Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzalkszentmártonMagyarországBács-Kiskun megyePest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye - Szalkszentmárton, erődített élelmiszer raktár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Szalkszentmárton – Erődített élelmiszer raktár

A forrásokban „vecsei” raktárként említik. Elnevezése pontatlan, ugyanis valójában Dunavecse és Szalkszentmárton között, a jelenleg Szalkhoz tartozó Csabony pusztán állt. A puszta neve a középkori Csabony falura utal, mely a 14. századtól a 17. század közepéig létezett. A török hódoltság idején, például a 15 éves háború zavaros időszakában, többször elhagyták lakói. 1650 körül néptelenedett el örökre, lakói valószínűleg a közeli Szalkra (illetve Dunavecsére) költöztek. Csabony puszta története a török hódoltság végéig és az azt követő időszakban Szalkszentmártonhoz kapcsolódott, mígnem az újkorban ténylegesen is beolvadt Szalk külterületébe. Ezek után felmerül a kérdés: miért említik mindenhol „vecsei” raktárként? Kutatásaim során nem találtam erre megnyugtató választ. Korábban említettem, hogy az 1686. évi hadjárat idején a Budáról dél felé vonuló császári had nem talált elég takarmányt a Duna jobb partján, ezért több helyen is átkeltek a folyó túlpartjára, hogy beszerezzék szükséges anyagokat. A hadjáratot megörökítő rajzok egyikén látható Dunavecse és a tőle északra felépült hajóhíd. Minden bizonnyal ezen keltek át a takarmányt és a Csabonyi-erdőből tüzifát gyűjtő katonák. A hajóhidat később elbontották, és a sereg továbbállt. Valamiért azonban előnyösnek tarthatták a hely fekvését. Budától nagyjából 65 km-re, Bajától pedig kb. 85 km-re feküdt egy ármentes magaslaton. Előfordulhat, hogy ezen tényezők miatt épült itt fel.

Építésének idejéről nem sikerült pontos adatot szereznem. 1698-ban, tehát még a kuruc felkelés előtt, a Pest-Pilis-Solt vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvekben említik a „vecsei gabonaházat”, melyből a környéken ekkor elszállásolt Vitembeg ezred kenyeret és zabot kapott. Valószínű, hogy ez lehetett az elődje a később sáncokkal ábrázolt élésháznak.

Történetéről az 1716–18. évi török elleni háború irataiból ismerünk érdekes részleteket. A háború elején, 1716 nyarán gróf Regal táborszernagy és Freiherrn von der Lancken altábornagy vezetésével 11 gyalogos zászlóalj, és 21 lovas század állomásozott a raktár környezetében. Ellátásukra ekkoriban komolyabb sütöde működött a raktár közelében.

 

Gyalogság – 10 zászlóalj

Guttenstein ezred                               1 zászlóalja

Hasslingen ezred                                1 zászlóalja

Guido Starhemberg ezred                   3 zászlóalja

Max Starhemberg ezred                      2 zászlóalja

Bevern ezred                                      1 zászlóalja

Lancken ezred                                    2 zászlóalja

 

Lovasság – 21 század

Gronsfeld vértesek                             7 százada

Savoyai dragonyosok                          7 százada

Württenbergi dragonyosok                 7 százada

 

A vecsei raktár a fennmaradt rajzai alapján jelentősen eltért a bajaitól. A raktár központi épülete egy sátortetővel fedett „L” alakú épület volt, melyben három emeletet és a padlást lehetett gabonával és liszttel megtölteni. Körülötte egy észak-déli irányú, elnyújtott téglalap alakú földsáncot emeltek, sarkain rombusz alakú védőművekkel. Területe megközelítőleg 2,2 hektár, tehát jóval kisebb volt a bajai raktárnál (kb. 3,2 ha).

A vecsei raktár a 18. században végig a hadsereg tulajdonában és használatában maradt. Érdekességként jegyzem meg, hogy a 1730-as években változás állt be a Magyarországon táborozó katonák elszállásolását és élelmezését illetően. III. Károly ragaszkodott ahhoz, hogy a katonaságot összevontan, az élelmiszer–raktárak mellett, kaszárnyákban kell elhelyezni. 1732. január 19-én a helytartótanács kötelezte Pest-Pilis-solt vármegyét, hogy a „katonákat összevontan kvártélyoztassa”, ezért a vármegye úgy döntött, a vecsei gabonaház közelében kaszárnyát kell építeni.

