Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kulen Vakuf - Kulen VakufBosznia-HercegovinaBoszniaBosznia vármegye - Osztrovica

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

Osztrovica középkori várát a 15. szd végén építették fel. Egykor Lapac zsupához tartozott, s a török foglaláskor, a Karlovicsok birtoka volt. A törökök 1523 decemberében foglalták le és egészen 1878-ig helyőrséget is tartottak benne. A várat egy dizdár (várkapitány), majd 1699-től, 1791-ig egy kapitány parancsnokolta. A várat a Habsburgok 1560-ban, 1698-ban, 1737-ben, 1789-ben és 1834-ben is megostromolták, de mindig sikertelenül. Az ostromok után a törökök újból és újból kijavították így 1766-ban, 1777-ben és 1791-ben is. A vár még 1834-ben is igen jó állapotban volt, de 1878-ban végleg felhagyták. A vár jelentőségét jól tükrözi az, az adat, hogy a törökök a 16. században 60 lovast és 150 gyalogost tartottak benne. A várat a törökök a 18. szd. elején jelentősen kibővítették és megerősítették. A várnak szabálytalan négyszög alakja van, a sarkain egy-egy toronnyal és két török bástyával (tabija). A falak kívülről még mindig 10 m magasak. A vár főbejárata délen volt, de volt egy mellékbejárata északon is.

Osztrovica, az Una-hát erősebb várai közé tartozott. Jelenleg, a terepen végzett építészettörténeti kutatás és régészeti munkák nélkül, nem lehet pontosan megállapítani a vár építési fázisait, bővítéseit. A cazini vidék más várainak analógiája alapján, Osztrovica középkori vára eleinte egy, kb. 50x50 méter kiterjedésű, szabálytalan négyszögletes vár volt, a sarkain egy-egy négyzetes toronnyal. Ezen állapotában, a legerősebb vár volt az Una felső folyásának vidékén. A falak övezte várudvar mérete megengedte azt is, hogy több, gazdasági célokat szolgáló, fából készített épületet is emelhessenek benne. Nagy biztonsággal állítható, hogy vár második építési fázisához, a vár nyugati oldalán található, leginkább erődített rész tartozik, amit a törökök, a leginkább támadható oldal védelmére építettek. Ezen a részen, 10 m átmérőjű, tört kövekből épített, hengeres tornyok találhatók. A toronyfalak az alapjuknál 6, feljebb 3,5 m szélesek. Az itteni, sokszögletű bástyák középmérete, 15x20 m.

Osztrovica a maga szabályos négyszögletű alaprajzi kialakításával, az Una-hát gótikus váraihoz sorolható, míg a török bővítmények, jó adatokat szolgáltatnak a vidék, törökkori várépítészetének szerkezeti megoldásaihoz, jellegzetességeihez. Ezért is lennének fontosak a terepi kutatások, melyek eredményei, jelentős haszonnal járnának a bosnyák középkori várakkal foglalkozó tudományos szakterületek számára.

A ma is gazdag képi hatásokat mutató vár, Kulen Vakuf települése fölött, az Una torkolatától valamivel lejjebb, az Una bal partján található.

Osztrovica várával szemben, az Una jobb partján, a Havala-nak nevezett törökkori vár maradványai találhatók.

Adattöredékek a vár történetéhez:

Engel adattárában létezik egy adat arról, hogy Zsigmond király 1405-ben ostrommal foglalja vissza Krupa és Bihács váraival együtt, Horvatinić Vukac fia, Hervoja bosnyák nagyfejedelemtől (vajdától, nagyhercegtől).

Ezen adat alapján, a vár valamikor a 14. szd. végén épülhetett. Jómagam (sJz) találtam egy forrást arra, hogy Osztrovica várát a lapáci nemesek legtekintélyesebb nemzetsége, a Boricsevicsek (Boričevići) építették fel, a tatárjárás után, IV. Béla király segítségével, 1251-ben.

Hamdija Krešvljaković 1935-ös, Kulen Vakuf történetének leírásában, az alábbi adatokat közli Osztrovica váráról (H. Krešvljaković: Vakuf Kulen, Islamska dionička Štamparija, Sarajevo, 1935.): „…A ma 43 muzulmán házból, egy dzsámiból és egy mekteb-ből (iszlám iskola) álló Osztrovica faluban 270 muzulmán lakos él. A faluba a közelmúltban 8 pravoszláv család is beköltözött.

