Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sveti RokHorvátországHorvát-SzlavónországLika-Korbava vármegye - Lovinac

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

„…Lovinac-ban Glavinić 1696-ban egy castellumot említett meg, amit utóbb Fras is megemlített, ám már semmi sem maradt belőle. A vár 1509-ben Karlovics Iváné volt. Lovinac mellett a Cvitusa hegyen (brdo Cvituša) falmaradványok vannak, egy másik várhelynek – gradina Petrovača-nak állítólag a nevén kívül nyoma sincs már…”

„7.1. Sveti Rok – gradina/Lovinac vára Ennek, a helyiek által Stari Lovinac-nak (Kb. Ólovinác), vagy Gradina Serdarska (kb. Szerdári várhely) nevezett a várnak a maradványai Szt. Rókus (Sveti Rok) falu területén, a Holjevac patak menti, Serdari nevet viselő tanya/falurész/házcsoport (zaselak) fölött találhatók (600 m tszfm). Stjepan Pavičić [18] állítja, hogy a várat 1400 körül építették. A vár építtetői az írásos forrásokból nem ismertek, de egy összeírásból láthatjuk, hogy birtokosai nem a Mogorovics nemzettség leszármazottjaihoz tartoztak. A 16. században találkozhatunk egy Lovincsics (Lovinčić) nevű családdal, melyről tudható, hogy Likából származott. A család, a neve alapján valószínűleg Lovinácról származott, s akár ők lehettek a vár építtetői is. Ebből az is megállapítható, hogy a lovináci vidék birtokosai - egy királyi, ispánsági vár alá tartozó - várjobbágyságból nemessé emelkedett emberek lehettek. A vár 1509-ben a Zrínyiek útján, Karlovics Iván bán kezére került, akinek a birtokában is maradt egészen 1522-ig, amikor is a törökök elfoglalták.

A várat 1577-ben a törökök által birtokolt kastélyok közt említik meg. A törökök alatt, a várban egy martalóc vajdaság székhelye volt, mely a ribniki nahijéhez tartozott.

Mercator térképén a vár neve nem szerepel, illetve nagy valószínűséggel az erősen eltorzított „Slouigne” név alatt rejtőzik, amit Raduč és a hotucsi Lukavac között tüntettek fel.

A 20. szd. elején, 1908-ban Ivan Devčić megállapította, hogy a vár négyszögletes alaprajza, 33x19 métert tesz ki, a falainak vastagsága pedig 0,96 métert. A vár bejárása során, megállapításra került, hogy a falak vastagsága 1 méter, ami nem sokban tér el Devčić által közölt mérettől. Szintén Devčić írta, hogy a külső falak helyenként 1-4,5 m magasak, míg a váron belüli falak már teljesen leomlottak. Devčić a külső falakon belül, két toronymaradványt különböztetett meg, melyek közül az északkeleti átmérője 4,9 méter volt és sárgás kőből épült. Ez, az alaprajzi vázlaton központi toronyként jelzett (SK) torony alapjaiban máig fennmaradt. A másik torony délen volt, ugyanolyan átmérővel és a külső falak kékes színével megegyező kövekből épült [19]. A terep bejárása során, ezt a tornyot nem sikerült beazonosítani, de lehetséges, hogy miután Devčić déli toronynak nevezi és a közvetlenül a várfal mellé helyezte, feltehetően azon a helyen állhatott, ahol ma a várfal legjobban megőrződött része (A) található, s ma egy törmelékkel feltöltődött, ovális mélyedés látható.

Mint már említettem, Devčić 1908-ban is csak a külső falak egy részét figyelhette meg, melyek mára csak az alapok magasságáig maradtak meg, igaz, helyenként szinte teljes hosszúságukban. A külső falak legnagyobb magassága az 1,5-3,5 métert is eléri (az alaprajzon, A, B, C és D jelzetű falszakaszok magassága 4 m és 30 cm között mozog). Devčić idejében, a fennmaradt falszakaszokban még puskalőrések is látszódtak, valamint 6 cm átmérőjű, kerek lukak is megfigyelhetők voltak. A 2000 júniusi terepbejárás során még láttunk olyan magasságú falszakasz, ahol lehetett ilyen puskalőrést találni.

[18] Pavičić Stjepan: Zbornik…; str. 36 [19] Devčić: Lovinac grad ; Prosvjeta, 1908.

Lovinac gradina Sveti Rok közelében, Serdari és Babići falurészek (zaselak) fölött, egy karsztos hegy csúcsán találhatók Lovinác középkori várának romjai.

A kb. 650 m2 alapterületű, ötszögletű vár bejárata a déli falban nyílott. A vár hosszanti oldalának fala 33 métert, míg a rövidebb oldal fala 19 métert tesz ki. A vár falainak nagy része az alapokig leomlott, de helyenként még az 1-3 méter magasságot is elérik. Az egyik fennmaradt falszakasz vastagsága 1 méter. A belsővár falaiból, két kerektorony maradványai találhatók meg, melyek közül az északkelti oldalon állót sárgás, míg a déli oldalon találhatót olyan kékes kövekből építették fel, mint a várfalak többi részét. A tornyok belsejében egy-egy átjáró figyelhető meg, melyek valószínűleg az egykori, toronybejáratok voltak. Mindkét torony átmérője 5 méter.

A vár belső területe, de az egész környéke omladék kövekkel telt, s szinte teljesen elbozótosodott, így nagyobb távolságokat nem lehet belátni.

