Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

MendeMagyarországPest megyePest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye - Leányvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép

Mende, Leányvár - közép bronzkori földvár

Mende környéke az őskortól lakott hely volt. A település közelében két erődítés is található. Mivel a két vár neve összecseng, fontos tisztáznunk a két erődítést. Régebbi földvára a bronzkorban keletkezett és Leányvárnak nevezték el a szakemberek. A másik földvárat az Árpád-korban építették és Lányvárként ismert.
 
A településtől északnyugatra emelkedik Leányvár, amely a középső bronzkori vatyai kultúra, leletekben gazdag, jelentősen erődített földvára. A földvár kora elérheti 4000 évet és napjainkban is markáns látványt nyújt. A felszínen is jól láthatóak földművei, légi fotókon pedig tökéletesen kirajzolódnak szinte ép körvonalai.
 
A földvárat elsőként Soós Elemér említi. 1948-ban Mozsolics Amália járt a helyszínen és részletesen leírta a földvár fekvését, jellemzőit. Megadja a plató méreteit 108 x 47 méter. A felszínen középső és későbronzkori cserepeket és állatcsontokat  gyűjtött. 1966-ban Kovács Tibor végzett itt ásatást. A feltárt területen egy ház része és lakó, illetve szemetesgödrök kerültek elő. A kultúrréteg kb. 120 cm vastag. A leletanyag alapján a környezetből 15-20 méter magasan kiemelkedő magaslati telepet a középső bronzkor végén a vatyai kultúra népe használta.
 
A földvár a településtől ÉNY-ra, és ÉNY - DK-i irányú dombhát ÉNY-i végében található, egy kis patak (Alsó-Tápió) bal partján. Tszfm: 175 méter. DK felöl árok választotta el a domb folytatásától. Az árok szélessége jelenleg 10-15 méter, mélysége a platótól 3 méter. Nyugat felé az árok folytatásában széles terasz húzódik, amely lejtősen lefelé tart ÉNY-i irányba a domb vége felé. Ennek kezdeténél, az árok felöl sánc látszik, amely kelet felé beleolvad a domb folytatásába. A domb keleti és északi oldala meredek, itt nincs nyoma erődítésnek. A DK-i részen húzódó árok itt megszűnik. A Gödöllői dombvidék déli szélén 3 földvár származik a vatyai kultúra időszakából. A mendei földvár viszonylag kis alapterületű, kb 0,4 ha. A gombai és a nagykőrösi ennél lényegesen nagyobb, 1,8 és 1,5 ha.
 
Az erődített telep egész területét erdő borítja. A felszínen igen sok a kincskeresők által ásott árok és gödör, valamint az általuk kidobált, a vatyai kultúrához tartozó edénytöredék, állatcsont.
 
Történelmi és korszakbeli elhelyezés (Bondár Mária munkájának szűkített kivonata):
 
A kora bronzkor utolsó harmadában az Alföld felől figyelhető meg a bronzkorra igazán jellemző, úgynevezett tell kultúrák megjelenése térségünkben, amely a nagyrévi kultúrával veszi kezdetét. A tellek hosszú időn át folyamatosan lakott, többször újjáépített települések, amelyeken az idők folyamán egymásra rétegződött vastag, gyakran 10-12 m-es települési rétegek "dombként" magasodnak. Az ilyen telepeken már szántóföldi jellegű művelést végző földműves lakosság élt. A nagyrévi kultúra telljei főként stratégiailag fontos helyen találhatók, ahol évszázadokon át folyamatos volt az élet.
 
Pest megye dombosabb vidékein a más gyökerekből eredő úgynevezett hatvani kultúra települt meg. Telepeik egy része árokkal körülvett, erődített hely. Fejlett bronzművességgel rendelkeztek, melyek öntőmintái csaknem minden telepükön előkerültek. A hatvani kultúra virágkorában déli irányban kezdett terjeszkedni, és fokozatosan meghódította az útjába eső nagyrévi telepeket. A nagyrévi fejlődés megszűnését egy másik tényező, a dunántúli kisapostagi kultúra terjeszkedése is elősegítette.
 
E folyamatok között alakult ki a vatyai kultúra, amely fejlődése későbbi szakaszán átkelt a Dunán és sűrűn benépesítette a folyó keleti partján lévő vidéket is. A vatyai telepesek visszaszorították a hatvani kultúra népességét először a Tápió, majd a Galga vidékéig, elfoglalták az elhagyott hatvani földvárakat és emellett új erődítéseket is építettek, mint Mende-Leányvár és Nagykőrös-Földvár.
 
A középső bronzkor nyugodt évszázadai alatt a gazdasági élet fellendült, hiszen az Európát átszelő, fontos kereskedelmi útvonalak egy része a Kárpát-medencén futott keresztül. A gazdagodás következtében erősödött a társadalmi különbség, a vezető réteg kezében nagyobb értékek halmozódtak fel.
 
A tell kultúrák hosszú békés időszakának, még nem kellően tisztázott történelmi folyamatok miatt vége szakadt a Kárpát-medencében s ettől kezdve nagyon mozgalmassá vált az élet. Különböző irányból, több hullámban érkező kisebb-nagyobb népcsoportok betörése, portyázása tette lehetetlenné a korábbi életmód folytatását.
 
Telepeiket elhagyni kényszerült lakók kincseiket, értékeiket a föld alá rejtették, annak reményében, hogy a veszély elmúltával majd újra kiássák. E közel száz évre tett folyamat eredményeként Pest megyében számos kincslelet és depot ismert. Az itt élő népesség telephelyeiről való elmenekülésének egyik oka a Rajna és az Alpok vidékéről több hullámban kelet felé nyomuló halomsíros kultúra betörése volt.
 
A késő bronzkor második felében tovább bonyolódott a Kárpát-medencében lezajlott népmozgások köre. A késő bronzkor végén az Alföldön, a keletről érkező, vastárgyakat használó "preszkíta" lovas népek támadásai, új korszak kezdetét jelentették.
 
 
Felhasznált források:
 
Miklós Zsuzsa - A gödöllői dombság várai - Mende Leányvár
Bondár Mária - A Rákosmente őskora
GPS: É 47° 26.318 (47.438629)
K 19° 25.875 (19.431250)

Információk: A földvár Mende település felöl a zöld turistajelzésen közelíthető meg, amely az Alsó-Tápió mentén haladva, a településtől másfél kilométert követően megy el a vár alatt. Célszerű kissé túlhaladni a vár mellett, ameddig már nincs jelentősebb szintemelkedés mellettünk. Ekkor az utat elhagyva forduljuk a várdomb felé, majd jobbra haladva elérjük az erősség feltehetően eredeti felvezető útját, melyet követve kényelmesen felsétálhatunk a várba. Lényegesen egyszerűbb ezt választani, mint toronyiránt felmászni a sáncokon.

Nógrád Megye Várai
NVA