Osztrovica faluból, kb. 15 percnyi kellemes sétával lehet felérni a falu fölé magasodó Osztrovica várának falaihoz. A várból Pazar kilátás nyílik Kulen Vakufra és környékére. Vejsil Ćurčić úr kutatásai alapján, a mostani vár helyén, egykor egy prehisztorikus erődítmény állt, melynek nyomai ma is megfigyelhetők. Hogy ki és mikor építette a középkori Osztrovica várát, az nem ismert. A 117 méter hosszú és 83 méter széles várat, erős, 10 m magas falak övezik. A főbejárat elé, egy 3 m mély és 5 m széles árkot vágtak az élő sziklába. A váron belül, számos falmaradvány látható, melyek a legkülönbözőbb helyiségeket zártak körbe. A helyiségek boltozatai mára mind beomlottak. Kitűnő állapotban maradt fenn a vár, Šaranc-nak nevezett vízgyűjtő medencéje (a šaranc/šranc törökül ciszternát, vízgyűjtőmedencét jelent). A várba két kapun át is be lehet menni. Még az okkupáció után is a felső kapu fölött állt, az Ahmed szultán dzsámi, s csak a leomlása után épült fel a faluban az új dzsámi. A helyi lakosok még most is úgy tartják, hogy a vár, török bástyákig tartó részét a magyarok építették, míg a sokszögletű tábijákat és a vár többi részét Ahmed szultán emeltette.

A vár nyugati oldalánál, egy katolikus templom maradványai is láthatók. A templom 14 m hosszú és 6 méter széles volt, a bejárata nyugaton volt. A templom körül egy kicsiny, váraljai település is volt Osztrovica várát és birtokát, a számos háborúban mutatott hősiességéért és szolgálataiért, Mikulicsics György (Juraj Mikuličić) kapta meg, Corvin Mátyás királytól. Mikulicsics György ez időben számos Una-háti vár tulajdonosa is volt. Miután Mikulicsics Györgynek, Ilona (Jelena) nevű feleségétől nem lehetett gyermeke, így György, 1494-ben eladta Osztrovicát felesége fivérének, Keglevics Jánosnak (Ivan Keglević). A vár és birtoka ezzel, a nagyhatalmú Keglevicsek birtokába került, s maradt is egészen addig, míg a török el nem foglalta Osztrovicát.

Osztrovica 1523 decemberében esett a Gázi Huszrev bosnyák szandzsákbég vezette török csapatok kezére. A vár elestét a törökök nagy sikerként élték meg, míg Karlovics horvát bán és a horvátság súlyos csapásnak.

A törökök a várba rögtön helyőrséget helyeztek, melynek létszáma 1577-ben 60 lovas és 150 gyalogosból állt. A vár parancsnoka 1626 körül, egy dizdár (kb. várkapitány/várnagy) volt.

A Boszniát 1626-ban beutazó, majd tapasztalatait leíró Atanasije Djordjić, azt írta Osztrovicáról, hogy egy várral és egy kicsiny mezővárossal bíró helyiség volt. A mezővárosban 60 porta (tűzhely) volt. Az itteni, kicsiny erősségben (castelletto) lakott a dizdár.

A vár török kézre kerüléséről a Hodžić-nak is nevezett Mahmut Ćehić helyi lakos azt meséli, hogy néhány idős Kulen Vakuf-i embertől azt hallotta, hogy amíg a keresztény helyőrség a templomban hallgatta a misét, s a várban csak egy öregasszony maradt, addig hat török katona a vár falai alá lopódzott. Az öregasszony azt hívén, hogy a miséről visszatérő katonákat engedi be, kinyitotta a várkaput a hat török katona előtt. Miután a hat katona belépett a várba, rögtön bezárták maguk után a várkaput, míg a megtévedt öregasszonyt, ledobták a Nefélj (Nebojsa) toronyból. Hát így mesélik a vár török kézre kerülését.

Az Una menti Osztrovica vára – Ostrovica na Uni

A vár az Una bal partja mellett, egy magasabb hegyen (547 m tszfm) található. A vár alatt egy hasonnevű muzulmán falu van, ami igen közel esik Kulen Vakuf településéhez.

Branimir Gušić, e későközépkori vár alapjaiban keresi az ősi Lapcsán nemzetség korai, nemzetségi székhelyét. Nem tudni, hogy ki és mikor építette fel a várat, de nagy a valószínűsége, hogy a 15. szd. elején, a török csapatok okozta veszély növekedése miatt emelték. Corvin Mátyás király 1477-ben odaadományozta a várat és birtokát Mikulicsics Györgynek (�uro Mikuličić), akitől 1494-ben Keglevics János tulajdonába került. A vár 1523 decemberében esett a törökök kezére, miután Gazi Huszetbég bosnyák szandzsákpasa elfoglalta. Osztrovica eztán egy török nahije székhelye lett, s a török Lika egyik legjelentősebb várává vált. A várba a török erős helyőrséget helyezett, mely 1577-ben 60 lovasból és 150 gyalogosból állt. A vár élén 1626-ban egy dizdár állt. Maga a vár 117 m hosszú és 83 m széles, s az egészet kb. 10 m magas falakkal övezték. A várba két várkapun át lehetett bejutni. Az okkupációig, de még utána is, a felső kapu fölött az udvaron állt Ahmed szultán dzsámija, melynek leomlása után, Osztrovica faluban egy új dzsámit építettek. A vár hengeres tornyát és a főfalakat a törökök előtti időkben építették, míg a sokszögletű tábijákat (bástyákat) és a vár többi részét a törökök építették még II. Ahmed szultán idejében.

