amelyet még látni is vélt. Úgy vélte, hogy a toronytól egy fal vezetett déli irányban, ennek folytatását azonban már ő sem látta. Történeti következtetései azonban tévesnek bizonyultak. Genthon István Magyarország műemlékei című, 1951-ben kiadott munkájában a várhegyen egy „apácakolostort” említett, Magyarország művészeti emlékei című, nyolc évvel később megjelent kötetében pedig Zsigmond-kori „donjonnak” vélte a tornyot. Arra viszont nem szolgált adatokkal, hogy mindezt mire alapozta. A Nagyvárat 1970-ben Virágh Dénes mérte fel, eddig ez az egyetlen megbízható alaprajzi forrásunk a területről.

A vár középső részén, amelyet négy oldalról igen mély várárok vesz körül, emelkedik az alapfalaiban még ma is látható torony. Pincerészénél falainak vastagsága eléri a 2 métert, belső szélessége pedig mintegy 4 méter. A belső részén levő növényzet és omladékréteg miatt műrészletek nem figyelhetők meg. Külső részein a várárokból származó feltöltés található, ennek építészeti-gyakorlati funkciója is lehetett, mivel a homokos-löszös altalaj komolyabb építmény megtartására önállóan, a pinceszintet megtámasztó rétegek miatt nem lett volna alkalmas.

A középső résznél mintegy 5 méterrel alacsonyabb az északi rész, amelynek területe kissé nagyobb az előzőnél. Ezt csak három oldalról övezi várárok, a Disznós-kúti völgy felőli oldalon a terep meredek volta miatt erre nem volt szükség. Ezen a területen falaknak nem látható nyoma. A harmadik, egyben legnagyobb területű rész a középső, magas kiemelkedéstől délkeletre található, ezt a hegy távolabbi részeitől egy újabb árokrendszerrel, átvágással választották le. Jelenleg nem lehet megállapítani, hogy ez is a késő középkori várhoz tartozott-e. Dénes József felvetette, hogy esetleg ebben az esetben egy őskori erődítmény megmaradt sáncait kellene feltételeznünk itt.

László János - Neszmély, Kisvár - Castrum Bene 2016 - Kirándulásvezető

Irodalom

Nácz József: A Vértes vidékének történelmi műemlékei. Archaeologiai Közlemények XXII. (1899) 160–161.

Sándorfi György: Hozzászólás az Árpád-kori „kisvárak” problémájához. Műemlékvédelem. XXXI. (1987) 16–20.

Feld István: A középkori előretolt védőművek és elővárak kérdéséhez. In: „Gondolják, látják az várnak nagy voltát…” Tanulmányok a 80 éves Nováki Gyula tiszteletére. Budapest 2006, 101-118.

GPS: É 47° 43.825 (47.730423)
K 18° 22.060 (18.367666)

Információk: Neszmély falu egykori központját jelző református erődtemplomtól dél-délkeletre magasodik a Vár-hegy, melyre jelzetlen ösvényen kb. 15 perces túrával lehet eljutni.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció