Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Schitu TopolniţeiRomániaErdély és PartiumSzörényi bánság vármegye - Grădeţ

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Szörényvártól a 67-es úton észak felé haladva Pu�inei falunál északnyugati irányba kell letérni arra a mellékútra, amelyen kb. 15 km-es autózás után Schitul Topolni�ei faluba érkezünk. A falutól keletre lévő ortodox monostor fölé északról emelkedik az a hegynyúlvány, amelyen a középkori Gr�de� vár romjait találjuk.

Engel Pál az Orsova és Szörény között elhelyezkedő Görény várát Gr�de� várromjával azonosította. Görény várat egy 1329-es okleveles adat mint "Bulgáriában fekvőt" említi, Grade� viszont jó tíz kilométerrel beljebb, a Topolni�a-patak eldugott völgye fölött épült. Ennek alapján Dénes József úgy gondolja, hogy a középkori Görény vára inkább a Gura V�ii-vel szemközti Insula Banului-n feltárt, antik alapokon, későrómai-bizánci előzmény helyén épült középkori várral azonos. Ez valóban a honfoglalástól egészen Bulgária török meghódításáig (1393) fennállt magyar-bolgár/bizánci határon fekszik.

Grade� várának fennállása az itt talált leletek alapján a 13-14. századra tehető. Első említése 1329-ből való. A 14. században valószínűleg királyi erősség volt. Feltehetően 1426-ban rombolták le, amikor a törökök II. Murád szultán vezetése alatt Szörény várát ostromolták. Redwitz Miklós, a Szörényi bánságot védelmező német lovagrend csapatának vezetője elpusztult várként írta le 1430/31-ben, a marienburgi nagymesternek küldött jelentésében.

Amikor Ali bég török serege 1524-ben a szörényi és orsovai várak ellen indult, az elhagyott grade�i romvárba a szörényi várparancsnok 200 főnyi katonát küldött, ám a törökök a várat elfoglaló védőket váratlanul megtámadták és az utolsó emberig lemészárolták.

A vár falai között 1964-65-ben régészeti ásatások zajlottak Theodor N. Tr�pcea irányításával. Az ásató szerint a vár szabálytalan sokszög alakú volt, a belső erődítmény két toronyból és egy bástyából állt. A vár külső falai a mérések alapján 2-2,5 méter vastagságúak voltak. A falakon elvégzett számtalan javítás Tr�pcea szerint fokozott katonai használatra utal.

A kisméretű vár egy észak-déli irányú hegynyúlvány kiemelkedő pontján, 306 méter magasan fekszik. A falu felé vezető autóút északi oldaláról indul a várhegyet annak keleti oldalán megkerülő földút, amelyen gyalog a vár északi részének közelébe juthatunk. A vár központját egy 12 méter átmérőjű, kb. 2,5-3 méter falvastagságú kerek torony alkotta, amely belső falai az északi és nyugati oldalon a 4 méteres magasságot is elérik. Külső oldalát leomlott kőtörmelék borítja. Ezt a központi tornyot egy szabálytalan alaprajzú külső várfal veszi körül, amelynek észak-déli hosszúsága 40 méter, kelet-nyugati irányban pedig 25 méter. A külső fal nyugati oldala észak-déli irányban teljesen egyenes, és a külső oldalon kb. 1-1,5 méter magasan látható. A várfal az északi és a keleti oldalon íves nyomvonalon épült. Itt egyes helyeken, különösen az északnyugati részen 2 méter magas falmaradványokat is találunk. A külső fal déli oldalán a várkapu felismerhető, de csekély maradványait láthatók. Kezdetben szélesebb volt (2,70 m), később azonban 1,25 méterre leszűkítették. Egy 2. építési fázisban, a központi toronytól északra a külső várfal belső oldalához egy félkör alaprajzú építményt csatoltak. Ugyanebben az építési fázisban a déli falon lévő kapu környezetét is átépítették. A vártól északra, kb. 50 méterre a hegygerincet egy mesterséges árokkal vágták át. A várat a hegynyúlvány déli oldalán is mesterséges árok és sánc védte. A keleti és a nyugati hegyoldalakon külső védművek maradványait nem látni.

Szörényvártól a 67-es úton észak felé haladva Puţinei falunál északnyugati irányba kell letérni arra a mellékútra, amelyen kb. 15 km-es autózás után Schitul Topolniţei faluba érkezünk. A falutól keletre lévő ortodox monostor fölé északról emelkedik az a hegynyúlvány, amelyen a középkori Grădeţ vár romjait találjuk.