Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

LovasberényMagyarországFejér megyeFejér vármegye - Mihályvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép

„Van ott még egy hely a szőlőhegy ormán, melyet Mihályvárnak neveznek, állítólag Czenky Mihály tulajdonosáról.”

Nácz József a Vértes Vidékének Történelmi Műemlékei – 1899

Lovasberénytől K-re egy hosszú és szélesen elterülő szőlőhegy van. Az egész tiszta lösz, sok mély vízmosás tagolja széjjel több részre. Ilyen vízmosásokkal körülvett rész a Mihályvár is, amely a hegy legelején, a község utolsó házai felett emelkedik. Köröskörül meredek, néhol füg-gőleges löszfal övezi, tehát már a természeti adottságoknál fogva is védve volt. Egyedül a Ny-i o'dalon, ahol mély beugrás van, volt támadható. Itt lehetett az egykori feljárat. A DK-i oldalon is felvezet ugyan egy kocsiút, de ez újabb keletű s bele van vágva a meredek oldalba (7. kép).

Az erődítésnek ma már csak a Ny-i oldalon van nyoma, ahol egy 40 m hosszú, a terepnek megfelelően lefelé tartó sánca van. belső magassága 1 —1.5 m. A többi oldalakon végig hiányzik.

A vár legnagyobb hossza 230 m, szélessége 90 m. Ezt a Ny-i oldalon levő nyílás, az egykori út, két részre osztja. Itt valamikor nagyobb árok lehetett, de idővel majdnem egészen betemetődött, feljáratnak sem lehetett már használni, azért kellett a DK-i oldalon utat vágni a meredek oldalba. A vár két része az ÉK-i oldalon törés nélkül egybefolyik, ide vezetett fel az egykori út.

A II. rész majdnem egészen vízszintes, csak az egykori feljárat felé, ÉNy-i irányban lejt erősen s a végén egy hirtelen meredek védi a feljárat felől. Az I. résznek a feljárat felé eső oldala valóságos kis oromzatot képez, amely az egykori feljárat fölé 4—6 méterre emelkedik. Ezután ÉNy-i irányban lejt tovább a meredek széléig.

A II. rész jelenleg művelés alatt áll, a felszínen sok a cserép, de jellegzetes alig akad A keltezhető darabok a bronzkorba tartoznak. Cserepeken kívül még szarvasagancsdarabok és paticsok is vannak.

" Lovasberény—Mihályvár irodalma: Pesty i. m 144.: ..Mihályvár szőlő. Hagyomány szerint Czenki Mihály vára volt" — A. Ë. 1897. 204.: „A Mihályvára őskori sáncról Körösi József ottani róm. kat. tanító évek óta gyűjtögetett őskori agyagcserepeket és egész edényeket is. Ezeknek egy részét elajándékozgatta, más részét bátyjának, Körösi László budapesti tanárnak adta, néhányát a M. N. Múzeumnak adta el." (Utóbbiak leírva a 317 oldalon.) — Arch Közi. 1899, 163.: „Egy szőlőhegyen, amelyet Mihály-várnak neveznek, állítólag Czenky Mihály tulajdonosáról lett volna elnevezve." — Meg van emlíívc: A. É. 1898, 317.

Nováki Gyula – Fejér megye őskori földvárai – Archeológiai értesítő 1952.

Az eddigi ásatások eredményeit összefoglalva úgy látjuk, hogy a Lovasberény — Mihályvár kisvár területe nem lakóhelyül szolgált. Az öntőműhely, a kisméretű kunyhó és a nagyszámú gödör mind azt bizonyítják, hogy ez a terület a telep gazdasági részét — munkahelyét — jelentette. Ez a feltevés közelebb vihet a nagyszámú gödör rendeltetésének megoldásához is. Nagy részük talán az épít-kezéshez és a kerámia készítéshez szükséges agyag-kitermelőhely lehetett. E mellett szólnak a 36. gödör boltozott kemencéjében in situ talált félkész agyagnehezékek is. így az egyébként sem tágas nagyvár területét — ahol a lakórészt tételezzük fel — a nyersanyag kitermeléssel és az ezzel járó munkafolyamatokkal nem terhelték.

Bár a nagyvár régészetileg nem feltárható, a DNy-i oldalán megkíséreltük egy ponton, az erődí-tés szerkezetének vizsgálatát. A 4x4 méteres szelvény és az átvágást célzó rábontás mindössze a terület peremén futó árok egy részét érte el. Az erősen pusztuló partoldalban már nem lehetett a védmű szerkezetét pontosan körvonalazni. A szelvényben, az árok belső oldalán, lakótelepre utaló — a kis területhez képest igen sűrűen — tűz-helyek, illetve tapasztott vermek kerültek elő. A nagyvár szerepére, rétegviszonyainak tisztázására a jövőben még újabb ásatásokat kívánunk végezni. A két részből álló földvár itt megfigyelt, részen-ként eltérő használata lakórész és gazdasági rész — talán a többi, hasonló felépítésű dunántúli vatyai földvár esetében is azonos lehetett. A kérdés végleges megoldása a földvárkutatás egyik későbbi feladata lesz.

Az 1964-1968 között és 1977-ben végzett ásatások leletanyaga alapján Mihályvárat a bronzkori vatyai kultúrába sorolható.

Fidrich Tibor összeállítása

Irod.:

Terei-Nováki-Mráv-Feld-Sárközy: Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig. Budapest, 2011. 71-72

F. Petres Éva – Bándi Gábor – Ásatások Mihályváron – Archelógiai Értesító 96.- 1969.

Nováki Gyula – Fejér megye őskori földvárai – Archeológiai értesítő 1952.

Nácz József a Vértes Vidékének Történelmi Műemlékei – 1899

 

GPS: É 47° 18.349 (47.305813)
K 18° 33.930 (18.565500)

A Kisvár területére a Mihályvári út (Üdülő út) felöl néhány perces sétával lehet feljutni.

 

A Nagyvár területe viszont művelés alatt álló (magán) terület, így sajnos nem megközelíthető.

Nógrád Megye Várai
NVA
Új feltöltések, frissítések
23JanMende - Lányvár
22JanKisnána - Vár  ▪  Keszthely - Vár  ▪  Illyefalva - templom  ▪  Hollókő - Vár  ▪  Gyula - Vár  ▪  Fülek - Vár  ▪  Esztergom - Vár  ▪  Eger - Vár  ▪  Drégelypalánk - Drégelyvár  ▪  Miskolc - Diósgyőr  ▪  Boldogkőváralja - Boldogkő  ▪  Öskü - Vár
21JanCsejte - Vár
20JanSzada - Várdomb, Rákóczi sánc
19JanPecki - Pecki  ▪  Pećigrad - Pécs vára  ▪  Bodajk - Varjúvár
Ajánlott látnivalók
templom
Tolcsvatemplom
Várhegy
MálcaVárhegy
Keresési előzmények
Lovasberény - Mihályvár