Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagyszombat - TrnavaSzlovákiaFelvidékPozsony vármegye - Nagyszombat (Trnava)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Térkép

A középkorban gazdag kereskedővárosnak számító Nagyszombat téglaalap alakú területet foglalt el, mintegy 60 hektár nagyságban. Ezzel a történelmi Magyarország legnagyobb szabad királyi városai között szerepelt. A településnek É és D-felé két-két kapuja nyílott. A Trnavka patakkal futott párhuzamosan a település legszélesebb utcája. Mivel nem volt igazi piactere, ez töltötte be a központ szerepét. A város É-i és D-i falait, amelyek téglából épültek, 1820 és 1840 között bontották le. A megmaradt védőműveket napjainkra {2005} restaurálták.


Megközelítése:


Szlovákia Ny-i területén, Pozsony {Bratislava} városától ÉK-re, a „Mátyusföld” széles lapos vidékén fekszik Nagyszombat történelmi helysége. Könnyű megközelíteni a forgalmas nyüzsgő nagyvárost, a személygépkocsival érkezők Pozsony felől a D61-es autópályán, D-i irányból az 51-es főúton juthatnak ide, de egyúttal a vasúti és buszjáratok központja is itt található.


Nagyszombat legfontosabb épületei:


– Szent Miklós plébániatemplom. Helyén valamikor egy román stílusú kisebb templom állott. Az egyházi épületet még Nagy Lajos király idején, 1375 körül kezdték el építeni, és Zsigmond uralkodása idején fejezték be. Gótikus stílusú, háromhajós bazilika, oldalkápolnákkal. Berendezése reneszánsz stílusú, két tornya barokk. Az egyházi épületben található Oláh Miklós, Drugeth György és Forgách Ferenc esztergomi érsekek epitáfiuma. 

– Érseki palota. A díszes bejáratú, erkélyes épületet Oláh Miklós prímás építette 1562-ben. Később Forgách Ferenc és Lippay György érsekek bővítették ki. 1562 és 1820 között szolgált lakásul az egyházfőknek a török megszállta Esztergom helyett.

– Gimnázium. Eredetileg 1648-ban szemináriumnak épült, de később katonaiskola működött benne. 1852 óta ismét gimnázium. Itt érettségizett Kodály Zoltán, aki 15 éves korában, a városban komponálta meg Stabat Mater című művét. 

– Egyetemi {Jezsuita} templom. 1637 – 40 között épült meg Esterházy Miklós nádorispán kezdeményezésére és költségén. Építészettörténeti jelentősége, hogy ez volt az első barokk stílusú egyházi épület a történelmi Magyarországon. Remekmívű stukkói igen sokáig készültek, Giovanni Rosa olasz mester 1639-től 16 esztendőn keresztül csinálta, de csak az utóda, Pietro Antonio fejezte be őket 1700-ban. 

– Az egykori Egyetem épülete. Barokk stílusban, több időszakon keresztül épült 1678 – 1773 között. Mire teljesen befejezték – teológiai és bölcsészeti fakultással – Mária Terézia királynő 1769-ben orvosi karral kibővítette, majd az egészet 1777-ben áthelyeztette Budára. Az épület tetején Hell Miksa, az európai hírű selmecbányai születésű jezsuita csillagász-professzor 1760-ban szervezett csillagászati megfigyelő állomást. 

– Orsolya templom az egykori zárda épülettel. A kisebb méretű, egytornyú templom 1730 – 1760 között épült meg barokk stílusban. Az Orsolya apácáknak a rendházon kívül ebben az épülettömbben voltak az iskoláik és internátusaik is. 

– Várostorony. Készült 1554-ben, ami 1674-es átépítése után elérte a napjainkig látható 70 méteres magasságot. 

1683-ban a kupoláját – mivel leégett az emlékezetes Thököly-féle kuruc megszállás idején kitört tűzvészben – újra kellett építeni. 1688 óta ez a város Tűztornya. 

– Trinitáriusok temploma. A rend a fogolykiváltók francia eredetű szerzete volt. A kéttornyú, barokk stílusú templomot és kolostort 1710 és 1719 között emelték. 