A vár mai állapota:

A várat 2011. 04. 01-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában kerestük fel. A már messziről látható vár igen tekintélyes maradványokkal bír, ami nem csoda, hisz csak a 19. szd. közepe táján hagyták fel. A várat nyugatról, az alatta található Ostrovica falucskából lehet megközelíteni. A vár nyugati oldala előtt, valaha egy külsővár is húzódott, melynek erősen lepusztult sáncai mögött, egy muzulmán temető húzódik. A fent említett templomnak nyomát sem találtuk, de a terepalakulatok alapján, valahol a déli sziklák egyikén lehetett, a mai felvezető út, sáncon áthaladó részénél. A külsőváron át egy földes út vezet a vár északi bástyájával szembeni adótoronyig, ami a vár könnyű megközelítését is elősegíti. A nyugati falat kívülről, egy sziklába vágott árokkal védték a leginkább támadható domboldal felől. Ezt a falat a török korban köpenyezték és a két végére egy – egy erős bástyát alakítottak ki, a már korábban is meglévő, középkori tornyok felhasználásával. A felvezető út az északi tabiját megkerülve ér a felső kapuhoz, amely előtt egy erődített kapuudvar volt. A kapuépítmény meglehetősen tágas volt. A kapun át rögtön az igen meredek várudvar felső részére érünk. Hogy hogyan használták ezt a meredek udvart az kérdéses, hisz még most is komoly odafigyelést igényel, ha be kívánjuk járni. A kaputól jobbra föl, a nyugati fallal párhuzamosan, egy egykor boltozott, feltehetően emeletes, kazamata-szerű épületsor húzódik. Az épület belseje ma inkább egy fal szorosnak tűnik, melyen át, a két nyugati saroktorony környéke járható be. A tornyokon nyílás nem található, így feltehetően a fal tetejéről lehetett megközelíteni őket. A déli saroktornyot, további, sokszögletű építményekkel erősítették, melyeket magára, az élő sziklára alapoztak. A nyugati faltól, északon és délen is egy fal húzódott a meredek várudvarnak lefelé. A falak egy keleti védőfallal záródnak, melyen egy kapunyílás található. Az alsó kaput egy, szikla és kőfalak kombinálásával kialakított kapuvédőmű biztosította. A kapuudvar mögötti részen, a sziklák adta lehetőséget teljesen kihasználva, egy építmény állhatott, melynek udvarán egy ma is jó állapotú, boltíves ciszterna található. A keleti záró-fal déli sarkán egy sziklatömb található, rajta értelmezhetetlen alaprajzú épületromokkal. A véleményem szerint, itt egy toronyból s egy kicsiny udvarból, palotából álló korai vár állt, melyre támaszkodva építették ki a vár többi részét. Az alsó kapu, illetve a hozzá felvezető, ma a sűrű bozót miatt járhatatlan felvezető út is erre utalhat. A korai vár az elhelyezkedése alapján kitűnően ellenőrzése alatt tarthatta az Una folyó ezen szakaszát. A várudvaron, annak meredeksége miatt épületek nem igen állhattak, azok a falak menti, szűk területre szorulhattak. /Szatanek József/

Ostrovica települését, illetve a falucska fölötti várat a Bihács - Kulen Vakuf közti útról, Kulen Vakuf északi bejáratánál található Una hídon át lehet a legkönnyebben megközelíteni. A hídon áthaladva egy jobbra, Donji Lapac irányába tartó utat találhatunk, de nekünk egyenesen, a hegyek közti szurdokban egyre emelkedeő, makadámos úton kell tovább mennünk, egészen addig, míg egy balra ívelő elágazáshoz érünk, ahol a táblának megfelelően, Ostrovica irányába tartunk. Az út hamarosan egy "Y" elágazáshoz ér, melynek bal szárán, a falucska irányában kell mennünk. A jobbra tartó út is elvezet a várhoz, de lényegesen rosszabb a minősége. Az út átvezet a falu házai között, majd a falu végén jobbra tart, s egyenesen felvezet a vár alatti mohamedán temetőig, illetve tovább egészen a vár északi kapujánál található adótoronyig.