Lovinác váráról nagyon kevés adat áll a rendelkezésünkre, ám az ismert, hogy a várat a 14. században, egy likai nemesi család, a Lovincsicsok építették, akik a várat a török hódítás kezdetéig lakták. , amikor is Lovincsics Márton átadta Karlovics Ivánnak. Tekintettel arra, hogy Karlovics grófnak nem volt örököse, így 1509-ben örökösödési szerződést kötött unokaöccsével, Zrínyi Miklóssal. A szerződés értelmében a Zrínyiek örökölték meg minden várát Lika, Korbava, Hotucs, Odorján és Knin zsupában. A szerződésben kifejezetten megemlítik Lovinác várát is, mely a szövegben, mint Lovynecz tűnik fel.

Miután a törökök elfoglalták Likát, Karlovics is elvesztette minden itteni, így Lovinác várát is. Hogy mi történt Lovináccal ez után, az nem ismert, de feltehető, hogy török kézen volt egészen az 1685-ös visszafoglalásig. A török időkből eredhet az a helyi szóbeszéd, hogy egy váron kívüli természetes sziklamélyedést a törökök egy mozsárként használták, melyben lőport törtek.

Gróf Arnold Sinzendorf 1692-ben, a bécsi, császári, udvari kamarától 80.000 rajnai forintért megvette egész Likát és Korbavát, így Lovinác várát is, ám se a gróf, se más már soha többé nem újította fel.

Glavinics Sebestyén zenggi püspök 1696-os összeírásában megemlíti Lovinác várát is, hogy jó állapotban van, de láthatólag hosszú ideje már senki sem él benne.

A Lovincsics család egyetlen emléke egy emléktábla, mely Zágrábban, a Demetrova utca 7-es szám alatti épület udvarán található, s melynek szövege így szól:

„BALBI, született NEMES LOVINÁCI LOVINCSHICH LUJZA báróné és leánya, BALBI KORNÉLIA BÁRÓNŐ Jótékonysági alapítványa – MCMXXIV”

A vár mai állapota:

A vár bejárására 2010. 04. 18-án, Keserű László és Szabó Tibor társaságában került sor. A sziklákkal erősen szabdalt domb tetején található romokat benőtte a növényzet, így lombmentes időszakban is gondot jelent a felkeresése. A meglehetősen egyszerű kialakítású vár egy hengeres toronyból és a falakkal övezett udvarból állt, azaz megfelel a likai várak általános típusának. A toronybelső átmérője kb. 4,5 m, a falainak vastagság 1,95 m. A torony fala belülről még jól látható, ám kívülről már csak egy nagyobb halomnak látszik. A toronnyal szembeni oldalon a várfal kb. 4 m hosszan és kb. 2,5-3 m magasan áll. A várfal többi része a járószint magasságában kísérhető végig, kivétel a keleti oldalon, ahol kívülről, a várnak helyet adó sziklára építve még 1,5 m magas. A külső falak vastagság kb. 1 m. A vár kapuja keleten, Serdari falurész felé nyílott. A várfalak előterében egy sziklatenger található, ami a kapuhoz jutást meglehetősen megnehezíthette, így feltételezhető, hogy a talajtól kb. 3 m magasan nyíló kapuhoz, valamiféle fából ácsolt, hídszerű dorongút vezethetett. A jól látható, sarkosra kiképzett kapunyílástól délre, egy kb. 4,5x6 méteres besüppedés található, ami akár egy, a kaput felügyelő torony maradványa is lehetett. A várfalak belső oldalának támaszkodó, vagy a várudvaron álló épületnek nyoma nincs, így ha volt is, esetleg fából készülhetett. A vár északi oldala a sűrű növényzet miatt nem volt bejárható, így annak kialakítása nem ismert. A nyugati oldalon is egy sziklatenger található.

/Szatanek József/

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (209. o.)
http://www.lovinac.hr/index.php?content=gradovi_lovinca
Krešimir Matijević: Naseljenje Like-Tekst

GPS: É 44° 21.039 (44.350658)
K 15° 40.035 (15.667247)

Sveti Rok települése a Karlovac - Split közti autópályán közelíthető meg a legkönnyebben úgy, hogy a pályát a Sveti Rok-i leágazásban hagyjuk el, majd Gračac irányába fordulva, a főúton megyünk az első négyes útkereszteződésig, ahol jobbra, Sveti Rok irányába térünk le. A faluba érve a házak között egy út nyílik balra, mely egy plébániatemplomhoz vezet. A templom mellett jobbra fordulunk, s enyhe emelkedők után egy házcsoporthoz érünk. A házcsoport előtt két, durva murvával leöntött kocsibeálló van. Nekünk a lejjebb találhatóhoz kell mennünk, hogy megkeressük a sűrű erdőben nyíló, meglehetősen benőtt gyalogutat. A gyalogút, két hegy közé visz be bennünket alig 25-30 méteres látótávolsággal. Ezen az ösvényen haladunk kb. 100 métert, míg balról a viszonylag alacsony, de szikláktól szabdalt, így nehezen megközelíthető várhegyhez nem érünk. Innen már csak pár lépés és a vár területén találjuk magunkat.

Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Új feltöltések, frissítések
12SzeptSomoskőújfalu - Somoskő
11SzeptSzombathely - Vár
10SzeptVáraszó - templom
07SzeptBabót - Feketevár
06SzeptKapuvár - Földvárdomb
Ajánlott látnivalók
Zimics, Gradina
ZimićZimics, Gradina
Keresési előzmények
Sveti Rok - Lovinac