– A Ferences-rendi szerzetesek temploma. A városban elsők között telepedtek le ez a szerzetesrend, a klarisszák mellett. 1327-ben itt kötött szövetséget Károly Róbert magyar király a cseh János királlyal a Habsburg hercegek ellenében. 1363-ban Nagy Lajos király kolostorral bővítette. 1633-ban, barokk stílusban átépítették. Rövid ideig a protestánsok birtokolták. 

– A Színház épülete. Egyike a legrégibbeknek a történelmi Magyarország területén. 1831-ben emelték empire stílusban. 

– Szent Ilona-istápoly templom – Középkori eredetű, gótikus épület. Főhajóját később reneszánsz stílusban átépítették, oldalhajói barokk stílusúak. 

– Szent József templom. Eredetileg evangélikus templomként használták, de 1672-ben Lipót császár és király rendeletére elvették az üldözött reformátusoktól. A pálos szerzetesrend kapta meg, ők a rájuk jellemző művészi faragású oltárokkal rendezték be. Mellé kolostort is építettek. 1783-ban II. József császár, „a kalapos király”, feloszlatta a rendet, ekkor kellett távozniuk a gazdag kereskedő városból Remete Szent Pál fiainak. 

– A klarissza apácák középkori kolostora. A korai épületek közé tartozik, 1240-ben már biztosan állt. A település nagy részéhez hasonlóan ez is leégett 1683-ban. Napjainkban itt működik a Városi Múzeum. 

– A klarissza apácák temploma. Egyszerre létesült a zárdával. Az eredetileg gótikus stílusú épületet az 1683-as nagy tűzvész után átépítették. 

– A Városháza. Épült 1793-ban egy középkori tanácsház alapjain copf stílusban. Díszes erkélyét hatalmas oszlopok tartják. 


Története:


Nagyszombat települését közelebbről ismeretlen időpontban létesítették a területen letelepedett honfoglaló magyarok. Neve arra utal, hogy a középkori települések életében döntő fontosságú heti piacokat itt szombatonként tartották meg. Első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1211-ből származik, miszerint a lakosság az egyházi tizedet János esztergomi érsek fennhatósága alá tartozó káptalannak adta. Népessége ekkoriban magyar és szláv. 

Esztergom és Fehérvár királyi városai mellett Nagyszombat nem töltött be jelentősebb szerepet az Árpád-házi uralkodók idején, bár IV. Béla király 1238-ban a szabad királyi városok közé emelte. Ebben az játszott közre, hogy az Esztergomot Csehországgal összekötő kereskedelmi út mentén feküdt. 1241-ben ezt a helységet is elpusztította az országra zúduló tatárjárás, de az uralkodó hívására külhonból érkezett telepesek rövidesen újra benépesítették. A következő évtizedekben egyre fontosabb szerepet játszott a Csehország felé irányuló kereskedelemben. II. Ottokár cseh király 1271-es hadjárata idején más várakkal együtt elfoglalta Nagyszombat városát is, amely többször is megszenvedte a csehek uralmát.

A hódítás veszélye csak 1278-ban szűnt meg, amikor a morvamezei csatában döntő vereséget szenvedett a cseh uralkodó a magyaroktól, őt, magát pedig megölték és kifosztották az osztrák lovagok. Rövid ideig – 1287 körül – osztrák megszállás sújtotta, de sokkal nagyobb gondot jelentett a helybeli polgároknak, hogy a XIV. század elejétől fogva ez a vidék is a Trencsén várából magántartományt kiépítő Csák Máté báró hatalmi övezetébe kerültek. A nagyúr kizsákmányoló politikája következtében nem fejlődött a település, megszűnt a távolsági kereskedelem is. 

Végül csak 1321-ben Csák Máté oligarcha halála után jutott Nagyszombat Anjou Károly Róbert király birtokába, aki privilégiumokkal segítette a lakosságot. 1327-ben Károly Róbert magyar és János cseh király a Nagyszombat városában rendezett találkozón megállapodtak a Habsburgok elleni szövetségben. Egyezségüket a Ferences rendi templomban pecsételték meg. Ugyanekkor jegyezték el a magyar király legidősebb fiát, Lászlót a cseh uralkodó leányával. Házasság azonban nem lett belőle a magyar trónörökös halála miatt. 

