Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

VranikHorvátországHorvát-SzlavónországLika-Korbava vármegye - Gradina

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

„7.4. Jurašević (Vranik-Gradina) Erről a várról is csak Mercator térképe alapján van adatunk, aki mint Iurasevic, Novaković-tól délnyugatabbra és Zir-től keletebbre helyezte el. Ma itt, egy Vranik nevű település található, s a vár is ezen a néven tűnik fel abban az 1577-es összeírásban, melyben a török kézre esett várakat sorolják fel.

Ezekből az adatokból az a következtetés vonható le, hogy a középkor folyamán Vranik vára, Jurašević falu területén állott, de a falu pusztulása után ez a név, idővel elenyészett.

A vár romjai, a Lovinac – Ploča – Udbina közti út jobb oldalán, Lovinac és Vranik közt, egy Gradina nevű hegy tetején (797 m tszfm) találhatók. Miután írásos források nem említik, így semmi megbízhatót nem mondhatunk a birtokosairól. Egyedül, ami bizton elmondható róla, hogy se Kurjákovicsok, se a Frangepánok kezén nem volt. A vár szomszédságában lévő falvak a Mogorovics nemzetséghez tartoztak, melynek volt egy Jurislavić nevű ága (háza), mely felső Likában volt birtokos. Ez alapján feltehető, hogy ez az ág bírta a várat és a nevét viselő falut, valamint a mai Vranik körüli földeket, így a vár építtetői is ők lehettek.

A várnak négyzetes alaprajza van, melynek déli oldalához, három karéjben egy-egy tornyot illesztettek (az alaprajzon I, Z és J). A vártetőn csak az alapok maradtak meg, míg a vár legjobban megőrződött része a déli és a keleti torony, melyek falai jól láthatók. A keleti (I), legjobb állapotban lévő torony falai kívülről a 2 méteres magasságot is elérik, míg a déli (J) torony kívülről 2,5 méter. Legkevésbé a nyugati (Z) torony maradt fenn, melynek az alaprajzi kialakítása sem határozható meg, mivel a nyugati fallal együtt a mélybe omlott, de csak feltételezhető, hogy milyen irányban. A toronyból egyedül egy kis falmaradvány látszik azon a sziklán, melyre egykor a torony egyik sarka támaszkodott. Ez alapján az is elképzelhető, hogy itt semmilyen torony sem volt, hanem csak a külső fal haladt erre. Ám, a vár nyugati falára merőlegesen álló, alig látható faldarab, mely a saroktól 5 méterre van, még is csak egy harmadik torony létezésének lehetőségét veti fel. A létezése azonban nem teljesen biztos, mivel csak pár darab, falra utaló kő látható belőle. Hogy itt valóban egy toronyfal állhatott, s az valóban egy nyugati toronynak az északi fala volt, azt csak egy régészeti ásatással lehetne bebizonyítani. A déli és a feltételezett nyugati tornyokat, a vár alkotórészét képező élő sziklákra alapozták, mely nem volt szokatlan se a likai, se más középkori váraknál sem (pld. Hoteš, Buška Ostrovica, Slivnik….).

A vár mai állapota:

A vár bejárása2010. 04. 18-án, Keserű László és Szabó Tibor társaságában történt. A vár megközelítése a várhegyet benövő sűrű erdő és folyondárok miatt nagyon nehéz, pedig a relatív magassága alig 80 m. Az előrejutást a vár falaiból származó kőtenger is nehezíti, ám a vártető szerencsére, a növényzettől kevésbé takart, viszont falmaradványok is alig találhatók. A megközelítőleg észak-dál irányú hegytető teljes felületét elfoglaló maradványok legjobban fennmaradt része a keleti oldalon található. Itt van egy 3 m belső átmérőjű, patkó alakú torony és egy némileg nagyobb, barbakánszerű, részben az alapot adó sziklába vágott kerek torony. A „barbakán” alig gyalogkapu méret bejáratát is a sziklából vágták ki. A kapuval szemben, szintén a sziklába vágva, egy lőrésre utaló nyílás figyelhető meg. A „barbakán” felett, a terepalakulatok alapján, egy kaputorony is állhatott, ám ennek maradványai, már ha volt ilyen, a föld alatt rejtőznek. A „barbakánon”, majd a kaputornyon át, egy kb. 7 m széles, kb. 18 m hosszú, keskeny udvarra lehetett jutni. Az udvart övező falaknak, nincsenek látható nyomai, egyedül a keleti oldalon, kicsiny sáncszerűségként figyelhető meg, alig 0,5 m magas szintkülönbséggel. A nyugati oldal fala a várudvar egy részével, az itt található alsóvárba omlott. A „kaputoronnyal” szemben, a szűk udvar lezárásaként, egy újabb magaslat figyelhető meg, amely alatt egy öregtorony rejtőzhet. Az „öregtorony” mögött egy kb. 4x5 méteres, sziklás felszínű, de egyenes tereplépcső található, ami talán egy palotának adhatott helyet. A „palota” északi és keleti falának az alapozását maga az élő szikla adta, mely egy taréjszerű vonulattal, lenyúlik a vár nyugati oldalába. A vár nyugati oldalában végigfutó alsóvár vége is itt lehetett. Az alsóvár a „barbakántól” kissé hátrább kezdődik, s talán a „kaputorony” homlokzatával lehetett egy síkban. Tekintve, hogy a vár nagyon lepusztult állapotban van, a fenti megállapításokat csak egy ásatással lehetne tisztázni vagy elvetni.

A vár felkeresése, a nehézségektől nem meg rettenő, vállalkozó túrázóknak ajánlott. Tekintve, hogy a környék az Orsini vipera élőhelye, így magas-szárú bakancs viselése erősen ajánlott! /Szatanek József/

Vranik település körzete a Karlovac - Split autópályán közelíthető meg a legkönnyebben, melyről a Gornja Ploča-i leágazásban kell letérnünk. Az autópálya után, az utunkat Gornja Ploča felé folytatjuk, majd a fal előtt jobbra, Lovinac településnek tartunk. A jó minőségű úton, kb. 3 kilométert megyünk, majd egy Vranik táblával jelzett alsóbbrendű útra fordulunk. Ez az út már a várhegyet kerüli meg, de innen a várba való felmenetel a sűrű aljnövényzet és a hegy meredeksége miatt nem javasolt. Egyszerűbb a várhegyet teljesen megkerülni, majd a mellette lévő alacsonyabb dombot is, melynek végén egy jobbra tartó út lesz. Nekünk szorosan a hegy lábánál haladó úton kell mennünk, míg a Račići tanyához nem érünk. Itt érdemes leparkolnunk, de ha a tulajdonostól engedélyt kapunk, akkor érdemes a földje mentén, egészen a várhegy nyergéig haladni, s onnan felmenni a vár csekélyke maradványaihoz.

Új feltöltések, frissítések
18NovGímes - Gímes, Gimes, Ghymes
13NovVárna, Óváralja - Óvár  ▪  Murányalja - Murány
12NovMelegföldvár - Vár
Ajánlott látnivalók
Gradina
BuzsimGradina
Keresési előzmények
Vranik - Gradina