Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Čukovi - ČukoviBosznia-HercegovinaBoszniaBosznia vármegye - Kulenovics torony, Kulenović

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Klišević, egy falu az Una mentén, Bihács fölött (az Una folyása szerint, sJz). A faluban találhatók a Kulenovics bégek tornyának a maradványai, akik a karlócai béke után költöztek e vidékre. A tornyot 1918-ban rombolták le. A Kulenovicsok egyik ágát, az itteni birtokukról, Klisevicsi Kulenovicsoknak nevezték.

A toronyvár mai állapota:

A torony romjait 2012. április 20-án, Keserű László és Szabó Tibor társaságában jártuk be. A most is 4 emelet magasságában álló torony a 18/19. szd. fordulóján, egy török földbirtokos uradalmi székhelyeként épült.

Miután Klišević falu már nincs, illetve a név már csak egy birkatartásra alkalmas hegyi fennsík elnevezését takarja, így a toronyhoz legközelebb eső települést, Čukovi falut kell a térképeken keresnünk. E településtől kb. 4 kilométert kell megtennünk, hogy felérjünk a fennsíkra, melynek északnyugati peremén helyezkednek el a torony tekintélyes romjai. A ma is 4 emelet magasan álló, kb. 10x10 m toronynak már csak 2 oldala (északkaleti és délkeleti) fala áll, a többi a földszint magasságáig leomlott. A számos, nagyméretű ablak világosan utal arra, hogy a tornyot egykor lakásként használták, de a bizonytalan helyzetre tekintettel, a tornyot egynyílású és „V” alakú lőrésekkel is ellátták. A klisevicsi torony tkp. a prkoszi torony ikertestvérének tekinthető annyi eltéréssel, hogy e toronynak a bejáratát a délkeleti fal, terepszintjén alakították ki.

A tornyot fal nem övezte, s két, négyszögletes alaprajzú, valószínűleg gazdasági épület tartozott hozzá. Az uradalmi székhelyként szolgáló torony és gazdasági épületek együttesét kiszolgáló falunak már a nyoma sem látható, egyedül a befüvesedett, de még mindig jól járható utak utalnak az egykor itt zajló életre.

A klisevicsi Kulenovics toronytól délre, kb. 1 óra járásra, az Una folyó jobb partján, a déli oldalán egy sziklatömbben záródó, 531 m magas, magányos hegytetőn egy szokásos, keresztsánccal és előtte egy harántárokkal erősített, őskori sáncvár (Gradina, Kliševička Gradina) található.

A sáncvár két részből áll: egy un. Kisvárból (Mala Gradina), mely a vár déli részét foglalja el, észak-dél irányban 166 m hosszan, míg a legnagyobb kereszthossza, 95 méter tesz ki. A Kisvár nyugati, déli és keleti oldalát függőleges sziklafalak és meredek hegyoldalak oltalmazták, így csak az északi oldalánál található egy kb. 95 m hosszú keresztsánc, amely a helyiek által Nagyvárnak (Velika Gradina) nevezett elővártól választotta le a Kisvár területét. A kő és föld keverékéből épített sánc, a Kisvár területéről nézve 3 m magas, míg a Nagyvár felől eléri a 6 métert is. A sánc külső, északi oldalának aljában, egy kb. 1,5 m mély és az árok fenekén mérve, 4 m széles sáncárok húzódik.

A Kisvár sáncától és sáncárkától nyugatra, a Nagyvár szabálytalan, mesterségesen elegyengetett felületű, észak-dél irányban 260 m hosszú, az északi részén kb. 245 m széles fennsíkja fekszik, amelynek keleti, északi és nyugati oldalát csak a szinte függőleges sziklafalak oltalmazták.

A két várrész együttes hossza észak-dél irányban eléri a 468 méter is. A vár egész területén szétszórva, szabadkézzel formázott, agyag-edénytöredékek találhatók.

Forrás:

Hamdija Kreševljaković: KULE I ODŽACI U BOSNI I HERCEGOVINI. - Naše starine, II/1954, str. 79.

Glasnik Zemaljskog muzeja Sarajevo iz oktobra 1894 godine, V. Radimsky pod naslovom „Predhistroričke gradine u kotaru bihaćkom„ (13. ábra és szöveg)

GPS: É 44° 39.769 (44.662823)
K 16° 1.981 (16.033024)

Čukovi települése a Bihács - Kulen Vakuf közti útról közelíthető meg a legkönnyebben. Čukovi falu északi végén, egy nyugatnak tartó, épp hogy felismerhető leágazás van, amely szorosan két ház kerítése között helyezkedik el. Tekintve, hogy útjelző táblát nem találunk, így a GPS készülék, illetve a kérdezősködés elkerülhetetlen. A falu fölötti és mögötti fennsíkra egy birkanyájak által széttaposott, igen rossz minőségű földúton juthatunk el. Az út minősége a fennsíkra érve javul, de személyautóval nem érdemes próbálkozni. A fennsíkra felérve, át kell haladnunk azon, mivel a toronyrom az északkeleti peremen található. Ha már eljutottunk a toronyig, érdemes megtekinteni a toronytól alig 15 percre található őskori sáncvárat is.

Nógrád Megye Várai
NVA