Nagyszombat város gazdaságát jelentős mértékben fellendítette a Csehország felé vezető kereskedelmi útvonal élénk forgalma. A helyi lakosság a szőlőtermelésből származó bor mellett posztóval is üzletelt. 1336-os adat szerint a városban fontos királyi vám és harmincad szedő hely működött. A nagyszombati polgárok rendelkeztek szőlőkkel Bazin, Szentgyörgy, Vöröskő és Modor uradalmak területén, amik után „censust, debita-t, vagy dacia-t fizettek. 

Ennek ellenére sokszor kerültek összetűzésbe a vármegye leghatalmasabb földesurának számító Bazini és Szentgyörgyi bárói famíliával. 1382. szeptemberében Nagy Lajos király a kereskedő városba érkezett, hogy legkisebb leánya Hedvig, és vőlegénye Vilmos osztrák herceg fogadja az ausztriai bárók hódolatát. Nagyszombaton Lajos király – aki már hosszabb ideje leprában betegeskedett – életének 57. évében – 1382. szeptember 10.-én, éjféltájban elhunyt. Négy esztendő múlva Luxemburgi Zsigmond őrgróf, Anjou Mária királynő férje, zálogba adta Jodok és Prokop morva őrgrófoknak azok katonai támogatása fejében. A bevonuló morva csapatok azonban több magánvárat is elfoglaltak jogtalanul. Mikor aztán 1389-ben Zsigmond király megfizette a zálogösszeget, Prokop őrgrof nem akarta visszaszolgáltatni a váruradalmakat, ezért ellene kénytelen volt hadat viselni a magyar király. Zsigmond király 1402-ben árumegállító jogot és az egész országban való szabad kereskedést adományozott Nagyszombat városának. 

Az 1430-as évektől a Csehországból betörő husziták támadásai fenyegették a gazdag kereskedővárost, akik 1432-ben el is foglalták Nagyszombatot. Csak két esztendő múltán sikerült a harcedzett huszita fegyveresektől pénzen visszaváltani a helységet. Végül csak Hunyadi Mátyás király uralma alatt tért vissza a békesség és vele a gazdagságot hozó kereskedelmi tevékenység Nagyszombatba. 

Újabb tragikus napok 1494-ben következtek el, amikor zsidóellenes zavargások törtek ki a városban, amelynek során 12 férfit és 2 nőt a zsidó lakosság közül elfogtak, azzal vádolva őket, hogy megöltek egy keresztény gyermeket, majd a vérét vették a varázslásukhoz. Még ez év augusztus 22.-én bírósági ítélet alapján több zsidó személyt a nagyszombati piactéren felállított máglyán elégettek, a zsidó lakosságot pedig súlyos pénzbüntetésre ítélték. A bíróság a vallomásokat kínzással csikarta ki az elítéltekből, ami a középkorban bevett szokás volt. A törökkel vívott 1526-os vesztes mohácsi csata után kitört anarchiában Habsburg Ferdinánd osztrák főherceget választotta meg a magyar főnemesek szűk csoportja. Vele szemben a köznemesek Szapolyai János erdélyi vajdát emelték a trónra. Ferdinánd király zsoldos seregei rövid idő alatt uralmuk alá hajtották az ország nagy részét, csupán Erdély maradt meg János kezén. Nagyszombat kereskedővárosa Habsburg befolyás alá került. 

Az 1543-as török hadjárat elől az esztergomi érsek és a káptalan elmenekült a Duna menti városukból Nagyszombatra, melyet ettől kezdve „Kis Rómaként” is emlegették, célozva a jelentős számú, itt összpontosult templomra és egyházi méltóságra. Az érsekség egészen 1822-ig székelt a hódoltsági Magyarország egyik legfontosabb városában. A kereskedőváros jelentségét csak növelte, hogy rendszeren hívták ide országgyűlésekre a nemesi rendeket. Mivel a Dunától D-re eső területeket a hódító török megszállta, 1553 és 1556 között a középkori városfalakat Pietro Ferrobosco itáliai hadmérnök tervei alapján megerősítették, de elmaradt az ágyúkkal vívott hadviselésnek megfelelő bástyák építése. Ezért nem válhatott olyan erődvárossá, mint a Vág-menti Érsekújvár, ami inkább számított katonai végvárnak, mint városnak, bár laktak biztonságos falai között polgári népek is. Nagyszombat inkább, mint gazdag kereskedőváros jelentett célpontot az ellenséges hadaknak. 1578-tól itt rendezték be Telegdi Miklós pécsi püspök jóvoltából az ellenreformáció legjelentősebb nyomdáját. 