A Jászkunság 1750/51-es leírásából kiderül, hogy még Halasról is hordtak ide a parasztok gabonát eladni: „Mindőn néha magatúl az Gabonát a Szegénység meg vonnya, és el adni akarja, a Duna mellette a Profunt házhoz, mellyföldnire szokta hordani, ottan is alacsonyab áron adhattyák el, mint sem a Duna mellyikén lévő Helység béliek,…”. A leírás szerint igen alacsony áron vette át a raktár az odaszállított gabonát.

1767-ben a dömsödiek vallották, hogy „…sóért Szegedre szoktunk járni, a mellyet fizetésért Vecsénél lévő prófunt házhoz' szoktunk szállétani…” Ugyanígy nyilatkoztak az ordasiak, szalkiak, vecseiek, továbbá a hartaiak is: „…só alá Szegedre szoktunk járni mellyet Vecsei Profunt házhoz füzetésért szoktunk szállítani…”, illetve „egyszer esztendőben szoktunk só alá Szegedre lejárni, és az el hozandó sót Duna-Vetsei Depositoriumban le rakni.”. A tassiak nyilatkozatából kiderül, hogy nem csak sót szállították a raktárba, hanem az uraságnak beszolgáltatott gabonát is: „Az Uraságh dézmábul esett gabonáját az dunara, hol Dömsödre, hol pedigh profunt házhoz (az kiis Két órányi meszessígre vagyon :) helységünktül három izben esztendőnként minden Gazda megh fordulvan hordottuk ki négy, Ki pediglen két vonyo marháinkon.”

Később, a 19. században a raktár elvesztette katonai jelentőségét, és a század közepére külső védőműveit részben el is bontották. Az 1850-es évek körül gróf Szécheny Kálmán tulajdona lett és magtárként használták. A Dunát kísérő árvízvédelmi töltés a raktár mellett, talán takarékossági okokból annak északi és nyugati sáncára épült fel. Keleti és déli sáncának részletei a század végéig megmaradtak; a kataszteri térképeken és az ezek elődjének tekinthető felvételi előrajzokon jól kivehetők nyomaik. A magtár épülete 1949-ig biztosan állt, valamikor az 1950-es évek elején kezdték el bontani. Az épületet teljesen eltüntették, és a gát vonalvezetését is megváltoztatták, így ma az egykori raktárépület helyén fut az új gát. König Frigyes szíves jóvoltából a bajaihoz hasonlóan a vecsei raktárról is készült egy elméleti rekonstrukció, mely szemlélteti az objektum méreteit.

Pánya István

 

Ajánlott irodalom:

Pánya István: Kora újkori erődített élésházak Bács-Kiskun megyében in: Wicker Erika (szerk): Cumania 28 Kecskemét, 2018.

Pánya István: Újkori erődített raktárak a Duna mentén, Várak, kastélyok, templomok évkönyv 2017.

GPS: É 46° 57.303 (46.955044)
K 18° 58.463 (18.974375)
Nógrád Megye Várai
NVA
Új feltöltések, frissítések
16JúlSzerednye - Vár  ▪  Szered - Sempte  ▪  Szépmező - templom  ▪  Szepesváralja - Szepesvár
15JúlBanja Luka - Banja Luka
09JúlSzepeshely - erődített kolostor
08JúlSzenyér - Vár  ▪  Szentmiklós, Beregszentmiklós - várkastély  ▪  Szentmihály - Zdela  ▪  Szentmárton , Liptószentmárton - Baráthegy  ▪  Szentlélek - templom  ▪  Szentjobb - Vár
01JúlSzentgyörgyvár - Felsőmánd  ▪  Szentgyörgyvár - Békavár  ▪  Szentgyörgy - városfalak  ▪  Szentgyörgy - Fehérkő  ▪  Szentgyörgy - Hradisko  ▪  Szentgotthárd - templom  ▪  Szentbenedek - Kornis-kastély  ▪  Szelindek - Vár  ▪  Szekszárd - Jeni palánk, török palánkvár  ▪  Szekszárd - Vitéz János építette vár
Ajánlott látnivalók
városerődítés
Segesvárvároserődítés
Pozsezsin, Pozsazsin
AlsópozsgásPozsezsin, Pozsazsin