A XVII. században a Habsburg császári ház zsarnoki elnyomó uralma ellen támadó hadak útjába esett a település, így 1605. májusában Bocskai István hajdúi előtt nyitott kaput önként. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai előtt 1619. október elején hódoltak meg, miután BoÐuoi és Dampierre császári hadvezérek zsoldos csapataikkal Bécs védelmére vonultak vissza. Két esztendő múltán egy ellentámadással Habsburg kézre került, de az érsekújvári diadal után ismét Bethlen hadai szállták meg. 1637-ben, ebben a városban emelték az első, barokk stílusban épített templomot Esterházy Miklós nádor kezdeményezésére. A török ellen vívott győztes vezekényi csatában elesett négy Esterházy férfiú holttestét 1652. novemberében országos gyász és pompa kíséretében eltemették a nagyszombati családi kriptában. Szomorú napok virradtak a kereskedővárosra 1683. nyarán, amikor a török szövetségeseként előrenyomuló Thököly Imre kurucai bevonulva az ágyúlövés nélkül kaput nyitó Nagyszombatra, a fosztogatásuk közben kitört tűzvészben leégett a település nagyobbik része. Mivel azonban a török nagyvezér hadai Bécs város ostrománál súlyos vereséget szenvedtek, a felkelők is kénytelenek voltak kivonulni falai közül. 

A viszonylag békés éveket ismét megszakította a hadak járása 1703. decemberében, mikor a Schlick császári tábornokot üldöző Bercsényi Miklós gróf és Károlyi Sándor báró, kuruc generálisok serege puskalövés nélkül megszállta a várost. Itt jelent meg a következő esztendő januárjában a „nagyságos fejedelem” által megfogalmazott röpirat: „Manifestum…Megújulnak a dicsőséges magyar nemzet régi sebei… Még azon évben, december 26.-án véres csatára került sor Nagyszombat mellett, amit Heister császári generális csapatai nyertek meg, így a város ismét Habsburg kézre került vissza. 1705-ben béketárgyalásokat folytattak falai között a szembenálló felek, de eredményt nem értek el. A Trencsénnél 1708. augusztusában vívott vesztes csata után a kurucok kiszorultak a Felvidék Ny-i területeiről, bár a hadászatilag legfontosabb erősséget, Érsekújvár várát egészen 1710 szeptember 24.-ig hatalmukban tartották. Nagyszombatot azonban már elkerülték a hadi események, a védelmi szerepüket elvesztő városi erődítményrendszer É-i és D-i falait az 1820 – 1840 közötti időszakban lebontották a közlekedés elősegítése miatt. 

Szerencsére a többi védőmű nem volt útban, ezeket a közelmúltban végrehajtott restaurálás után már a mellette húzódó sétányról mindenki megtekintheti. 

Forrás:

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996} 373. old.

CsorbaMarosiFiron: Vártúrák kalauza III. {1983} 152. 153. old.

Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 479. 480. old.

Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 68. 72. old.

Legeza László – Szacsvay Péter: Felvidéki utakon 3. 66. 71. képek

Kovács – Veresegyházi: Magyarország történeti…kislexikona {1996} 18.—170. old.

Révai Nagy Lexikona 14. 241. 242. old.

Herényi István: Magyarország Nyi végvidéke 800 – 1242 {1997} 91. old.

Slovakia {1995} angol nyelvű útikönyv 99. 108. old. 

R. Várkonyi Ágnes: Két pogány közt {1975} 90. old.

{Szatmári Tamás} 


GPS: É 48° 22.502 (48.375034)
K 17° 35.442 (17.590706)
Nógrád Megye Várai
NVA